Zöld Közlekedés
Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt
Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.
A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.
Zöld Közlekedés
Használt villanyautók: drágábbak lettek a hibrideknél Magyarországon
Egyre fiatalabb és drágább autók kerülnek a piacra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tovább csökkent az olcsóbb autók aránya a használtautó-piacon: a 2,5 millió forint alatti hirdetések részesedése egy év alatt 5 százalékkal, 35,6 százalékra esett vissza – emelte ki az alternativenergia.hu. A 2,5-10 millió forint közötti kategóriák súlya tovább nőtt, a kínálati átlagár pedig 5,54 millió forintra emelkedett. Az elektromos autók újra a legdrágább hajtáslánccá váltak 11,48 millió forintos átlagárral, miközben a legnépszerűbb modellek átlagéletkora tovább csökkent. Tovább erősödött a 2,5-5 millió forint közötti középkategóriás autók aránya 2,4 százalékkal, az 5-10 millió forintos szegmensé pedig 2,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. A 10 millió forint feletti autók aránya érdemben nem változott. A meghirdetett autók fele továbbra is benzines volt: áprilisban 55 340 benzines és 48 370 dízel személyautó szerepelt a kínálatban. A hibridek száma elérte az 5500-at, míg elektromos autóból mintegy 5400-at hirdettek a használtautó.hu felületén.
Éves összevetésben legnagyobb mértékben a hibrid meghajtású autók száma nőtt 32,2 százalékkal, míg az elektromosoké 2,3 százalékkal növekedett. Emellett a benzinmeghajtásúaké 3,7 százalékkal és a dízelmeghajtású autók száma 4,4 százalékkal emelkedett. Az elemzés megállapította: a benzines autók átlagosan 153 ezer kilométert futottak, míg a dízelek esetében ez az érték meghaladta a 220 ezret. Az átlagéletkor alapján ugyanakkor továbbra is a benzinesek számítanak idősebbnek: a benzines modellek átlagosan 13,4, a dízelek 12,3 évesek voltak. Mindkét hajtásláncnál csökkent az átlagos futásteljesítmény az előző évhez képest.
Áprilisában az elektromos autók átlagára 11,48 millió forint volt, amivel ismét megelőzték a hibrideket, amelyek átlagosan 11,07 millió forintos árszinten szerepeltek a kínálatban. Az elektromos autók átlagára éves szinten 2 százalékkal csökkent, míg a hibrideké ennél jóval nagyobb mértékben, 10,8 százalékkal mérséklődött – emelte ki a közlemény. A benzines modellek évente átlagosan 6,9 százalékot, a dízelek 7,7 százalékot veszítenek az értékükből, míg az elektromos autók esetében ez az arány 8,1 százalék. Minden további ezer megtett kilométer átlagosan 0,2 százalékkal csökkenti az autók árát.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaEgy jól megválasztott hőszivattyú évekre optimalizálhatja otthona energiafogyasztását
