Zöldinfó

Az év legjobb zöld ötletét keresik

Az A’ Design Award & Competition nevű versenyen többek között a fenntartható megoldásokat is díjazzák.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-02-27

Szerző:

Vanessza

Az A’ Design Award & Competition nevű nemzetközi pályázaton már a zöld tervezésnek is külön kategóriája van. A neves nemzetközi versenyen a fenntartható megoldások külön kategóriában versenyeznek. Az A’ Design Award & Competition a világ egyik legrangosabb éves, nemzetközi dizájnversenye. A pályázaton számos kreatív területen választják meg a legjobbakat, az anonim zsűrizésben akadémikusok, a sajtó képviselői és elismert szakemberek vesznek részt.

A verseny célja, hogy világszerte arra ösztönözze a tervezőket, cégeket és márkákat, hogy a társadalom javát szolgáló, kiváló termékeket és projekteket alkossanak. Az A’ Design Award & Competition Design feladatául tűzte ki, hogy a tudomány, a dizájn, a kreativitás és a technológia határterületeinek segítségével mozdítsa elő az emberiséget. A hangsúly nem pusztán a teljesítményen és az új funkciókon van, a fenntarthatósági szempont is igen fontos.

Ennek megfelelően az egyik kategória kifejezetten zöld fókuszú. A fenntartható vagy zöld dizájn lényege, hogy olyan terméket vagy szolgáltatásokat alkossanak, amelyek a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolják a globális vagy helyi környezetre, közösségre, társadalomra, gazdaságra. Az ilyen tervezésnél minden döntésbe beépítik a fenntarthatóság elveit, és olyan környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat hoznak létre, amelyek mérsékelhetik a károsabb versenytársak iránti keresletet. A kategóriába olyan megoldásokat várnak, amelyek zöldebbek vagy egészségesebbek, mint a hagyományos termékek, illetve szolgáltatások, megvalósításuk és működésük pedig a környezetvédelmi elvek iránti tartós elkötelezettségen alapul.

A fenntartható termékek, projektek és tervezés számára kialakított kategória ipari formatervezők, egyetemek, intézmények, kormányok, önkormányzatok, társadalmi felelősségvállalási programok és nagyvállalatok számára nyitott. A mostani pályázati körben még lehet jelentkezni, a győzteseket április 15-én fogják bejelenteni a többi díjjal együtt. Az A’ Design Award & Competitionön számos egyéb kategóriában nevezhetnek a résztvevők. A pályaműveket minden évben február 28-ig fogadják be, bekapcsolódni az utóbbi tíz év projektjeivel lehet. A díjnyertes tervek egyik jutalma, hogy megkapják a győztes logót, ami a minőség egyik biztosítéka.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom