Zöldinfó

Az erdők a jövő légszűrői: 60 ezer diák tanulja, hogyan védeni a természetet

Célzott programok az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért.

Létrehozva:

9 hónap telt el a létrehozás óta

2025-10-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter hangsúlyozta, a kormány a klímaváltozás elleni fellépés egyik fontos eszközeként tekint a magyar erdőkre. Az újabb forrásból a többi között további 260 hektár erdőt telepítenek, öt helyszínen folytatják a városi erdő mintaprogramot, valamint 1000 iskola 65 ezer tanulójának tartanak szemléletformáló foglalkozásokat – ismertette az alternativenergia.hu. Gondola Csaba, az EM körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a két minisztérium öt évvel ezelőtt indult együttműködésének eredményéről elmondta: egyebek mellett több mint 2000 hektár erdőt telepítettek Magyarországon, megkezdték az Újszülöttek erdeje programot, mintaprogramot indítottak a városi erdők kezelésére, valamint kutatás-fejlesztési programokat végeznek együtt.

Zambó Péter kiemelte, a 2,3 millió hektár fával borított hazai terület egyik legfontosabb szerepe a klímavédelem, az erdő az ország legnagyobb természetes szénmegkötő infrastruktúrája. A klímasemlegesség eléréséhez annyi szennyezőanyag-kibocsátás maradhat, amennyit a magyarországi erdők évente képesek elnyelni, ezért ezt a képességet fenn kell tartani, illetve növelni kell – mutatott rá. Öt év alatt 11 millió 300 ezer új facsemetét ültettek, ezzel 2066 hektár új erdő jött létre. Az új erdők egyrészt minden vármegyében az Újszülöttek erdői, másrészt az állami erdészeti társaságok által végzett mintafásítások. Az erdőtelepítéseket 2025-26-ban folytatják – jelezte az államtitkár. Kiemelte, hogy az erdők klímavédelmi szolgáltatásai városi környezetben a legfontosabbak, ezért indítottak mintaprogramot a városi erdők kezelésére. A kecskeméti Csalánosi parkerdő után a mintaprogramot idén öt helyszínre terjesztik ki, Budapest mellett Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán újul meg egy-egy, települési szempontból értékes erdőterület.

Az Iskolában az erdő program keretében az állami erdészeti társaságok erdőpedagógusai 2024-ben szemléletformáló fenntarthatósági foglalkozásokat tartottak 1000 oktatási intézmény mintegy 60 ezer tanulójának, ez a program szintén folytatódik – közölte az államtitkár. A kutatási programok során folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hatásait az erdőkre. Nyomon követik egyebek mellett az erdők vízellátottsági helyzetét, értékelik az erdőtüzek kockázatát, elemzik az erdőtelepítések környezeti és szénforgalmi hatásait. A kutatásokban a legfontosabb partner a Soproni Egyetem, és különösen annak Erdészeti Tudományos Intézete – ismertette Zambó Péter.

Gondola Csaba kifejtette: Magyarország számára elsődleges kihívás, hogy az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadékmennyiség egyenlőtlenül oszlik el, és egyre több a szélsőséges időjárási jelenség; mindezekre specifikus válaszokat kell adni. Az államtitkár hangsúlyozta, a zöldfelületek növelése és minőségének javítása kifejezetten sikeres ága a klímaváltozás elleni hazai védekezésnek.

Kapcsolódó tartalom:erdő fa facsemete klímaváltozás környezet

Zöldinfó

Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain

Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.

A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.

Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.

Tovább olvasom