Zöldinfó

Az orkaanyák életre szóló áldozatot hoznak fiaikért

A Csendes-óceán északi részén élő orkák, vagyis gyilkos bálnák tanulmányozása során kiderült, hogy az anyák “életre szóló áldozatot” hoznak fiaikért – írta a BBC online hírportálja csütörtökön.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-02-14

Szerző:

Vanessza

A kutatók rámutattak, hogy egy fiú felnevelése jelentősen csökkentette a nőstény gyilkos bálna esélyét a jövőbeni szaporodásra. Úgy tűnik, hogy a fiúk táplálásához szükséges energia veszélyezteti az orkaanyák egészségét, így a későbbiekben kevésbé képesek a szaporodásra és az utódok felnevelésére. “Az anyák feláldozzák a saját élelmüket és energiájukat” – magyarázta az Exeteri Egyetem professzora, Darren Croft.

Az orkák, más néven kardszárnyú delfinek egész életükben szorosan kötődnek a családjukhoz. Míg azonban a fiatal nőstényutódok felnőttkorukra önállóvá válnak és egyedül vadásznak, a hímek az anyjuktól függenek, és még az általuk megszerzett élelemből is részesedést követelnek. A kutatók szerint ez a viselkedés egyfajta evolúciós csere lehet, amelyet az a tény vezérel, hogy a legnagyobb, legidősebb hímek sok utódot nemzenek. Ha egy anya el tudja érni, hogy a fia a populáció nagy hímjévé váljon, akkor ő lesz a következő generáció számos tagjának nemzője – mutatott rá Croft professzor.

A Current Biology című folyóiratban ismertetett, évtizedek óta folyó kutatás a gyilkos bálnák családi életének megértésére tett erőfeszítések része. A tanulmányt a Center for Whale Research (CWR) bálnakutató központ tette lehetővé, amely több mint negyven éve követi a déli rezidensek néven ismert orkapopuláció életét. A kutatók negyven nőstény kardszárnyú delfin életét kísérték figyelemmel 1982 és 2021 között, és felfedezték, hogy minden egyes élő fiú után felére csökken annak az éves valószínűsége, hogy az anya egy újabb borjút neveljen fel egyéves koráig.

A Vancouver és Seattle közötti terület part menti vizeiben élő déli rezidenseknek mára csak 73 tagja maradt, ezért a tudósok igyekeznek minél alaposabban felderíteni viselkedésüket, hogy megvédhessék őket a kihalástól. A déli rezidens gyilkos bálnákat a kihalás veszélye fenyegeti, így bármi, ami csökkenti a nőstények szaporodását, aggodalomra ad okot – hangsúlyozta Croft professzor.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom