Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az év legjobb zöld ötletét keresik

Az A’ Design Award & Competition nevű versenyen többek között a fenntartható megoldásokat is díjazzák.

Létrehozva:

|

Az A’ Design Award & Competition nevű nemzetközi pályázaton már a zöld tervezésnek is külön kategóriája van. A neves nemzetközi versenyen a fenntartható megoldások külön kategóriában versenyeznek. Az A’ Design Award & Competition a világ egyik legrangosabb éves, nemzetközi dizájnversenye. A pályázaton számos kreatív területen választják meg a legjobbakat, az anonim zsűrizésben akadémikusok, a sajtó képviselői és elismert szakemberek vesznek részt.

A verseny célja, hogy világszerte arra ösztönözze a tervezőket, cégeket és márkákat, hogy a társadalom javát szolgáló, kiváló termékeket és projekteket alkossanak. Az A’ Design Award & Competition Design feladatául tűzte ki, hogy a tudomány, a dizájn, a kreativitás és a technológia határterületeinek segítségével mozdítsa elő az emberiséget. A hangsúly nem pusztán a teljesítményen és az új funkciókon van, a fenntarthatósági szempont is igen fontos.

Ennek megfelelően az egyik kategória kifejezetten zöld fókuszú. A fenntartható vagy zöld dizájn lényege, hogy olyan terméket vagy szolgáltatásokat alkossanak, amelyek a lehető legkisebb negatív hatást gyakorolják a globális vagy helyi környezetre, közösségre, társadalomra, gazdaságra. Az ilyen tervezésnél minden döntésbe beépítik a fenntarthatóság elveit, és olyan környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat hoznak létre, amelyek mérsékelhetik a károsabb versenytársak iránti keresletet. A kategóriába olyan megoldásokat várnak, amelyek zöldebbek vagy egészségesebbek, mint a hagyományos termékek, illetve szolgáltatások, megvalósításuk és működésük pedig a környezetvédelmi elvek iránti tartós elkötelezettségen alapul.

Advertisement

A fenntartható termékek, projektek és tervezés számára kialakított kategória ipari formatervezők, egyetemek, intézmények, kormányok, önkormányzatok, társadalmi felelősségvállalási programok és nagyvállalatok számára nyitott. A mostani pályázati körben még lehet jelentkezni, a győzteseket április 15-én fogják bejelenteni a többi díjjal együtt. Az A’ Design Award & Competitionön számos egyéb kategóriában nevezhetnek a résztvevők. A pályaműveket minden évben február 28-ig fogadják be, bekapcsolódni az utóbbi tíz év projektjeivel lehet. A díjnyertes tervek egyik jutalma, hogy megkapják a győztes logót, ami a minőség egyik biztosítéka.

Advertisement

Zöldinfó

Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.

Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.

A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Advertisement

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák