Zöld Közlekedés

Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt

Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-01

Szerző:

Vanessza

A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.

A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Zöld Közlekedés

Visszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában

Tovább bővült az európai újautó-piac 2026 első kilenc hónapjában: az Európai Unióban 5,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az év első kilenc hónapjában 5,7 százalékkal nőtt az új személyautók forgalomba helyezése az Európai Unióban, miközben jelentősen emelkedett az akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése – írja az alternativenergia.hu. Január és szeptember között 8,52 millió új személyautót helyeztek forgalomba az EU-ban, szemben az egy évvel korábbi 8,06 millióval. Szeptemberben 971 ezer új autó kapott rendszámot, ami 9,3 százalékos növekedés éves összevetésben. Az akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 48,5 százalékkal, 1,93 millióra emelkedett, piaci részesedésük pedig 22,7 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 16,1 százalékról. A hibridek maradtak a legnépszerűbb hajtásláncok 36,3 százalékos részesedéssel és 3,09 millió eladott járművel. A tölthető hibridek (PHEV) forgalomba helyezése 18,6 százalékkal, 860 ezerre bővült, részesedésük 10,1 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a benzinüzemű autók eladása 19,1 százalékkal, a dízeleké 19,5 százalékkal csökkent; együttes piaci részesedésük 28,2 százalékra mérséklődött a tavalyi 36,9 százalékról.

A négy legnagyobb uniós piac közül Németországban 5,3 százalékkal, Spanyolországban 6,7 százalékkal, Olaszországban 8,6 százalékkal nőtt az új autók forgalomba helyezése az első kilenc hónapban, Franciaországban pedig 4,1 százalékos bővülést regisztráltak. A tisztán elektromos autók értékesítése Franciaországban 79,1 százalékkal, Németországban 58,1 százalékkal, Spanyolországban 39,5 százalékkal, Olaszországban pedig 66,7 százalékkal emelkedett. A hibrid járművek iránti kereslet Olaszországban 20,8 százalékkal, Spanyolországban 20,5 százalékkal nőtt, míg Németországban 4,9 százalékos, Franciaországban pedig 0,6 százalékos bővülést mértek.

Magyarországon január és szeptember között 108 422 új személyautót helyeztek forgalomba, ami 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az akkumulátoros elektromos autók eladása 30,1 százalékkal, 10 443-ra nőtt, a tölthető hibrideké 111,8 százalékkal, 9834-re emelkedett, a hibrideké pedig 12,7 százalékkal, 54 774-re bővült. A benzinüzemű autók forgalomba helyezése 2,5 százalékkal csökkent, a dízeleké pedig 8,5 százalékkal mérséklődött.

Gyártói bontásban a Volkswagen-csoport maradt a legnagyobb szereplő az EU-ban 2,23 millió eladott autóval, ami 0,7 százalékos növekedés éves összevetésben. A Stellantis 5,1 százalékkal, 1,34 millióra bővítette értékesítését. A BMW-csoport eladásai 4,6 százalékkal, a Mercedes-Benzé 3,6 százalékkal emelkedtek. A gyorsan növekvő márkák közül a kínai BYD 154,4 százalékkal, 206 ezer járműre növelte uniós eladásait, míg az amerikai Tesla 68,9 százalékos bővüléssel 188 ezer autót értékesített az év első kilenc hónapjában.

Tovább olvasom