Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vett egy dohányzásellenes polgári kezdeményezést

Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a Felhívás a dohányfüstmentes környezet és az első európai dohányzásmentes generáció elérésére 2030-ig című európai polgári kezdeményezést.

Létrehozva:

|

 A kezdeményezés szervezői arra kérik a bizottságot, hogy tegyen jogszabályjavaslatot az új generációk dohányfüggőségtől való megóvása érdekében, lépjen fel a kapcsolódó környezeti veszélyek és a dohányzás ellen. A szervezők azt akarják elérni, hogy a brüsszeli végrehajtó testület olyan jogi lépésekre tegyen javaslatot, amelyek megszüntetik a dohány- és nikotintermékek értékesítését a 2010 után született európaiak számára. A kezdeményezés konkrét intézkedéseket is szorgalmaz a csikkmentes vízpartok és nemzeti parkok európai hálózatának létrehozására, a szabadtéri füstmentes terek kiterjesztésére, valamint a dohányreklámok teljes betiltására. Az Európai Bizottság közleménye szerint az európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételeknek, jogilag elfogadható. A kezdeményezés tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.

A szerdai regisztrációt követően a szervezők megkezdhetik a támogató aláírások összegyűjtését, amelyre egy év áll rendelkezésükre. A szabályok értelmében ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató aláírást kap legalább hét különböző tagállamból, akkor a brüsszeli testületnek reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja, de döntését mindkét esetben meg kell indokolnia. Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság hatáskörén kívül, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.

 

 

mti

Advertisement

 

Zöldinfó

Pusztán a több pénz nem oldja meg a fenntarthatóságot

Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.  Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

Advertisement

 Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással” – hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Tovább olvasom

Ezeket olvassák