Zöldinfó
Az EU megegyezett az energiavészhelyzeti intézkedések érvényességének meghosszabbításáról
Az Európai Unió energiaügyekért felelős minisztereinek tanácsa az energiaárak megfékezése és az ellátásbiztonság szavatolása érdekében politikai megállapodásra jutott a vészhelyzetekre tervezett szükséghelyzeti rendeletek alkalmazási időszakának egy éves meghosszabbításáról – tájékoztatott az uniós tanács kedden.
Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa a tanácsülést követő sajtótájékoztatón emlékeztetett: a szükséghelyzeti intézkedéseket az Európai Unió tavaly fogadta el Oroszország Ukrajna elleni háborúját követően, hogy fokozza a tagállamok közötti szolidaritást, felgyorsítsa a megújuló energia elterjedését, és megvédje a fogyasztókat a túlzottan magas energiaáraktól. A vonatkozó három szükséghelyzeti intézkedés meghosszabbítására azért van szükség, hogy kezelni lehessen az EU-ban Oroszország ukrajnai háborúja okozta instabil helyzetet – emelte ki. A tanácsi közlemény az írásbeli eljárás útján még jóváhagyni szükséges intézkedések részleteit sorolva közölte: a gázbeszerzések jobb összehangolásáról szóló rendelet célja a magas energiaárak csökkentése és a gázellátás biztonságának javítása. A miniszterek törölték a jogszabálynak a kereslet-összevonásban való kötelező részvételről szóló cikkét – tájékoztattak. A rendelet végleges jóváhagyása esetén további egy évvel, 2024. december 31-ig marad érvényben.
A megújuló energia elterjedésének felgyorsítását célzó keret feladata az energiaválság kezelése, az EU orosz fosszilis tüzelőanyagoktól függésének csökkentése, valamint az EU éghajlat-politikai célkitűzéseinek további előmozdítása a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásának és bevezetésének felgyorsítása révén – emlékeztettek. A rendelet egyes módosított rendelkezéseinek alkalmazási időszaka 2025. június 30-ig marad érvényben – írták. A lakosság és a gazdasági szereplők túlzottan magas árakkal szembeni védelmét szolgáló rendelettel kapcsolatban azt írták, hogy az intézkedés azt segít elkerülni, hogy az EU-ban rendkívül magas, a világpiaci árakat nem tükröző gázárak alakuljanak ki. A rendelet 2025. január 31-ig marad érvényben – közölték. A rendeleteket a tagállamoknak írásbeli eljárás keretében hivatalosan is el kell fogadniuk. Közzétételüket követően azonnal hatályba lépnek – tették hozzá.
Zöldinfó
Egyre többen vesznek fel zöld hitelt
Bővített programmal támogatja a zöld ágazatokat a jegybank.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A banki portfóliók nagyobb része továbbra is magas üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységeket finanszíroz – írja az alternativenergia.hu. A banki portfóliókban a zöld ágazatok előtérbe helyezését, és ezáltal a klíma- és környezeti kockázatok mérséklését, az MNB bővített, újabb egy évvel meghosszabbított Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programja immár még szélesebb körben támogatja – emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld pénzügyi jelentése. Magyarországon jelentősen nőtt a zöld hitelállomány, illetve a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat érvényesítő (ESG) befektetési alapok és életbiztosítások mögé választható ESG befektetések volumene. A hazai bankrendszer klímakockázati kitettsége nem változott.
A TKK programba bevont banki zöld kitettségek értéke elérte a 1728 milliárd forintot tavaly, ami dinamikus, 28 százalékos éves bővülést jelent. Az egyéb, TKK programon kívüli zöld hitelekkel együtt 6,3 százalékra nőtt a zöld lakáshitelek aránya a hazai lakáshitelpiacon (ezek 40 százaléka a legmagasabb energetikai besorolású ingatlanokat finanszírozta). A zöld vállalati és önkormányzati hitelek aránya 7 százalék volt 2025 végén, döntő részben napenergia-termelést és fenntartható kereskedelmi ingatlanokat finanszírozva – ismertette az MNB. Mint hozzátették, a zöld állampapírok aránya stagnált, bár állományuk mintegy 500 milliárd forinttal bővült, emellett a zöld jelzáloglevelek volumene is nőtt.
Számottevően nőtt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, illetve fenntarthatósági fókuszú befektetési alapok, továbbá befektetési életbiztosításokhoz (unit-linked) választható ESG szempontú eszközalapok volumene is: együttes nettó eszközértük a 3300 milliárd forintot közelíti. Szem előtt tartva a befektetők megfelelő tájékoztatását és a “zöldre festés” kockázatának csökkentését, a fenntartható célokkal rendelkező, kollektív befektetési eszközök átláthatóságát elősegítve az MNB Névhasználati ajánlást adott ki, illetve továbbfejlesztette a Zöld Pénzügyi Termékkeresőjét – emlékeztetett a jegybank.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény