Zöldinfó
Az EU megegyezett az energiavészhelyzeti intézkedések érvényességének meghosszabbításáról
Az Európai Unió energiaügyekért felelős minisztereinek tanácsa az energiaárak megfékezése és az ellátásbiztonság szavatolása érdekében politikai megállapodásra jutott a vészhelyzetekre tervezett szükséghelyzeti rendeletek alkalmazási időszakának egy éves meghosszabbításáról – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a tanácsülést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szükséghelyzeti intézkedéseket az Európai Unió tavaly fogadta el Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, hogy fokozza a tagállamok közötti szolidaritást, felgyorsítsa a megújuló energia elterjedését, és megvédje a fogyasztókat a túlzottan magas energiaáraktól. A vonatkozó három szükséghelyzeti intézkedés meghosszabbítására azért van szükség, hogy kezelni lehessen az EU-ban Oroszország ukrajnai háborúja okozta instabil helyzetet – emelte ki. A tanácsi közlemény az írásbeli eljárás útján még jóváhagyni szükséges intézkedések részleteit sorolva közölte: a gázbeszerzések jobb összehangolásáról szóló rendelet célja a magas energiaárak csökkentése és a gázellátás biztonságának javítása. A miniszterek törölték a jogszabálynak a kereslet-összevonásban való kötelező részvételről szóló cikkét – tájékoztattak. A rendelet végleges jóváhagyása esetén további egy évvel, 2024. december 31-ig marad érvényben.
A megújuló energia elterjedésének felgyorsítását célzó keret feladata az energiaválság kezelése, az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függésének csökkentése, valamint az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek további előmozdítása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának és bevezetésének felgyorsítása révén – emlékeztettek. A rendelet egyes módosított rendelkezéseinek alkalmazási időszaka 2025. június 30-ig marad érvényben – írták. A lakosság és a gazdasági szereplők túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló rendelettel kapcsolatban azt írták, hogy az intézkedés azt segít elkerülni, hogy az EU-ban rendkívül magas, a világpiaci árakat nem tükröző gázárak alakuljanak ki. A rendelet 2025. január 31-ig marad érvényben – közölték. A rendeleteket a tagállamoknak írásbeli eljárás keretében hivatalosan is el kell fogadniuk. Közzétételüket követően azonnal hatályba lépnek – tették hozzá.
Zöldinfó
A tudomány élvonalában: három magyar kutatónő kiemelkedő eredményeit ismerték el
Baji Zsófia anyagtudós, Bálint Erika vegyészmérnök és Menyhart Otília bioinformatikus kapta A Nőkért és a Tudományért tudományos ösztöndíjat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Baji Zsófia anyagtudós a hatékonyabb mikrochipek fejlesztésében, Bálint Erika vegyészmérnök a fenntarthatóbb gyógyszergyártásban, Menyhart Otília bioinformatikus a személyre szabott rákterápiák fejlesztésében elért kiemelkedő kutatási eredményeiért nyerte el idén a L’Oréal és az UNESCO A Nőkért és a Tudományért elnevezésű, magyar kutatónőknek meghirdetett ösztöndíját – közölték a szervezők az MTI-vel. Az elismerést 24. alkalommal adták át szerdán Budapesten. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján – emelte ki az alternativenergia.hu. A méltatás szerint Baji Zsófia, az EK Energiatudományi Kutatóközpont anyagtudósa és fizikusa olyan atomi pontosságú technológián dolgozik, amely a jövő kisebb, hatékonyabb és környezetbarátabb mikrochipjeinek alapját adhatja. A kutató munkája során atomi rétegeleválasztással (ALD) foglalkozik, amely lehetővé teszi, hogy a mikrochipek rétegeit atomról atomra építsék fel. Ez a precizitás elengedhetetlen a mai, tíz-tizenöt atom vastagságú rétegek kialakításához.
Kutatása révén az anyagok tulajdonságai pontosan az adott eszközhöz szabhatók, a módszer pedig módszer alacsony hőmérsékleten is alkalmazható, így flexibilis elektronikai és biológiai – például biokompatibilis implantátumokban használt – eszközökhöz is használható – írták a közleményben. Szintén ösztöndíjban részesült Bálint Erika vegyészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) munkatársa, aki a gyógyszergyártás energia-, oldószer- és időigényes, jelentős hulladékkal járó folyamataira keres fenntarthatóbb megoldásokat az áramlásos kémia eszközeivel.
Kutatócsoportjával több biológiailag aktív molekula zöld szintézisén dolgozik; egyik kiemelendő eredményük a kapszaicin – a csípős paprika hatóanyagának – fenntartható, folyamatos és környezetbarát szintetikus előállítása, amely a hagyományos, paprikából történő kivonásnál jóval kevesebb energiát igényel. A csapat emellett 3D nyomtatott áramlásos reaktorokat is fejleszt, amelyek a drága kereskedelmi berendezéseket válthatják ki, hozzájárulva egy fenntarthatóbb és biztonságosabb gyógyszeriparhoz – olvasható a méltatásban.
A harmadik díjazott Menyhart Otília, aki bioinformatikai módszerekkel, több ezer daganatos beteg génexpressziós adatait elemezve keresi a választ arra, milyen molekuláris mintázatok húzódnak meg annak hátterében, hogy ugyanaz a terápia betegenként eltérően hat. Munkájának célja, hogy pontosabb támpontokat adjon a gyógyszerfejlesztőknek hatékonyabb, személyre szabott rákterápiák kifejlesztéséhez – írták.
A tájékoztatás szerint az elmúlt huszonnégy évben hatvanhat magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 100 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. Az elismerésekről akadémikusokból álló zsűri dönt, a program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
