Zöldinfó

Az EU megegyezett az energiavészhelyzeti intézkedések érvényességének meghosszabbításáról

Az Európai Unió energiaügyekért felelős minisztereinek tanácsa az energiaárak megfékezése és az ellátásbiztonság szavatolása érdekében politikai megállapodásra jutott a vészhelyzetekre tervezett szükséghelyzeti rendeletek alkalmazási időszakának egy éves meghosszabbításáról – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-27

Szerző:

Vanessza

Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a tanácsülést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szükséghelyzeti intézkedéseket az Európai Unió tavaly fogadta el Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, hogy fokozza a tagállamok közötti szolidaritást, felgyorsítsa a megújuló energia elterjedését, és megvédje a fogyasztókat a túlzottan magas energiaáraktól. A vonatkozó három szükséghelyzeti intézkedés meghosszabbítására azért van szükség, hogy kezelni lehessen az EU-ban Oroszország ukrajnai háborúja okozta instabil helyzetet – emelte ki. A tanácsi közlemény az írásbeli eljárás útján még jóváhagyni szükséges intézkedések részleteit sorolva közölte: a gázbeszerzések jobb összehangolásáról szóló rendelet célja a magas energiaárak csökkentése és a gázellátás biztonságának javítása. A miniszterek törölték a jogszabálynak a kereslet-összevonásban való kötelező részvételről szóló cikkét – tájékoztattak. A rendelet végleges jóváhagyása esetén további egy évvel, 2024. december 31-ig marad érvényben.

A megújuló energia elterjedésének felgyorsítását célzó keret feladata az energiaválság kezelése, az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függésének csökkentése, valamint az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek további előmozdítása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának és bevezetésének felgyorsítása révén – emlékeztettek. A rendelet egyes módosított rendelkezéseinek alkalmazási időszaka 2025. június 30-ig marad érvényben – írták. A lakosság és a gazdasági szereplők túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló rendelettel kapcsolatban azt írták, hogy az intézkedés azt segít elkerülni, hogy az EU-ban rendkívül magas, a világpiaci árakat nem tükröző gázárak alakuljanak ki. A rendelet 2025. január 31-ig marad érvényben – közölték. A rendeleteket a tagállamoknak írásbeli eljárás keretében hivatalosan is el kell fogadniuk. Közzétételüket követően azonnal hatályba lépnek – tették hozzá.

Kapcsolódó tartalom:döntés energia energiaár energiaválság földgáz gázellátás

Zöldinfó

A hőség próbára tette a hazai villamosenergia-rendszert

Nőtt a bruttó áramfelhasználás és az import részaránya is a rendkívül meleg augusztusban.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás augusztusban 8 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit; az import áram részaránya a felhasználáson belül 14,5 százalékkal volt magasabb, mint 2025. augusztusában – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett friss adatokból. A rendszerirányító adatai szerint augusztusban a havi átlag hőmérséklet 26,1 Celsius-fok volt, 3,2 fokkal magasabb a bázisnál – írja az alternativenergia.hu. A hónap elején rendkívüli hőhullám sújtotta Magyarországot, melegrekordok dőltek meg, az ország több településén és a fővárosban is 40 Celsius-fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, harmadfokú hőségriasztás lépett érvénybe. Több száz településen vízkorlátozást kellett bevezetni. A hőség próbára tette a hazai villamosenergiatermelő rendszert is, mivel csapadék hiányában a Duna vízszintje kritikus méretűre apadt, veszélyeztetve a paksi atomerőmű működését. A kormány önkorlátozásra kérte a fogyasztókat, miközben az atomerőmű 2000 megawattos kapacitását 200 megawatt alá terhelték vissza.

A Mavir Zrt., mint a villamosenergia-rendszer irányítója, a villamosenergia-rendszer jelentős zavara besorolású krízishelyzetet állapított meg, és érvénybe léptette az erre kialakított protokollt. A kiesett áramot egyes hagyományos fűtőanyagot alkalmzó erőművek fokozott termelésével, valamint az áramimport növelésével kellett pótolni. A magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya és az ellátás normál üzeme augusztus utolsó hetében állt helyre. A Mavir honlapján megtalálható adatok szerint a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása az idén augusztusban 4071,6 gigawattóra (GWh) volt a tavaly augusztusi 3770,3 GWh-t követően.

A felhasználás kevesebb mint kétharmadát adta a villamosenergia-rendszer együttes termelése 2969,6 GWh mennyiségben, amelyből a 2406,4 GWh-ot a nagy erőművek állították elő. Egy évvel korábban, augusztusban a nagyerőművi termelés elérte a 2812,3 GWh-t. Az idei augusztusi termelésből 421,2 GWh a háztartási méretű, napelemes kiserőművekből származott (hmke pv), további 142,1 GWh a vállalatok által saját célra termelő kapacitás (scte pv). Tavaly ugyanebben a hónapban a hmke pv 384,4 GWh volt, az scte pv pedig 100,4 GWh.

A bruttó felhasználásból az idén augusztusban 27,1 százalékot tett ki az import áram részaránya, míg 2025 augusztusában ez 12,5 százalék volt. Az idén az első nyolc hónapban a bruttó villammosenergia-felhasználás megközelítette a 33 278 GWh-t, ebből az import aránya 20,2 százalék volt. Tavaly január-augusztus között a felhasználás megközelítette a 32 025 GWh-t, az export-import szaldó pedig a 17 százalékot. Tavaly a teljes évben a magyarországi bruttó áramfelhasználás 48 368,8 GWh volt 18,6 százalékos import részarány mellett.

Tovább olvasom