Zöldinfó

Az orkaanyák életre szóló áldozatot hoznak fiaikért

A Csendes-óceán északi részén élő orkák, vagyis gyilkos bálnák tanulmányozása során kiderült, hogy az anyák “életre szóló áldozatot” hoznak fiaikért – írta a BBC online hírportálja csütörtökön.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-02-14

Szerző:

Vanessza

A kutatók rámutattak, hogy egy fiú felnevelése jelentősen csökkentette a nőstény gyilkos bálna esélyét a jövőbeni szaporodásra. Úgy tűnik, hogy a fiúk táplálásához szükséges energia veszélyezteti az orkaanyák egészségét, így a későbbiekben kevésbé képesek a szaporodásra és az utódok felnevelésére. “Az anyák feláldozzák a saját élelmüket és energiájukat” – magyarázta az Exeteri Egyetem professzora, Darren Croft.

Az orkák, más néven kardszárnyú delfinek egész életükben szorosan kötődnek a családjukhoz. Míg azonban a fiatal nőstényutódok felnőttkorukra önállóvá válnak és egyedül vadásznak, a hímek az anyjuktól függenek, és még az általuk megszerzett élelemből is részesedést követelnek. A kutatók szerint ez a viselkedés egyfajta evolúciós csere lehet, amelyet az a tény vezérel, hogy a legnagyobb, legidősebb hímek sok utódot nemzenek. Ha egy anya el tudja érni, hogy a fia a populáció nagy hímjévé váljon, akkor ő lesz a következő generáció számos tagjának nemzője – mutatott rá Croft professzor.

A Current Biology című folyóiratban ismertetett, évtizedek óta folyó kutatás a gyilkos bálnák családi életének megértésére tett erőfeszítések része. A tanulmányt a Center for Whale Research (CWR) bálnakutató központ tette lehetővé, amely több mint negyven éve követi a déli rezidensek néven ismert orkapopuláció életét. A kutatók negyven nőstény kardszárnyú delfin életét kísérték figyelemmel 1982 és 2021 között, és felfedezték, hogy minden egyes élő fiú után felére csökken annak az éves valószínűsége, hogy az anya egy újabb borjút neveljen fel egyéves koráig.

A Vancouver és Seattle közötti terület part menti vizeiben élő déli rezidenseknek mára csak 73 tagja maradt, ezért a tudósok igyekeznek minél alaposabban felderíteni viselkedésüket, hogy megvédhessék őket a kihalástól. A déli rezidens gyilkos bálnákat a kihalás veszélye fenyegeti, így bármi, ami csökkenti a nőstények szaporodását, aggodalomra ad okot – hangsúlyozta Croft professzor.

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom