Zöld Közlekedés

Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt

Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-01

Szerző:

Vanessza

A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.

A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Zöld Közlekedés

Már az új autók kétharmada alternatív hajtású Ausztriában

Lassuló ütemben nőtt augusztusban a forgalomba helyezett új autók száma Ausztriában.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Augusztusban tovább nőtt az új személygépkocsik forgalomba helyezése Ausztriában, ugyanakkor a bővülés üteme mérséklődött a korábbi hónapokhoz képest – írja az alternativenergia.hu. Az elektromos hajtású modellek iránti kereslet jelentősen megemelkedett, ezen belül a kínai BYD márka látványos növekedést ért el a piacon – közölte az osztrák statisztikai hivatal, a Statistik Austria. Augusztusban 21 788 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Ausztriában, ami 1,6 százalékos növekedés éves összevetésben. A bővülés ugyanakkor elmaradt a korábbi hónapokétól: júniusban 22,9 százalékos, júliusban pedig 3,8 százalékos emelkedést mértek. Az év első nyolc hónapjában 212 140 új személygépkocsit helyeztek forgalomba Ausztriában, 12,0 százalékkal, 22 770-nel többet, mint egy évvel korábban.

Az új autók kétharmada már alternatív hajtású. Január és augusztus között 140 793 ilyen személygépkocsit helyeztek forgalomba, 24,4 százalékkal többet, mint a tavalyi azonos időszakban. Az alternatív hajtású autók aránya 66,4 százalékra nőtt, miközben a hagyományos belső égésű motorral szerelt személyautóké 33,6 százalékra csökkent. A tisztán elektromos autók forgalomba helyezése 31,1 százalékkal, 53 449-re emelkedett január és augusztus között, míg a benzin-hibrideké 26,7 százalékkal, 78 648-ra nőtt. A dízel-hibridek száma 16,2 százalékkal, 8694-re csökkent. A hagyományos hajtású személyautók forgalomba helyezése összességében 6,3 százalékkal, 71 347-re mérséklődött.

Augusztusban különösen erőteljesen nőtt a tisztán elektromos autók iránti kereslet: 6316 ilyen járművet helyeztek forgalomba, 46,4 százalékkal, 2002-vel többet, mint egy évvel korábban. A benzin-hibridek száma 4,9 százalékkal, 8081-re nőtt, miközben a dízel-hibrideké 39,6 százalékkal, 765-re esett. A benzines autók regisztrációja 14,6 százalékkal, 4873-ra, a dízeleké pedig 28,7 százalékkal, 1753-ra csökkent. A márkák közül január és augusztus között a Volkswagen állt az első helyen 13,6 százalékos részesedéssel, a Skoda 10,8, a BMW 6,5, az Audi pedig 6,3 százalékos részesedést ért el.

A kínai BYD 68,4 százalékos növekedéssel a legdinamikusabban bővülő márka volt, igaz, alacsony bázisról indult. A Seat 15,1, a Mercedes 13,7, az Audi 12,4, a Skoda 12,2, a Volkswagen pedig 8,2 százalékkal növelte ausztriai forgalomba helyezéseit. Csökkent ugyanakkor a Dacia (15,3 százalékkal), a Cupra (4,6 százalékkal), a Toyota (1,3 százalékkal) és a BMW (0,2 százalékkal) újautó-regisztrációja. A teljes osztrák járműpiacon január és augusztus között 291 599 járművet helyeztek forgalomba, 12,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A tehergépkocsik közül a könnyű, N1 kategóriában 18,3 százalékos növekedést mértek, míg az N2 kategóriában 25,5 százalékos visszaesést regisztráltak. A mezőgazdasági és erdészeti vontatók forgalomba helyezése 13,7 százalékkal, a nyerges vontatóké 11,6 százalékkal nőtt. A kétkerekűek piacán is bővülés volt: a segédmotor-kerékpárok új regisztrációja 14,9 százalékkal, 8220-ra, a motorkerékpároké pedig 9,8 százalékkal, 30 336-ra emelkedett.

Tovább olvasom