A dokumentum szerint a környezet védelmét szolgáló uniós jogszabályok alkalmazásának elmaradása, köztük különösen a környezetvédelmi jog végrehajtásának késlekedése lehetőséget ad a környezetszennyezésre. Hangsúlyozták: az uniós szabályok nemzeti jogba való átültetése mellett számos tagállamnak kell gondoskodnia arról, hogy több pénzt biztosítson a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához szükséges beruházásokra. A jelentés megállapításai között szerepel egyebek mellett, hogy az élővizek jó állapotának helyreállítása lassan halad, és néhány országban továbbra is aggályos az ivóvízre vonatkozó szabályok végrehajtása. Határozottabb fellépésre van szükség a műanyagok, az építőanyagok és a textíliák újrafeldolgozhatóságának javítása érdekében. A hulladékkeletkezés megelőzése továbbra is jelentős kihívást jelent valamennyi tagállamban, és egyes országokban a szabálytalan hulladéklerakók kérdése is megoldásra vár. A jelentés szerint a légszennyezés változatlanul komoly egészségügyi problémát jelent az európaiaknak. A tagállamoknak következetesen teljesíteniük kell a levegőminőség ellenőrzésére vonatkozó követelményeket a levegőtisztaság nemzeti és uniós szintű hatékonyabb védelme érdekében – írták. Az uniós szabályoknak való megfelelés szigorúbb intézkedéseket igényel, nevezetesen a megújuló energiaforrásokon alapuló, fenntartható mobilitásra való átállást és alacsony károsanyag-kibocsátású mezőgazdasági technikák bevezetését – emelték ki. A jelentés szerint az uniós éghajlat-politikai jogszabályok végrehajtása megfelelő szintű, viszont minden tagállamban és uniós szinten is fokozni kell az alkalmazkodóképességet, hogy meg lehessen birkózni az éghajlatváltozás egyre súlyosabb hatásaival. Az éghajlatváltozás okozta károk megelőzésére vagy csökkentésére irányuló intézkedések jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel is járnak – jegyezték meg. A jelentés Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett azt állapította meg, hogy jól használta fel az unió LIFE környezetvédelmi és éghajlat-politikai programját az ország egyik legnagyobb környezetvédelmi prioritásának számító levegőminőség-javításra. A levegőminőség azonban továbbra is aggodalomra ad okot Magyarországon – írták. Az elmúlt években számos szennyező anyag szintje csökkent, de továbbra is fennáll a levegőminőségi előírások tartós megsértése, különösen a lebegő részecskék (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) értékeinek túllépésével.

A hulladékgazdálkodás terén alig vagy egyáltalán nem történt előrelépés Magyarországon. A növekvő tendenciát követően a települési hulladékképződés 2020-ban kismértékben csökkent, de ezzel egyidejűleg csökkent az újrafeldolgozási arány is. Magyarország továbbra is elmarad az uniós átlagtól, és több erőfeszítésre van szükség a 2020 utáni uniós célok eléréséhez – emelték ki. A jelentés szerint a vízgazdálkodás terén korlátozott előrelépés történt. Magyarország vizei számos, az emberi tevékenységből és a mezőgazdaságból eredő terhelésnek vannak kitéve, ami negatív következményekkel jár az emberi egészségre, a vízminőségre, a vízmennyiségre, a természetmegőrzésre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra nézve. Jelentősen csökkent a nehézfémszennyezés, de más szennyező anyagok szintje továbbra is magas – írták.  Magyarország továbbra is rossz vízminőségről számol be az ország több részéből, és azok közé a tagállamok közé tartozik, amelyek a mezőgazdaságból származó tápanyagszennyezés kezelése terén a legjelentősebb kihívásokkal néznek szembe.

Az élőhelyek és fajok védelme Magyarországon elmarad az uniós szinttől. A védett fajok és élőhelyek, különösen az erdők védettségi helyzete romlik, ami a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség jelentős csökkenéséhez vezet. A védett erdőterületek helyzete súlyos: az értékelések több mint fele rossz védettségi helyzetről tanúskodik. Magyarország 2011-ben befejezte a Natura 2000 hálózat kiépítését, de további lépéseket kell tennie abból a célból, hogy összehangolja a természetvédelmi intézkedéseit és célkitűzéseit azokkal az uniós követelményekkel, amelyek a védett területek helyreállítására és a környezetterhelés csökkentésére irányulnak – emelték ki. Az éghajlatváltozás tekintetében nagy a kockázata annak, hogy Magyarország nem fogja teljesíteni a 2020 utáni időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési vállalásait – tette hozzá jelentésében az Európai Bizottság.

mti