Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt

Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Létrehozva:

|

A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.

A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Már közel minden ötödik új autó részben vagy teljesen elektromos

Az első három negyedévben kétszámjegyű növekedést mutatott az újautó-piac.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba az első három negyedévben, ami 13 százalékos éves növekedés az előző év azonos időszakához képest; a harmadik negyedévben is kétszámjegyű növekedést mutatott a piac – közölte a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) az MTI-vel. A harmadik negyedév 33 509 darabos forgalma 12,3 százalékos éves bővülés, ami kismértékben elmarad a második negyedévi 15,8 százalékos növekedéstől, de meghaladja az első negyedév 10,8 százalékos emelkedését – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tovább erősödött a SUV-modellek dominanciája, amelyek január-szeptember között már a teljes piac 67,4 százalékát (73 075 darab) adták , részesedésük 5,2 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A tisztán elektromos személyautók forgalma 30,2 százalékkal, 10 445 darabra nőtt, piaci részesedésük 8,4-ről 9,6 százalékra emelkedett az első kilenc hónapban, amit az egyre kedvezőbb árú modellkínálat, különösen a kínai gyártók belépése, valamint a flottapiaci kereslet hajtott. Az elektromos autók penetrációja azonban még így is elmarad a 21,7 százalékos uniós átlagtól. Az első kilenc hónapban 9375 darab plug-in hibrid jármű került forgalomba, ami 102 százalékos éves bővülés. A kategória piaci részesedése 4,8-ről 8,6 százalékra nőtt, összhangban az európai trendekkel.

A tisztán elektromos és plug-in hibrid modellek együttesen már a hazai személyautó-piac 18,3 százalékát teszik ki. Január és szeptember között 16 527 új kishaszonjármű került forgalomba, ami 2,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szeptemberben már növekedett a piac, az új forgalomba helyezések száma 9,1 százalékkal 1909 darabra emelkedett. A nagyhaszonjárművek piaca az első kilenc hónapban 6,9 százalékkal 3964 darabra bővült, ezen belül a harmadik negyedéves forgalom 16 százalékos éves növekedést mutatott az első félévi 1,8 százalék után. A forgalomba helyezett közúti pótkocsik száma 5,3 százalékkal 2269 darabra csökkent.

Advertisement

Az első három negyedévben 597 darab autóbuszt helyeztek forgalomba, ami 29,2 százalékos éves növekedés, ami az MGE szerint azt mutatja, hogy folytatódik a buszpark megújítása. Kitartott a lendület a motorkerékpár-piacon: január-szeptember között 8509 új motorkerékpár került forgalomba, 38,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ami meghaladja az MGE egész évre tervezett 7600 darabos előrejelzését.

A használt személyautók regisztrációja 26,3 százalékkal 119 502 darabra növekedett az első kilenc hónapban, a szeptemberi bővülés még ennél is magasabb, 32,4 százalék volt – közölte az MGE, hozzátéve, hogy az erős forint támogatta a járműimportot. Az MGE idén 129 440 személyautó értékesítésével számol, így szeptember végéig az éves terv 83,9 százaléka teljesült. Amennyiben a negyedik negyedév az előző évi szinten (33 520 darab) alakul, az éves forgalom megközelítheti a 142 ezret – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák