Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az idei volt az ötödik legmelegebb november Európában

Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében, a felszíni levegőhőmérséklet csaknem 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát – közölte az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerdán.

Létrehozva:

|

A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint Európa 2022-ben a harmadik legmelegebb őszét élte át. A szokásosnál egy fokkal volt magasabb a hőmérséklet. Novemberben Európa nagy részén átlag feletti hőmérséklet volt tapasztalható, különösen a kontinens észak-nyugati részén. Az Egyesült Királyságban az 1884-ig visszanyúló adatok szerint az idei volt a harmadik legmelegebb ősz. Az ideinél melegebb ősz csak 2006-ban és 2011-ben volt a brit szigeteken. Az őszi hőmérséklet Európa déli részén különösen Délnyugat-Franciaországban volt magasabb az átlagosnál, ugyanakkor Grönland szezonális átlaghőmérséklete is jóval meghaladta a korábbi évek adatait – emelték ki. A jelentés szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarójának kiterjedése három százalékkal maradt el átlagostól. Ez a mérések kezdete óta a nyolcadik legalacsonyabb novemberi érték. Az Antarktisz tengeri jegének kiterjedése novemberben 5 százalékkal maradt el az átlagostól, ezzel 2017 óta az ötödik legalacsonyabb értéket mutatta a műholdas adatok alapján – közölték.

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák