Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az önfogyasztás növelésével kifizetődőek maradnak a napelemek

A megváltozott elszámolási szabályok ellenére a szakértők továbbra is látnak potenciált a háztartási napelemes rendszerek telepítésében.

Létrehozva:

|

Viszont a tulajdonosok részéről más hozzáállásra, tudatosabb energiafogyasztásra van szükség. A Nap még mindig ingyen termeli az energiát, csakhogy míg korábban eladni érte meg jobban az áramot, jelenleg a helyben történő felhasználás a kifizetődőbb.

Sokszor és sokan írtak már a tavaly év végi jogszabálymódosításokkal alaposan átszabott napelemes elszámolási rendszerekről. A változás lényege, hogy mostantól minden napelemtulajdonos legfeljebb tíz éven keresztül élvezheti a szaldós elszámolás előnyeit. A legrégebben telepített rendszereknél jövőre, a többieknél felmenő rendszerben 2034-ig szűnik meg ez a lehetőség. Azt még pontosan nem tudhatjuk, hogy milyen megoldás fogja felváltani, de borítékolható, hogy az eddigieknél kedvezőtlenebb feltételekre kell felkészülni.

Emiatt viszont nem elvetni kell a napenergia otthoni alkalmazását, hanem átgondolni a mikéntjét.

Advertisement

„Sokan tévesen úgy hiszik, hogy a napelemek minden megtermelt energiát feltöltenek a hálózatba, majd az otthonunkban elfogyasztott összes áramot onnan vételezzük vissza. Eközben az azonnal felhasznált mennyiségről megfeledkeznek. A napelemek ugyanis mindenekelőtt az éppen működő elektromos berendezéseket látják el energiával, ezt nevezzük önfogyasztásnak. Csak a felesleget töltik fel a hálózatba. Az ügyfeleinknek is időnként el kell magyarázni, hogy az éves elszámolásukban szereplő visszatáplált kWh mennyisége azért kisebb a megtermeltnél, mert az önfogyasztás ebben a számban  nem jelenik meg. Hiszen ez az áram el sem jut a villanyóráig, az inverter közvetlenül a bekapcsolt elektromos eszközökhöz irányítja” – magyarázta a Világos, mint a Nap podcast adásában Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.

Szaldós elszámolásnál minden további nélkül át lehetett siklani eme részlet felett, hiszen egy jól méretezett rendszer esetén az éves fogyasztás és a termelés egyenlege közel nullára jött ki. Függetlenül attól, hogy mekkora mennyiséget használunk fel azonnal. Most azonban ez meg fog változni: akár havi szaldóra, akár valamilyen bruttó elszámolásra kell átállni, a feltöltött és majd később visszavásárolt energiával mindenképpen rosszabbul fogunk járni. Az önfogyasztásra termelés viszont továbbra is ingyen van.

Advertisement

„Egy napelemes rendszer olyan, mint a kertünk végébe ültetett almafa. Egyszeri beruházást igényel, onnantól kezdve pedig hosszú időn keresztül kiszámíthatóan és nem utolsósorban ingyen termel számukra. Az pedig rajtunk múlik, hogy a „termésünket” hogyan használjuk fel” – érvel a szakértő. A kulcsszót a már említett önfogyasztás jelenti. „Egy átlagos állapotú családi házban élő négyfős család villanybojlerrel, de elektromos autó és villanyfűtés nélkül évente nagyjából 6400 kWh áramot fogyaszt el. Ez alapesetben több mint 360 ezer forintos villanyszámlát jelent, hiszen jelentősen meghaladja a rezsicsökkentett keretet. Ha napelemes rendszert telepítenek, de a fogyasztási szokásaikon nem változtatnak, akkor annak a termeléséből 2000 kWh-t tudnak azonnal felhasználni, a többit be kell táplálniuk a hálózatba, majd visszavásárolni. Az éves számla ezzel 200 ezer forint körülre csökken. Ha viszont mindössze arra odafigyelnek, hogy a villanybojlert napközben, közvetlenül a napelemről üzemeltessék, az önfogyasztás 4000 kWh fölé emelhető. Így pedig a maradékkal beleférnek a rezsicsökkentés sávjába: mindössze 80-90 ezer forint lesz a havi villanyszámlájuk. Vagyis az áramköltségeik háromnegyedét megtakarították. Ráadásul ebben a számításban nem kalkuláltunk az áramfeleslegért kapott pénzzel, ugyanis az újonnan telepített rendszerekre ideiglenesen visszatáplálási korlátozás van érvényben. Ennek a feloldása után még kedvezőbb lesz a helyzet” – számolta ki Kujáni Péter.

