Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az orkaanyák életre szóló áldozatot hoznak fiaikért

A Csendes-óceán északi részén élő orkák, vagyis gyilkos bálnák tanulmányozása során kiderült, hogy az anyák “életre szóló áldozatot” hoznak fiaikért – írta a BBC online hírportálja csütörtökön.

Létrehozva:

|

A kutatók rámutattak, hogy egy fiú felnevelése jelentősen csökkentette a nőstény gyilkos bálna esélyét a jövőbeni szaporodásra. Úgy tűnik, hogy a fiúk táplálásához szükséges energia veszélyezteti az orkaanyák egészségét, így a későbbiekben kevésbé képesek a szaporodásra és az utódok felnevelésére. “Az anyák feláldozzák a saját élelmüket és energiájukat” – magyarázta az Exeteri Egyetem professzora, Darren Croft.

Az orkák, más néven kardszárnyú delfinek egész életükben szorosan kötődnek a családjukhoz. Míg azonban a fiatal nőstényutódok felnőttkorukra önállóvá válnak és egyedül vadásznak, a hímek az anyjuktól függenek, és még az általuk megszerzett élelemből is részesedést követelnek. A kutatók szerint ez a viselkedés egyfajta evolúciós csere lehet, amelyet az a tény vezérel, hogy a legnagyobb, legidősebb hímek sok utódot nemzenek. Ha egy anya el tudja érni, hogy a fia a populáció nagy hímjévé váljon, akkor ő lesz a következő generáció számos tagjának nemzője – mutatott rá Croft professzor.

A Current Biology című folyóiratban ismertetett, évtizedek óta folyó kutatás a gyilkos bálnák családi életének megértésére tett erőfeszítések része. A tanulmányt a Center for Whale Research (CWR) bálnakutató központ tette lehetővé, amely több mint negyven éve követi a déli rezidensek néven ismert orkapopuláció életét. A kutatók negyven nőstény kardszárnyú delfin életét kísérték figyelemmel 1982 és 2021 között, és felfedezték, hogy minden egyes élő fiú után felére csökken annak az éves valószínűsége, hogy az anya egy újabb borjút neveljen fel egyéves koráig.

Advertisement

A Vancouver és Seattle közötti terület part menti vizeiben élő déli rezidenseknek mára csak 73 tagja maradt, ezért a tudósok igyekeznek minél alaposabban felderíteni viselkedésüket, hogy megvédhessék őket a kihalástól. A déli rezidens gyilkos bálnákat a kihalás veszélye fenyegeti, így bármi, ami csökkenti a nőstények szaporodását, aggodalomra ad okot – hangsúlyozta Croft professzor.

Advertisement

Zöldinfó

Erdei élőhelyeket és gyepterületeket mentenek meg Magyarországon

Két jelentős természetvédelmi beruházás indul el a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleményében idézte Rácz Andrást, az AM természetvédelemért felelős államtitkárát, aki szerdán a Jókai-kertben megrendezett projektnyitó rendezvényen elmondta, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a jelenlegi uniós ciklusban hat projektet valósít meg csaknem 2,5 milliárd forintból, amelyek kétharmada klasszikus élőhely-rekonstrukció. A most induló, összesen 625 millió forintos uniós támogatású fejlesztések két kulcsterületre koncentrálnak, az erdei vizes élőhelyek megőrzésére, valamint a természetvédelmi kezelési infrastruktúra fejlesztésére. A közleményben az államtitkár ismertette, az Erdei élőhelyek megőrzését és természeti értékeik bemutatását célzó beruházások című projekt 500 millió forintos támogatásból valósul meg. A fejlesztés célja az erdei vizes élőhelyek vízháztartásának stabilizálása, a kiszáradási folyamatok mérséklése és a természetes élőhelyek állapotának javítása, több mint 1680 hektár Natura 2000 területet érintve. A forrásoknak köszönhetően vízvisszatartással és élőhely-rekonstrukcióval erősítik a természet ellenálló képességét a klímaváltozás hatásaival szemben, egyszerre szolgálva természetvédelmi, klímaalkalmazkodási és szemléletformálási célokat.

Rámutattak, hogy a projekt egyik legfontosabb fókusza a szárazodás és a vízhiány kezelése, a vízháztartás javítása. Ennek érdekében a Budai-hegységben és a Pilis-Visegrádi-hegység térségében jönnek létre vagy állnak helyre erdei kisvizes élőhelyek, tókák, dagonyák, amelyek kulcsfontosságú élőhelyet biztosítanak kétéltűek, rovarok, vízi gerinctelenek és madarak számára. Az Ócsai tájegységben, a Homokhátság peremén a vízmegtartás érdekében vízvisszatartó műtárgyak, töltések és kisebb gátak épülnek, az Ipoly völgyében pedig szintén a víz helyben tartását segítő beavatkozások valósulnak meg. A másik program, az Ipolyvecei állattartó telep természetvédelmi kezelési funkcióinak fejlesztése címmel 125 millió forintos támogatásból valósul meg. A természetvédelmi kezelés egyik leghatékonyabb eszköze a hagyományos legeltetés, amely segít fenntartani a nyílt gyepeket és megakadályozza azok cserjésedését, erdősülését. Ez a módszer megőrzi a gyepterületek fajgazdagságát, biztosítja a védett növény- és állatfajok élőhelyét, valamint hozzájárul a táj hagyományos arculatának megőrzéséhez. A jelenlegi korszerűsítés célja a természetvédelmi célú állattartás és legeltetés infrastruktúrájának korszerűsítése, amely kulcsfontosságú eszköz a védett gyepterületek és élőhelyek fenntartásában.

A két projekt egyaránt hozzájárul a természetes élőhelyek állapotának javításához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, valamint a természetvédelem és a társadalom közötti kapcsolat erősítéséhez – ismertette Rácz András az AM közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák