Zöld Energia
Az EU áramának közel fele már megújulókból származik, de a hálózat fejlesztése kulcskérdés
Először előzte meg a szél- és a napenergia a fosszilis forrásokat az EU áramtermelésében 2025-ben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szél- és a napenergia együtt 2025-ben termelt első alkalommal több villamos energiát az Európai Unióban, mint a fosszilis tüzelőanyagok – ismertette az alternativenergia.hu. A fordulatot elsősorban a napenergia gyors bővülése hozta, miközben a szén szerepe történelmi mélypontra esett, az EU ugyanakkor továbbra is jelentős mértékben támaszkodik a földgázra – derül ki az Ember energetikai agytröszt honlapján csütörtökön publikált elemzésből. A jelentés szerint a nap- és a szélenergia 2025-ben az EU villamosenergia-termelésének valamivel több mint 30 százalékát adta, míg a fosszilis energiahordozók – szén, gáz és kisebb részben olaj – részesedése 29 százalék volt. A megújuló energiaforrások összességében – beleértve a vízenergiát és a biomasszát – 47,7 százalékos arányt értek el, míg a nukleáris energia 23,4 százalékkal járult hozzá az áramtermeléshez. A napenergia önmagában már 13 százalékot tett ki az uniós áramtermelésből, és immár negyedik éve húsz százalékot meghaladó ütemben bővült. A termelés növekedését nagyrészt a telepített kapacitások 19-20 százalékos emelkedése hajtotta. A napenergia több országban – köztük Magyarországon, Spanyolországban és Hollandiában – már az áramfogyasztás több mint egyötödét fedezi.
A jelentés rámutat arra is, hogy miközben a megújulók rekordévet zártak, a vízenergia-termelést aszály sújtotta, a szélenergia kibocsátása pedig enyhén csökkent. Ennek következtében a gázalapú áramtermelés nyolc százalékkal nőtt, részesedése 16,7 százalékra emelkedett. Az Ember szerint ez növelte az importált gáz költségeit, és hozzájárult az áram nagykereskedelmi árainak emelkedéséhez. A szén részaránya mindazonáltal történelmi mélypontra, 9,2 százalékra süllyedt 2025-ben. A Reuters hírügynökség emlékeztetett arra, hogy Németország és Lengyelország – az EU legnagyobb szénfelhasználói – szintén rekordalacsony szintet értek el, ami az Ember értékelése szerint a szén kivezetésének strukturális és visszafordíthatatlan folyamatát jelzi.
Az Ember elemzői arra is figyelmeztetnek, hogy az EU 2025-ben továbbra is ki volt téve az energiaexportőrök részéről jelentkező politikai nyomásgyakorlás kockázatának. Az agytröszt központi stratégiának tartja a megújuló energiaforrásokba történő beruházások növelését a geopolitikai bizonytalanságok mérséklése érdekében. A jelentés felidézi, hogy az EU legkésőbb 2027 végéig teljesen függetleníteni kívánja magát az orosz földgáztól. A terv értelmében a hosszú távú szerződések alapján, vezetéken érkező orosz gáz importját legkésőbb 2027. november 1-jéig teljesen kivezetik. A think tank szerint a villamosenergia-hálózatok fejlesztése, a nagy kapacitású akkumulátoros tárolás bővítése és a keresletoldali szabályozás erősítése tenné lehetővé a szél- és napenergia nagyobb arányú integrálását, ami egyszerre javítaná az ellátásbiztonságot és hozzájárulna a stabil, kiszámítható energiaárakhoz.
Zöld Energia
Közösségi tulajdon erősítheti a szélerőművek társadalmi elfogadottságát
Több előnnyel is jár, hogy az energiaközösségek tulajdont szerezhetnek szélerőművekben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország üdvözli, hogy az új szélerőmű-kapacitások létesítésére kiírt pályázat lehetőséget biztosít a helyi megújulóenergia-közösségeknek tulajdonrész szerzésére, ami erősítheti a projektek társadalmi elfogadottságát, miközben a beruházások gazdasági hasznából is részesülhetnek – tájékoztatták az MTI-t. Az alternativenergia.hu közleményében Éger Ákos, az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország elnöke, kiemelte, már a pályázati kiírás társadalmi egyeztetése során javasolták ezt a megoldást, mert ezzel a helyi közösségek a szélerőmű beruházások haszonélvezői lehetnek. A szervezet nemzetközi példákra, köztük a dán modellre is hivatkozva hangsúlyozta, hogy a közösségi szélerőmű-tulajdon akkor működhet hatékonyan, ha megfelelő jogi, pénzügyi és szakmai támogatás társul hozzá.
Álláspontjuk szerint a részletszabályok mellett célzott pénzügyi eszközökre is szükség van, mert a tulajdonszerzés jelentős forrásokat igényelhet. A finanszírozás mellett az információkhoz való hozzáférés, és a kisebbségi tulajdonosok jogi védelme is fontos, valamint az is, hogy ne a beruházó érdekköréhez kötődő szervezetek szerezzék meg a tulajdonrészeket. Az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország szerint hosszabb távon az energiamegosztás révén a helyben termelt villamos energia előnyeiből közvetlenül részesülhetnek a térség vállalkozói, lakói és önkormányzatai. Jelezték, hogy készek együttműködni a kormánnyal és a szakmai szereplőkkel a részletszabályok, finanszírozási megoldások és mintadokumentumok kidolgozásában.
Az energiaközösségek lényege, hogy a helyben megtermelt energia helyben hasznosuljon, és előnyei is a közösségnél maradjanak. A közösen telepített napelemek, energiatárolók és más megújuló megoldások mellett energiahatékonysági fejlesztéseket és szemléletformáló programokat is ösztönözhetnek. Így a résztvevők csökkenthetik energiaszámláikat és nagyobb kontrollt szerezhetnek saját energiaellátásuk felett – ismerteti honlapján az Energiaközösségek Szövetsége Magyarország.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