A tudatos energiafogyasztási stratégia részeként egy sor további háztartási eszköz fogyasztását lehet optimalizálni. A korszerűbb mosógépek, mosogatógépek, szárítógépek gyakran programozhatóak. De némi odafigyeléssel vagy egy időzítő kapcsolóval a régebbi típusoknál is megoldható a napközbeni használatuk. További lehetőséget kínál, hogy a radiátoros központi fűtési rendszerekben – akár gázkazános, akár hőszivattyús – keringő víz melegítésére felhasználható a többlet napenergia. Ez nem villanyfűtést jelent, csupán rásegítést, hiszen egy átlagos napelemes rendszer teljesítménye messze nem elegendő a teljes épület kifűtésére. Viszont ősztől tavaszig 100%-osra növelhető vele az önfogyasztás, spórolhatunk a fűtőanyaggal és egyúttal meghosszabbítható a fűtési rendszer élettartama, mert kevesebb üzemórában kell a kazánt vagy a hőszivattyút működtetni.

Advertisement

A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy át kell gondolni az új napelemes rendszerek tervezését. Korábban az fizetődött ki leginkább, ha a teljesítményt az épület éves fogyasztásához méretezték, hiszen így lehetett nulla körülire hozni a villanyszámlát. Az új, bruttó vagy legalábbis arra hasonlító elszámolási mód mellett viszont egyértelműen az önfogyasztás kerül a középpontba. Vagyis arra érdemes törekedni, hogy a megtermelt áramot a lehető legnagyobb mértékben helyben, azonnal fel tudja használni a tulajdonos.

A napelem ugyan hosszú távra szóló beruházás – a panelek legalább harminc évig, de potenciálisan ennél jóval tovább termelhetnek. Ezalatt egészen biztosan többször fog még változni a rájuk vonatkozó szabályozás. A saját termelésű, helyben felhasznált energia azonban kétséget kizáróan a legolcsóbb alternatíva fog maradni.

Advertisement

Zöld Energia

5 százalékra csökkenhet a napelemes rendszerek áfája?

Jelentős változásokat javasol a kormánynak a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, amely szerint az áfacsökkentés, a rugalmasabb energiafelhasználás és az energiatárolás bővítése a magyar gazdaság versenyképességét is erősíthetné.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar napelemes szektor fejlődését elsősorban nem technológiai, hanem szabályozási és szakpolitikai akadályok hátráltatják a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint. Az érdekképviselet átfogó javaslatcsomaggal fordult a kormányhoz, amely az áfacsökkentés mellett az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését, a hálózati kapacitások átláthatóbb elosztását és az energiatárolás fejlesztését is szorgalmazza. A magyar gazdaság versenyképességének javításához is hozzájárulhatna a napelemes ágazat szabályozási környezetének átalakítása. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke egy szegedi szakmai konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai napenergia-ipar jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik, fejlődését azonban egyre inkább jogszabályi és szakpolitikai korlátok nehezítik. Magyarországon jelenleg több mint 330 ezer napelemes rendszer működik, összesen mintegy 8846 megawatt, azaz 8,8 gigawatt beépített kapacitással. A napenergia a hazai villamosenergia-termelés körülbelül 29 százalékát biztosítja, miközben az ágazat közel 47 ezer embernek ad munkát. A kapacitás évente mintegy 1 gigawattal bővül, ami jól mutatja a technológia iránti érdeklődést és a szektor gazdasági jelentőségét.

Átláthatóbb hálózati szabályokra lenne szükség

Az MNNSZ a napelemes beruházások további ösztönzése érdekében átfogó javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak. A szövetség szerint a kiszámíthatóbb szabályozás és a hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkül a megújulóenergia-termelés további növekedése nehezen aknázható ki teljes mértékben. Kiss Ernő előrelépésnek nevezte az elektromos hálózat fejlesztésére biztosított 500 milliárd forintos uniós forrást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az energiatárolási kapacitások továbbra sem elegendők a megtermelt villamos energia hatékonyabb felhasználásához. A napelemes rendszerek termelése ugyanis időjárás- és napszakfüggő, ezért a hálózat rugalmassága és a tárolási lehetőségek bővítése egyaránt fontos a biztonságos energiaellátáshoz.

Advertisement

A szövetség ezért azt javasolja, hogy a hálózati szabad kapacitásokat kiszámítható és átlátható módon tegyék közzé. Emellett szükségesnek tartja a megújuló energia támogatási rendszerének felülvizsgálatát is, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyek torzíthatják a piaci versenyt vagy hátráltathatják a beruházásokat, írja az alternativenergia.hu. 

Jelentősen csökkentenék a napelemes beruházások áfáját

Advertisement

A javaslatcsomag egyik fontos eleme a napelemes beruházások adóterheinek mérséklése. Az MNNSZ a szomszédos országok gyakorlatára hivatkozva azt szorgalmazza, hogy a napelemes rendszerek telepítéséhez kapcsolódó beruházások áfája a jelenlegi 27 százalékról 0 vagy 5 százalékra csökkenjen. Az intézkedés a szövetség álláspontja szerint javíthatná a lakossági és a vállalati beruházások megtérülését, és szélesebb kör számára tehetné elérhetővé a saját célú villamosenergia-termelést. Az alacsonyabb beruházási költségek különösen azoknak a háztartásoknak és vállalkozásoknak jelenthetnének segítséget, amelyek számára a kezdeti tőkeköltség jelenleg komoly akadályt jelent.

A szövetség emellett a rezsicsökkentés fenntartható átalakításának részeként az időalapú villamosenergia-árazás bevezetését is javasolja. Ennek lényege, hogy az áram ára a fogyasztás időpontjától függően változna: a reggeli és esti csúcsidőszakokban magasabb, míg a kisebb terhelésű időszakokban alacsonyabb tarifák ösztönöznék a fogyasztókat.

Advertisement

Egy ilyen rendszer arra motiválhatná a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy a rugalmasan időzíthető energiafelhasználásukat az olcsóbb időszakokra helyezzék át. Ez mérsékelhetné a hálózat csúcsterhelését, és bizonyos esetekben csökkenthetné a költséges hálózatbővítések szükségességét is. A megoldás eredményessége ugyanakkor a tarifák kialakításától, a fogyasztók alkalmazkodási lehetőségeitől és az energiatárolási megoldások elterjedésétől is függne.

A megtermelt energia megosztását is megkönnyítenék

Advertisement

A vállalati energiatermelés szabályozásában is változásokat sürget az MNNSZ. Kiss Ernő példaként említette, hogy a jelenlegi szabályozás korlátozhatja a saját célra megtermelt, de fel nem használt villamos energia helyi hasznosítását. A szövetség elnöke szerint egy vállalat hétvégén akár ingyen sem adhatja át a fel nem használt energiáját a szomszédos lakóközösségnek. Az ilyen helyzetek rávilágítanak arra, hogy a helyben megtermelt villamos energia megosztásának egyszerűbbé tétele új lehetőségeket teremthetne a fogyasztók, a vállalkozások és a helyi közösségek számára. A megfelelő jogi és elszámolási keretek kialakítása hozzájárulhatna a megtermelt energia hatékonyabb felhasználásához, valamint mérsékelhetné a hálózatra nehezedő terhelést.

A hosszú megtérülésű beruházások adóterheit is mérsékelnék

Advertisement

A szövetség a naperőművi beruházások tőkeigényes jellegére és hosszú megtérülési idejére tekintettel a vagyonadó szabályainak módosítását is kezdeményezte. Javaslatuk szerint az adófizetési kötelezettség értékhatárát az eredetileg tervezett 1 milliárd forintról 5 milliárd forintra kellene emelni. Emellett azt indítványozzák, hogy a beruházások a kivitelezési időszakban, valamint az üzembe helyezést követő első évben mentesüljenek az adó alól.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák