Zöld Közlekedés

Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt

Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-08-01

Szerző:

Vanessza

A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.

A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Zöld Közlekedés

Magyar álláspont érvényesült a Műszaki Alkalmassági Csomag tárgyalásán

Maradna a kétéves vizsgáztatási ciklus a tíz évnél idősebb autóknál is.

Létrehozva:

22 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közlemény szerint elfogadta az Európai Unió Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanácsa december 4-i ülésén a Műszaki Alkalmassági Csomagnál az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó tagállami megközelítéseket – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság javaslata ellenére ezzel a tanács hivatalosan is elutasította a 10 évnél idősebb személy- és kisteherautók évenkénti vizsgáztatását, így lehetőség adódik arra, hogy megmaradjon a kétéves vizsgáztatási periódus. Mindez jelentős könnyebbséget jelent a magyar gépjárműtulajdonosoknak. Kiemelték, hogy Magyarország üdvözölte és támogatta a Műszaki Alkalmassági Csomag esetében az ülésre benyújtott általános megközelítéseket, amelyek jelentős előrelépést jelentenek a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a digitalizáció terén azzal együtt, hogy a végleges tervezetből kikerültek a korábbiakban megfogalmazott aggályos részek. Magyarország számára sarkalatos pont volt, hogy az eredeti bizottsági javaslathoz képest, az “általános megközelítés” dokumentumában a szövegből törölték a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsik esetében az évenkénti jármű-műszaki vizsgálatok megkövetelését.

Az Európai Unióban jelenleg megkövetelt kétéves periódus helyett bevezetendő évenkénti időszakos vizsgálat jelentős költségeket rótt volna a polgárokra anélkül, hogy kellőképpen megalapozott közúti biztonságra vagy légszennyezésre vonatkozó előnyökkel járna. Így különösen megnyugtató Magyarország számára, hogy a szövegből törölték a kötelező éves vizsgálatokat a 10 évnél idősebb személy- és kistehergépkocsiknál, továbbá, hogy a kistehergépkocsikra vonatkozó kibocsátásvizsgálatok éves bevezetését elhagyták. Fontos ugyanakkor, hogy a mostani döntés a tanács álláspontja – ami Magyarország és a tagállamok szakmai álláspontját tükrözi –, a végleges jogszabályt azonban az Európai Parlament alkothatja meg, ebben a folyamatban a műszaki vizsgáztatás gyakoriságának kérdésköre ismételten előjöhet. Ebben az esetben az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanúgy képviseli a magyar álláspontot, ahogy eddig is – olvasható az ÉKM közleményében.

Tovább olvasom