Zöld Közlekedés
Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt
Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.
A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.
Zöld Közlekedés
Villanyautó vagy hibrid? A kötelező biztosításnál már jelentős a különbség
Olcsóbb lett a villanyautók és a hibridek kötelező biztosítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Netrisk online biztosításközvetítő összesítése szerint olcsóbb lett a villanyautók és a hibridautók kötelező biztosítása – írja az alternativenergia.hu. Az MTI-nek küldött közleményben ismertették, hogy az elektromos autók kötelező biztosításának féléves átlagdíja éves összevetésben 8 százalékkal, a hibrideké 12 százalékkal csökkent, miközben a többi személyautónál mindössze 2 százalékos volt a mérséklődés. A Netrisknél a tisztán elektromos személygépkocsikra kötött kötelező felelősség-biztosítások aránya 3,6 százalékra nőtt idén júniusban, szemben az egy évvel korábbi, bőven 3 százalék alatti szinttel. A hibridek aránya is nőtt, mégpedig 5,3 százalékra az egy évvel korábbi 4 százalékról.
Adataik szerint a villanyautó-piac erősödését a vállalkozások húzzák, az idén júniusban a cégek – jogi személyek – által kötött kötelező biztosítások közel 10 százaléka már tisztán elektromos autóra vonatkozott, a hibridekkel együtt pedig a részesedés meghaladta a 17 százalékot. A magánszemélyeknél az elektromos autók aránya valamivel több mint 3 százalék volt június végén. Besnyő Márton, a cégcsoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője a közleményben ismertette, az elektromos autók 2026 első féléves kgfb-átlagdíja több mint 52 ezer forintot tett ki, ami 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A hibrideknél még nagyobb, 12 százalékos csökkenés történt, így az idei féléves átlagdíj 54 ezer forint alá mérséklődött. A hagyományos hajtású személyautók első féléves átlagdíja eközben mindössze 2 százalékkal közel 59 ezer forintra csökkent.
A közleményben kitértek arra, hogy az elektromos autókra kötött kötelezőknél jelentős előnnyel vezet a Tesla. A Netrisknél 2026 első felében tisztán elektromos személyautókra kötött kgfb-szerződések közel 22 százaléka az amerikai márka modelljeihez kapcsolódott. A második helyen 11 százalékos részesedéssel a Hyundai állt, a harmadik pedig közel 10 százalékkal a BMW lett. A Nissan az elektromos kötések 9 százalékát, a Volkswagen 8 százalékát, a Kia és a Renault pedig egyaránt körülbelül 6 százalékát adta. Az első tízbe a Dacia, a BYD és az Audi is bekerült, egyenként 2–3 százalékos részesedéssel. A tíz legnépszerűbb márkához az elektromos autókra kötött szerződések közel 80 százaléka tartozott.
Más a helyzet a cascónál az adatok szerint. A Netrisknél kötött élő kgfb-szerződéssel rendelkező személyautók közül a dízel üzemanyagot használó autók mindössze 3,4, a benzineseknek pedig az 5,3 százaléka rendelkezik cascóval is. Ugyanakkor ez az arány a hibrideknél majdnem 29, a villanyautóknál pedig 17 százalék feletti. Az elektromos autók átlagos cascódíja meghaladta a 263 ezer forintot, a hibrideké pedig valamivel több mint 200 ezer forint volt. A benzines autóknál ezzel szemben 109 ezer, a dízeleknél 160 ezer forint körül alakult az átlag.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon
