Zöldinfó
Az EU megegyezett az energiavészhelyzeti intézkedések érvényességének meghosszabbításáról
Az Európai Unió energiaügyekért felelős minisztereinek tanácsa az energiaárak megfékezése és az ellátásbiztonság szavatolása érdekében politikai megállapodásra jutott a vészhelyzetekre tervezett szükséghelyzeti rendeletek alkalmazási időszakának egy éves meghosszabbításáról – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a tanácsülést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szükséghelyzeti intézkedéseket az Európai Unió tavaly fogadta el Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, hogy fokozza a tagállamok közötti szolidaritást, felgyorsítsa a megújuló energia elterjedését, és megvédje a fogyasztókat a túlzottan magas energiaáraktól. A vonatkozó három szükséghelyzeti intézkedés meghosszabbítására azért van szükség, hogy kezelni lehessen az EU-ban Oroszország ukrajnai háborúja okozta instabil helyzetet – emelte ki. A tanácsi közlemény az írásbeli eljárás útján még jóváhagyni szükséges intézkedések részleteit sorolva közölte: a gázbeszerzések jobb összehangolásáról szóló rendelet célja a magas energiaárak csökkentése és a gázellátás biztonságának javítása. A miniszterek törölték a jogszabálynak a kereslet-összevonásban való kötelező részvételről szóló cikkét – tájékoztattak. A rendelet végleges jóváhagyása esetén további egy évvel, 2024. december 31-ig marad érvényben.
A megújuló energia elterjedésének felgyorsítását célzó keret feladata az energiaválság kezelése, az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függésének csökkentése, valamint az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek további előmozdítása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának és bevezetésének felgyorsítása révén – emlékeztettek. A rendelet egyes módosított rendelkezéseinek alkalmazási időszaka 2025. június 30-ig marad érvényben – írták. A lakosság és a gazdasági szereplők túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló rendelettel kapcsolatban azt írták, hogy az intézkedés azt segít elkerülni, hogy az EU-ban rendkívül magas, a világpiaci árakat nem tükröző gázárak alakuljanak ki. A rendelet 2025. január 31-ig marad érvényben – közölték. A rendeleteket a tagállamoknak írásbeli eljárás keretében hivatalosan is el kell fogadniuk. Közzétételüket követően azonnal hatályba lépnek – tették hozzá.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
