Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az idei volt az ötödik legmelegebb november Európában

Az idei volt az ötödik legmelegebb november a kontinensen, miután 2022 nyara, valamint októbere is a legmelegebb volt Európa történetében, a felszíni levegőhőmérséklet csaknem 0,2 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát – közölte az Európai Unió (EU) műholdas Föld-megfigyelési programja, a Copernicus szerdán.

Létrehozva:

|

A Copernicus klímaváltozást figyelő szolgálatának (C3S) jelentése szerint Európa 2022-ben a harmadik legmelegebb őszét élte át. A szokásosnál egy fokkal volt magasabb a hőmérséklet. Novemberben Európa nagy részén átlag feletti hőmérséklet volt tapasztalható, különösen a kontinens észak-nyugati részén. Az Egyesült Királyságban az 1884-ig visszanyúló adatok szerint az idei volt a harmadik legmelegebb ősz. Az ideinél melegebb ősz csak 2006-ban és 2011-ben volt a brit szigeteken. Az őszi hőmérséklet Európa déli részén különösen Délnyugat-Franciaországban volt magasabb az átlagosnál, ugyanakkor Grönland szezonális átlaghőmérséklete is jóval meghaladta a korábbi évek adatait – emelték ki. A jelentés szerint az Északi-sarkvidék tengeri jégtakarójának kiterjedése három százalékkal maradt el átlagostól. Ez a mérések kezdete óta a nyolcadik legalacsonyabb novemberi érték. Az Antarktisz tengeri jegének kiterjedése novemberben 5 százalékkal maradt el az átlagostól, ezzel 2017 óta az ötödik legalacsonyabb értéket mutatta a műholdas adatok alapján – közölték.

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák