Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt

Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Létrehozva:

|

A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.

A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.

Advertisement

Zöld Közlekedés

Zárul az árkülönbség az elektromos és hibrid autók között

0 millió forint alatt a használtautók 90 százaléka.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Márciusban a meghirdetett személyautók 90 százalékát 10 millió forint alatt árulták, 35,3 százalékát pedig 2,5 millió forint alatti áron – közölte az alternativenergia.hu. A 2,5-5 millió forintos kategória aránya 2,3 ponttal 28,9 százalékra nőtt, míg az 5-10 millió forintos sáv 3,1 ponttal, 23,5 százalékra bővült. A 10 millió forint feletti kínálat aránya gyakorlatilag stagnált 12,3 százalékon. A kínálati átlagár 5,61 millió forintra emelkedett az egy évvel korábbi 5,49 millió forintról. A meghirdetett személygépkocsik közel fele, mintegy 52 430 darab benzinmeghajtású volt, míg a 45 890 dízelautó 41,7 százalékot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,7 százalékát, a hibridek pedig 4,7 százalékát teszik ki. Éves összevetésben az elektromos autók száma 24,8 százalékkal, a hibrideké 24,9 százalékkal nőtt. Ezzel párhuzamosan a benzinmeghajtású autók száma 1,2 százalékkal, a dízelmodelleké pedig 1,1 százalékkal emelkedett.

A meghirdetett benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert, a dízelek mintegy 220 ezer kilométert futottak. A benzines autók átlagéletkora 13,4 év, a dízeleké 12,2 év volt. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora 0,8 százalékkal, a benzineseké 4,3 százalékkal csökkent a közlemény szerint. A hibrid és az elektromos gépjárművek kínálati átlagára között az olló zárul: a hibridautók márciusi átlagára 11 320 000, az elektromosoké 10 970 000 forint volt. A hibrid autóknál ez 9,5 százalékos, az elektromosoknál 9,2 százalékos árcsökkenést jelent egy év alatt. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,2 százalékkal voltak drágábbak a benzines modelleknél.

A statisztika szerint egy jármű minden eltelt évvel hajtástípustól függően 6,2-8,3 százalékot veszít az értékéből, és minden ezer megtett kilométer további 0,2 százalékos árcsökkenést okoz. A hengerűrtartalom 100 köbcentiméterrel való növekedése 3,4 százalékkal növeli az autó értékét, a teljesítmény 10 kilowattos növekedése pedig 3,6 százalékkal. Az újszerű járművek 21,7 százalékkal, a kitűnő állapotúak 19,9 százalékkal drágábbak, míg a sérült vagy hibás autók ára átlagosan 60,0 százalékkal alacsonyabb. A legnépszerűbb modellek közül az Audi A6 bizonyult a legdrágábbnak 6,8 millió forintos átlagárral, míg a Suzuki Swift 1,77 millió forintos átlaggal továbbra is a legolcsóbb modell a 10-es listán. A legnagyobb mértékű drágulás ugyanakkor éppen a Swift esetében volt megfigyelhető: átlagára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett.
A 10 legnépszerűbb márka átlagárait vizsgálva a három nagy német prémiumgyártó – a Mercedes-Benz, a BMW és az Audi – jól elkülönülve vezetik a sort a 8,3-10,2 millió forint kategóriában. Őket követi a Toyota, a Kia, a Škoda és a Volkswagen egy csoportban, amelyek árkategóriája 4,7-5,3 millió forint. A Ford ettől kissé lemaradva 4 millió forint körül szerepel a kínálatban, végül a legnépszerűbb márkák közül az alsó sávot a Renault és az Opel képviseli 2,7-3,1 millió forintos átlagárakkal – közölte Használtautó.hu a KSH-val együttműködésében készített statisztika alapján.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák