Zöld Közlekedés
Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt
Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.
A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.
Zöld Közlekedés
Új lendületet kapott az európai autópiac, az elektromos modellek vezetik a növekedést
Az elektromos és hibrid autók húzták az uniós újautó-piacot júniusban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban júniusban éves összevetésben 13,6 százalékkal, közel 1,148 millióra emelkedett az új személygépkocsik forgalomba helyezése, miközben tovább nőtt az elektromos és a hibrid meghajtású modellek iránti kereslet, a benzines és dízelüzemű autók értékesítése pedig visszaesett – közölte az alternativenergia.hu. Az ACEA adatai szerint júniusban a tisztán akkumulátoros elektromos autók (BEV) forgalomba helyezése 60,7 százalékkal, 270 557 darabra nőtt, míg a hibrideké 18,4 százalékkal emelkedett. A plug-in hibridek értékesítése 22,1 százalékkal bővült. Ezzel szemben a benzines autók eladásai 12,4 százalékkal, a dízelmodelleké 16,1 százalékkal csökkent. A négy legnagyobb uniós autópiac közül Németországban 15,7 százalékkal, Franciaországban 11,4 százalékkal, Olaszországban 10,6 százalékkal, Spanyolországban pedig 7,8 százalékkal nőtt az újautó-regisztrációk száma júniusban.
Az első fél év egészében az uniós újautó-piac 5,7 százalékkal, 5,897 millió járműre bővült. A tisztán elektromos autók piaci részesedése egy év alatt 15,6 százalékról 20,7 százalékra emelkedett, míg a hibridek 37,3 százalékos részesedéssel továbbra is a legnépszerűbb hajtásláncnak számítottak. A plug-in hibridek részesedése 9,8 százalékra nőtt, miközben a benzines és dízelautók együttes részesedése 37,8 százalékról 29,7 százalékra csökkent. A gyártók közül júniusban továbbra is a Volkswagen-csoport vezette az uniós piacot 291 366 eladott autóval, ami 7,3 százalékos növekedés éves összevetésben. A második helyen a Stellantis végzett 170 452 járművel és 7,1 százalékos bővüléssel, míg a Renault-csoport értékesítése 3,6 százalékkal nőtt. A BMW-csoport 16,1 százalékos, a Mercedes-Benz 4,8 százalékos növekedést ért el.
Az ACEA adatai szerint tovább folytatódott a kínai gyártók térnyerése is. Az első hat hónapban a Geely-csoport 2,7 százalékos, a SAIC Motor és a BYD egyaránt 2,2 százalékos piaci részesedést ért el az Európai Unióban. A BYD első féléves értékesítése 168,2 százalékkal, a Cheryé 268,7 százalékkal, a Leapmotoré pedig 526,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az amerikai Tesla a tavalyi visszaesés után szintén jelentős növekedést mutatott, első féléves eladásai 75,4 százalékkal emelkedtek, piaci részesedése 2,1 százalékra nőtt.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
