Zöld Közlekedés
Az EU az elektromos töltőállomások számának növeléséről fogadott el jogszabályt
Az Európai Unió Tanácsa új jogszabályt fogadott el az unióban található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
A tanácsi közlemény szerint az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló, 2025-re, illetve 2030-ra teljesíteni tervezett kiépítési célokat meghatározó rendelet (AFIR) az elkövetkező években több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás létrehozását teszi lehetővé Európa-szerte. A célok között szerepel, hogy 2025-től kezdődően 60 kilométerenként legalább 150 kW teljesítményű gyorstöltő pontokat kell kiépíteni személygépkocsik és kisteherautók számára az EU fő közlekedési folyosói, az úgynevezett transzeurópai közlekedési (TEN-T) hálózat mentén. A nehézgépjárműveknek szánt, legalább 350 kW teljesítményű elektromos töltőállomásokat is kiépítenek a TEN-T törzshálózat mentén, szintén 60 kilométerenként. 2025-től pedig a nagyobb TEN-T átfogó hálózat mentén 100 kilométerenként, 2030-ra pedig teljes hálózati lefedettséget kell megvalósítani.
A személygépkocsikat és a tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban, illetve a TEN-T törzshálózat mentén 200 kilométerenként 2030-tól kezdődően. A nagy személyszállító hajókat, illetve a konténerszállító hajókat fogadó tengeri kikötőknek 2030-ig part menti villamos energiát kell biztosítaniuk a hajók számára. A repülőtereknek 2025-re minden kapunál, 2030-ra pedig minden állóhelyen villamos energiát kell biztosítaniuk az álló légi járművek számára. Az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használóinak könnyen, előfizetés nélkül és az árak teljes átláthatósága mellett kell tudniuk fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon fizetési kártyákkal vagy érintésmentes eszközökkel. Az elektromos és egyéb töltőpontok üzemeltetőinek elektronikus úton teljes körű tájékoztatást kell nyújtaniuk a fogyasztók számára a különböző állomások elérhetőségéről, várakozási idejéről és áráról.
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) az Irány az 55%! nevű intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, melynek célja, hogy segítségével az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. Az új rendelet a kihirdetést követő huszadik napon lép hatályba.
Zöld Közlekedés
Erősödnek a kínai autómárkák az európai piacon
Tovább bővült az uniós autópiac, erősödnek a kínai gyártók.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Tovább bővült az Európai Unió újautó-piaca a nyári hónapokban: az új személygépkocsik forgalomba helyezése júliusban 3 százalékkal, augusztusban pedig 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte az alternativenergia.hu. Január és augusztus között 7,55 millió új autót helyeztek forgalomba az EU-ban, 5,3 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedésben jelentős szerepet játszottak a villamosított hajtású modellek. Az első nyolc hónapban 1,64 millió tisztán elektromos autót regisztráltak, ami az újautó-piac 21,7 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 15,8 százalékkal. A hibrid autók 36,6 százalékos részesedéssel a legnépszerűbb hajtásláncnak számítottak, míg a plug-in hibridek részesedése 10 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a benzines és dízelautók együttes piaci részesedése 37,5 százalékról 29 százalékra csökkent.
Különösen gyorsan növekedett a kínai autógyártók jelenléte az uniós piacon. Az ACEA adatai szerint a BYD részesedése a január-augusztusi időszakban 0,9 százalékról 2,4 százalékra emelkedett, miközben értékesítése több mint két és félszeresére, 177 752 darabra nőtt. Az SAIC Motor piaci részesedése 1,9-ről 2,2 százalékra, a Chery Automobile-é 0,5-ről 1,5 százalékra emelkedett. A Leapmotor részesedése 0,8 százalék volt. A Geely-csoport részesedése 2,7 százalékon maradt. A felsorolt kínai csoportok együttesen 9,6 százalékos részesedést értek el az uniós újautó-piacon, szemben az egy évvel korábbi 6,2 százalékkal. Az ACEA adatai szerint a BYD értékesítése 163 százalékkal, a Cheryé 251 százalékkal, a Leapmotoré pedig 427 százalékkal nőtt egy év alatt.
A nagy európai gyártók közül a Volkswagen-csoport január és augusztus között 1,3 százalékkal több, 1,999 millió autót értékesített az EU-ban, piaci részesedése azonban 27,5 százalékról 26,5 százalékra mérséklődött. A BMW-csoport értékesítése 4,8 százalékkal, a Mercedes-Benzé 3,5 százalékkal nőtt, míg a Renault-csoporté 4,0 százalékkal, a Hyundai-csoporté 2,2 százalékkal csökkent. A Volkswagen-csoporton belül a Porsche értékesítése 13,2 százalékkal esett vissza az első nyolc hónapban. Magyarországon augusztusban 9355 új személygépkocsit helyeztek forgalomba, 8,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Január és augusztus között 95 929 új autó kapott rendszámot, ami 12,1 százalékos növekedés. A tisztán elektromos autók értékesítése 9224-re, 29,6 százalékkal nőtt, a plug-in hibrideké pedig 8414-re, 111,6 százalékkal emelkedett. A teljes hibridekből 48 695 darabot helyeztek forgalomba, 12,0 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A benzines autók száma 19 761 volt, 3,2 százalékkal kevesebb, a dízeleké pedig 9211, ami 9,3 százalékos visszaesést jelentett.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
