Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az EU 3 milliárd euró értékben támogat tisztaenergia-technológiákat

Az Európai Bizottság 3 milliárd euró (mintegy 1200 milliárd forint) értékben hirdet pályázatot a tiszta technológiákkal kapcsolatos innovatív kezdeményezések számára a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátás biztosítására, valamint, hogy Európa gyorsabban függetlenedhessen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – tájékoztatott az uniós bizottság csütörtökön.

Létrehozva:

|

Az uniós pályázat alapján az Innovációs Alap keretében olyan projektek részesülhetnek finanszírozásban, amelyek kapcsolódnak az általános dekarbonizációhoz, amelyek felváltják a fosszilis tüzelőanyagok használatát az iparban, valamint a megújuló hidrogén előállításában vagy a hidrogén ipari elterjedésében, amelyek tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos termékek gyártásával foglalkoznak, illetve amelyek közepes méretű kísérleti projektnek minősülnek. A projekteknek működési környezetben kell igazolniuk az innovációt, de nem elvárás, hogy elérjék a kereskedelmi gyártás szintjét. Az elképzelések szerint a támogatás ösztönözni fogja az Európa szén-dioxid-mentesítését célzó ipari megoldások bevezetését – írták.

A projektek értékelése innovációs szintjük, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elkerülésére való alkalmasságuk, működési, pénzügyi és műszaki kiforrottságuk, valamint terjeszthetőségük és költséghatékonyságuk alapján történik. A pályázati felhívásra az uniós tagállamokban, Izlandon és Norvégiában megvalósuló projektekkel 2023. március 16-ig lehet jelentkezni.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fejlesztése forradalmasíthatja az akkumulátorgyártást

Környezetkímélőbb akkumulátorgyártás kezdődhet el Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Magyarország felkerülhet a világtérképre az akkumulátorgyártásban, nemsokára ugyanis elkezdődhet egy, az akkumulátorokban használható magyar fejlesztésű anód gyártása, amelynek a töltéstároló kapacitása sokkal jobb a most használt alapanyagokénál, az előállítása pedig környezetkímélőbb lesz – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten is bemutatott és a március végéig tartó rendezvény helyszínén, a Vasúttörténeti Parkban beszélgetett az Onli nevű anódról, amely egy lítium-ion cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba. Vida Ádám, aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is, magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód aktív anyaggyártók által elkészített porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például a gyorstöltésnél, mivel “a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer”, és emiatt tönkremegy idő előtt, valamint nő a tűzveszélyessége is.

A magyar technológia során azonban egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel nagyobb. A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás “nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza – sorolta az igazgató.

További előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb, “nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között”, adaptálhatóság szempontjából pedig kiemelte, hogy meg lehet spórolni a gyártásnál a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt. Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, “segíthet”, mert a tárolókapacitás ugyanúgy jobb tud lenni, mint egy elektromos autó esetében.

Advertisement

Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak. Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák