Zöld Energia
Az önfogyasztás növelésével kifizetődőek maradnak a napelemek
A megváltozott elszámolási szabályok ellenére a szakértők továbbra is látnak potenciált a háztartási napelemes rendszerek telepítésében.
Viszont a tulajdonosok részéről más hozzáállásra, tudatosabb energiafogyasztásra van szükség. A Nap még mindig ingyen termeli az energiát, csakhogy míg korábban eladni érte meg jobban az áramot, jelenleg a helyben történő felhasználás a kifizetődőbb.
Sokszor és sokan írtak már a tavaly év végi jogszabálymódosításokkal alaposan átszabott napelemes elszámolási rendszerekről. A változás lényege, hogy mostantól minden napelemtulajdonos legfeljebb tíz éven keresztül élvezheti a szaldós elszámolás előnyeit. A legrégebben telepített rendszereknél jövőre, a többieknél felmenő rendszerben 2034-ig szűnik meg ez a lehetőség. Azt még pontosan nem tudhatjuk, hogy milyen megoldás fogja felváltani, de borítékolható, hogy az eddigieknél kedvezőtlenebb feltételekre kell felkészülni.
Emiatt viszont nem elvetni kell a napenergia otthoni alkalmazását, hanem átgondolni a mikéntjét.
„Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a napelemek minden megtermelt energiát feltöltenek a hálózatba, majd az otthonunkban elfogyasztott összes áramot onnan vételezzük vissza. Eközben az azonnal felhasznált mennyiségről megfeledkeznek. A napelemek ugyanis mindenekelőtt az éppen működő elektromos berendezéseket látják el energiával, ezt nevezzük önfogyasztásnak. Csak a felesleget töltik fel a hálózatba. Az ügyfeleinknek is időnként el kell magyarázni, hogy az éves elszámolásukban szereplő visszatáplált kWh mennyisége azért kisebb a megtermeltnél, mert az önfogyasztás ebben a számban nem jelenik meg. Hiszen ez az áram el sem jut a villanyóráig, az inverter közvetlenül a bekapcsolt elektromos eszközökhöz irányítja” – magyarázta a Világos, mint a Nap podcast adásában Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
Szaldós elszámolásnál minden további nélkül át lehetett siklani eme részlet felett, hiszen egy jól méretezett rendszer esetén az éves fogyasztás és a termelés egyenlege közel nullára jött ki. Függetlenül attól, hogy mekkora mennyiséget használunk fel azonnal. Most azonban ez meg fog változni: akár havi szaldóra, akár valamilyen bruttó elszámolásra kell átállni, a feltöltött és majd később visszavásárolt energiával mindenképpen rosszabbul fogunk járni. Az önfogyasztásra termelés viszont továbbra is ingyen van.
„Egy napelemes rendszer olyan, mint a kertünk végébe ültetett almafa. Egyszeri beruházást igényel, onnantól kezdve pedig hosszú időn keresztül kiszámíthatóan és nem utolsósorban ingyen termel számukra. Az pedig rajtunk múlik, hogy a „termésünket” hogyan használjuk fel” – érvel a szakértő. A kulcsszót a már említett önfogyasztás jelenti. „Egy átlagos állapotú családi házban élő négyfős család villanybojlerrel, de elektromos autó és villanyfűtés nélkül évente nagyjából 6400 kWh áramot fogyaszt el. Ez alapesetben több mint 360 ezer forintos villanyszámlát jelent, hiszen jelentősen meghaladja a rezsicsökkentett keretet. Ha napelemes rendszert telepítenek, de a fogyasztási szokásaikon nem változtatnak, akkor annak a termeléséből 2000 kWh-t tudnak azonnal felhasználni, a többit be kell táplálniuk a hálózatba, majd visszavásárolni. Az éves számla ezzel 200 ezer forint körülre csökken. Ha viszont mindössze arra odafigyelnek, hogy a villanybojlert napközben, közvetlenül a napelemről üzemeltessék, az önfogyasztás 4000 kWh fölé emelhető. Így pedig a maradékkal beleférnek a rezsicsökkentés sávjába: mindössze 80-90 ezer forint lesz a havi villanyszámlájuk. Vagyis az áramköltségeik háromnegyedét megtakarították. Ráadásul ebben a számításban nem kalkuláltunk az áramfeleslegért kapott pénzzel, ugyanis az újonnan telepített rendszerekre ideiglenesen visszatáplálási korlátozás van érvényben. Ennek a feloldása után még kedvezőbb lesz a helyzet” – számolta ki Kujáni Péter.
A tudatos energiafogyasztási stratégia részeként egy sor további háztartási eszköz fogyasztását lehet optimalizálni. A korszerűbb mosógépek, mosogatógépek, szárítógépek gyakran programozhatóak. De némi odafigyeléssel vagy egy időzítő kapcsolóval a régebbi típusoknál is megoldható a napközbeni használatuk. További lehetőséget kínál, hogy a radiátoros központi fűtési rendszerekben – akár gázkazános, akár hőszivattyús – keringő víz melegítésére felhasználható a többlet napenergia. Ez nem villanyfűtést jelent, csupán rásegítést, hiszen egy átlagos napelemes rendszer teljesítménye messze nem elegendő a teljes épület kifűtésére. Viszont ősztől tavaszig 100%-osra növelhető vele az önfogyasztás, spórolhatunk a fűtőanyaggal és egyúttal meghosszabbítható a fűtési rendszer élettartama, mert kevesebb üzemórában kell a kazánt vagy a hőszivattyút működtetni.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy át kell gondolni az új napelemes rendszerek tervezését. Korábban az fizetődött ki leginkább, ha a teljesítményt az épület éves fogyasztásához méretezték, hiszen így lehetett nulla körülire hozni a villanyszámlát. Az új, bruttó vagy legalábbis arra hasonlító elszámolási mód mellett viszont egyértelműen az önfogyasztás kerül a középpontba. Vagyis arra érdemes törekedni, hogy a megtermelt áramot a lehető legnagyobb mértékben helyben, azonnal fel tudja használni a tulajdonos.
A napelem ugyan hosszú távra szóló beruházás – a panelek legalább harminc évig, de potenciálisan ennél jóval tovább termelhetnek. Ezalatt egészen biztosan többször fog még változni a rájuk vonatkozó szabályozás. A saját termelésű, helyben felhasznált energia azonban kétséget kizáróan a legolcsóbb alternatíva fog maradni.
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
