Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a tanácsülést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szükséghelyzeti intézkedéseket az Európai Unió tavaly fogadta el Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, hogy fokozza a tagállamok közötti szolidaritást, felgyorsítsa a megújuló energia elterjedését, és megvédje a fogyasztókat a túlzottan magas energiaáraktól. A vonatkozó három szükséghelyzeti intézkedés meghosszabbítására azért van szükség, hogy kezelni lehessen az EU-ban Oroszország ukrajnai háborúja okozta instabil helyzetet – emelte ki. A tanácsi közlemény az írásbeli eljárás útján még jóváhagyni szükséges intézkedések részleteit sorolva közölte: a gázbeszerzések jobb összehangolásáról szóló rendelet célja a magas energiaárak csökkentése és a gázellátás biztonságának javítása. A miniszterek törölték a jogszabálynak a kereslet-összevonásban való kötelező részvételről szóló cikkét – tájékoztattak. A rendelet végleges jóváhagyása esetén további egy évvel, 2024. december 31-ig marad érvényben.

A megújuló energia elterjedésének felgyorsítását célzó keret feladata az energiaválság kezelése, az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függésének csökkentése, valamint az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek további előmozdítása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának és bevezetésének felgyorsítása révén – emlékeztettek. A rendelet egyes módosított rendelkezéseinek alkalmazási időszaka 2025. június 30-ig marad érvényben – írták. A lakosság és a gazdasági szereplők túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló rendelettel kapcsolatban azt írták, hogy az intézkedés azt segít elkerülni, hogy az EU-ban rendkívül magas, a világpiaci árakat nem tükröző gázárak alakuljanak ki. A rendelet 2025. január 31-ig marad érvényben – közölték. A rendeleteket a tagállamoknak írásbeli eljárás keretében hivatalosan is el kell fogadniuk. Közzétételüket követően azonnal hatályba lépnek – tették hozzá.