Zöldinfó

Az erdők a jövő légszűrői: 60 ezer diák tanulja, hogyan védeni a természetet

Célzott programok az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért.

Létrehozva:

12 hónap telt el a létrehozás óta

2025-10-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter hangsúlyozta, a kormány a klímaváltozás elleni fellépés egyik fontos eszközeként tekint a magyar erdőkre. Az újabb forrásból a többi között további 260 hektár erdőt telepítenek, öt helyszínen folytatják a városi erdő mintaprogramot, valamint 1000 iskola 65 ezer tanulójának tartanak szemléletformáló foglalkozásokat – ismertette az alternativenergia.hu. Gondola Csaba, az EM körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a két minisztérium öt évvel ezelőtt indult együttműködésének eredményéről elmondta: egyebek mellett több mint 2000 hektár erdőt telepítettek Magyarországon, megkezdték az Újszülöttek erdeje programot, mintaprogramot indítottak a városi erdők kezelésére, valamint kutatás-fejlesztési programokat végeznek együtt.

Zambó Péter kiemelte, a 2,3 millió hektár fával borított hazai terület egyik legfontosabb szerepe a klímavédelem, az erdő az ország legnagyobb természetes szénmegkötő infrastruktúrája. A klímasemlegesség eléréséhez annyi szennyezőanyag-kibocsátás maradhat, amennyit a magyarországi erdők évente képesek elnyelni, ezért ezt a képességet fenn kell tartani, illetve növelni kell – mutatott rá. Öt év alatt 11 millió 300 ezer új facsemetét ültettek, ezzel 2066 hektár új erdő jött létre. Az új erdők egyrészt minden vármegyében az Újszülöttek erdői, másrészt az állami erdészeti társaságok által végzett mintafásítások. Az erdőtelepítéseket 2025-26-ban folytatják – jelezte az államtitkár. Kiemelte, hogy az erdők klímavédelmi szolgáltatásai városi környezetben a legfontosabbak, ezért indítottak mintaprogramot a városi erdők kezelésére. A kecskeméti Csalánosi parkerdő után a mintaprogramot idén öt helyszínre terjesztik ki, Budapest mellett Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán újul meg egy-egy, települési szempontból értékes erdőterület.

Az Iskolában az erdő program keretében az állami erdészeti társaságok erdőpedagógusai 2024-ben szemléletformáló fenntarthatósági foglalkozásokat tartottak 1000 oktatási intézmény mintegy 60 ezer tanulójának, ez a program szintén folytatódik – közölte az államtitkár. A kutatási programok során folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hatásait az erdőkre. Nyomon követik egyebek mellett az erdők vízellátottsági helyzetét, értékelik az erdőtüzek kockázatát, elemzik az erdőtelepítések környezeti és szénforgalmi hatásait. A kutatásokban a legfontosabb partner a Soproni Egyetem, és különösen annak Erdészeti Tudományos Intézete – ismertette Zambó Péter.

Gondola Csaba kifejtette: Magyarország számára elsődleges kihívás, hogy az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadékmennyiség egyenlőtlenül oszlik el, és egyre több a szélsőséges időjárási jelenség; mindezekre specifikus válaszokat kell adni. Az államtitkár hangsúlyozta, a zöldfelületek növelése és minőségének javítása kifejezetten sikeres ága a klímaváltozás elleni hazai védekezésnek.

Kapcsolódó tartalom:erdő fa facsemete klímaváltozás környezet

Zöldinfó

Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget

A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Városliget nyerte el a világ egyik vezető parkszakmai szervezete, a World Urban Parks (WUP) Large Urban Parks Award 2026-os európai díját – írja az alternativenergia.hu. Gyorgyevics Benedek sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Európa legjobb nagy parkjaként díjazták a Városligetet Isztambulban a hétvégén, a World Urban Parks díjátadóján. Az elismeréssel a csaknem százhektáros park fenntartását, működtetését, illetve üzemeltetését értékelték. Elmondta, évente több mint tízmillió látogató érkezik Budapest “kedvenc közparkjába”. “Az volt az eredeti terv, amikor a Városligetet és annak a megújítását terveztük, hogy egyszerre lesz a kultúrának a bölcsője, egyszerre marad egy csodálatos, izgalmas épületekkel és kulturális attrakciókkal teletűzdelt park, és egyszerre pedig egy rekreációs környezet. Most itt, Isztambulban kifejezetten a rekreációs környezetet díjazták” – fogalmazott a vezérigazgató. Közölte: több mint hetven kollégája az év 365 napján a nap 24 órájában rendelkezésre áll, hogy a park mindig a megszokott minőségben várja a látogatókat.

A Városliget zöldfelületein megvalósuló programok és attrakciók terhelést jelentenek a parkra, de az érintett felületeket folyamatosan megújítják. Az üzemeltetés folyamatos jelenléttel, mérhető szakmai standardokkal és adatvezérelt működéssel történik – mutatott rá Gyorgyevics Benedek. Azt mondta, bíznak abban, hogy az elkövetkező időszakban folytatódik a park fejlesztése. A kormány korábbi bejelentésére hivatkozva arról beszélt, hogy az elkészült 270 ezer négyzetméter után újabb parkfejlesztések valósulnak majd meg az Állatkerti körút irányába. A vezérigazgató megemlítette azt is, hogy az elmúlt években kaptak már díjat kultúráért, ingatlanfejlesztésért és turizmusért is.Az elismerést péntek este adták át Isztambulban. A közreadott sajtóanyag szerint a World Urban Parks a városi parkok, közterek és a rekreációs szektor nemzetközi szakmai szervezete, amely önkormányzatokat, parkfenntartó szervezeteket és szakembereket köt össze világszerte. A 2026-os World Urban Parks Awards programjára az öt “globális régióból” ötvenöt jelölés érkezett. Európából négy projekt kapott elismerést, a Városligetet kiemelt nagyparkok (Large Urban Parks) kategóriájában díjazták. A Városliget professzionális üzemeltetéséért, kiemelkedő zöldfelület-fenntartásáért és magas színvonalú látogatói élményéért kapta az elismerést.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el — MTI/Balogh Zoltán

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.

Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.

Tovább olvasom