Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az olaszok harmada nem tudja majd fizetni a rezsiköltséget a felmérések szerint

Az olaszok már az ügyvivő kormány által meghirdetett energiatakarékossági program előtt rövidebbre húzták a nadrágszíjat a csütörtökön közölt felmérések szerint, melyek azt mutatják, hogy az olaszok több mint fele nehezen tudja fizetni a lakásbéreket, harmaduknak pedig karácsonyra nem lesz pénze a rezsire.

Létrehozva:

|

Az egyik legnagyobb olaszországi élelmiszer-üzletláncot üzemeltető Coop közölte adatait a lakosság fogyasztási szokásairól. A több közvélemény-kutatóval közösen végzett felmérés azt mutatja, hogy az olaszok 68 százaléka szigorú takarékosságba kezdett az infláció és a növekvő energiaárak hatására. A hatvan milliós országban 24,5 millió olasz vásárol kevesebb élelmiszert mint a korábbi évek ugyanezen időszakában. Ezzel egy időben nem mondanak le a minőségi termékekről. A felmérés rámutatott, hogy a fogyasztók a pandémia alatt bevált gyakorlatot követik, vagyis ha nem tudnak eljárni étterembe, otthon igyekeznek különleges ételeket készíteni. A számok azt mutatják, hogy a lakást bérlők 57 százaléka egyre nehezebben tudja kifizetni a lakbért, 26 százalékuk a bérleti díj halasztását vagy felfüggesztését kéri. Ami a növekvő rezsiköltségeket illeti, az olaszok egyharmada karácsonyra nem fogja tudni kifizetni azokat. Az ügyvivő kormány gáz-takarékossági tervezetet közölt az októberi fűtési szezon kezdetére: a csomag szerint egy héttel később indul a fűtési idény, és tavasszal egy héttel korábban ér véget. A különböző éghajlatú tartományok közölte dátumok szerint elsőként Észak-Olaszországban, október 22-én indul a fűtési szezon, legutoljára pedig a déli szigeteken kapcsolják be a fűtést, ahol akár december 8-ig várnak. A legmelegebb térségekben legfeljebb napi öt órát lehet fűteni, a leghidegebb részeken napi tizenhárom órát. Milánóban október 22-től április 7-ig tart a fűtési szezon napi 13 óra fűtéssel. Rómában november 8-től április 7-ig napi tizenegy óra megengedett fűtéssel. A szicíliai Palermóban november 22-től március 23-ig napi kilenc órával. A legdélibb sziget Lampedusán december 8-től lehet majd földgázzal fűteni.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák