Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az idei volt az ötödik legmelegebb november Európában

Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében, a felszíni levegőhőmérséklet csaknem 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát – közölte az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerdán.

Létrehozva:

|

A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint Európa 2022-ben a harmadik legmelegebb őszét élte át. A szokásosnál egy fokkal volt magasabb a hőmérséklet. Novemberben Európa nagy részén átlag feletti hőmérséklet volt tapasztalható, különösen a kontinens észak-nyugati részén. Az Egyesült Királyságban az 1884-ig visszanyúló adatok szerint az idei volt a harmadik legmelegebb ősz. Az ideinél melegebb ősz csak 2006-ban és 2011-ben volt a brit szigeteken. Az őszi hőmérséklet Európa déli részén különösen Délnyugat-Franciaországban volt magasabb az átlagosnál, ugyanakkor Grönland szezonális átlaghőmérséklete is jóval meghaladta a korábbi évek adatait – emelték ki. A jelentés szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarójának kiterjedése három százalékkal maradt el átlagostól. Ez a mérések kezdete óta a nyolcadik legalacsonyabb novemberi érték. Az Antarktisz tengeri jegének kiterjedése novemberben 5 százalékkal maradt el az átlagostól, ezzel 2017 óta az ötödik legalacsonyabb értéket mutatta a műholdas adatok alapján – közölték.

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák