Zöldinfó
Az építőipar kulcsszerepet játszik az energia- és hulladékgazdálkodás javításában
A nagy építőipari cégek jelentős része rendelkezik környezetirányítási rendszerrel és fenntarthatósági stratégiával.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A nagy építőipari vállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik – közölte az alternativenergia.hu. A felmérést, amelyben a válaszadók lefedik az építőipar teljes értékláncát a kivitelezőktől az építőanyag-gyártókon át a mérnöki irodákig azzal indokolták, hogy az építőipar meghatározó szerepet játszik Magyarország energia- és környezetvédelmi kihívásainak kezelésében. Megállapították, hogy a nagy cégek 92 százaléka az energiafogyasztást, 77 százaléka a keletkező hulladékot és 72 százaléka a vízhasználatot méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább, ezeket csak a válaszadók 42, illetve 37 százaléka figyeli.
Rámutattak, a körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, 62 százalék pedig beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Az irányítási szempontokban ugyanakkor hiányosságokat tapasztaltak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi. Megjegyezték: a piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik – ismertette közleményében az ÉVOSZ.
A közlemény idézte Kálmán Pétert, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökét, az Óbuda Group vezérigazgatóját, aki az építőipar és a fenntarthatóság kapcsolatát tekintve arra hívta fel a figyelmet, hogy az ország teljes energiakészletének 40 százalékát az ágazat használja fel, és a keletkező hulladék több mint fele szintén az építkezésekhez, az épületekhez köthető. Az építőipar óriási hatással lehet az energiafüggőség csökkentésére és a megtakarításokra, valamint a hulladékgazdálkodásra – tette hozzá a szakember.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
