Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az orkaanyák életre szóló áldozatot hoznak fiaikért

A Csendes-óceán északi részén élő orkák, vagyis gyilkos bálnák tanulmányozása során kiderült, hogy az anyák “életre szóló áldozatot” hoznak fiaikért – írta a BBC online hírportálja csütörtökön.

Létrehozva:

|

A kutatók rámutattak, hogy egy fiú felnevelése jelentősen csökkentette a nőstény gyilkos bálna esélyét a jövőbeni szaporodásra. Úgy tűnik, hogy a fiúk táplálásához szükséges energia veszélyezteti az orkaanyák egészségét, így a későbbiekben kevésbé képesek a szaporodásra és az utódok felnevelésére. “Az anyák feláldozzák a saját élelmüket és energiájukat” – magyarázta az Exeteri Egyetem professzora, Darren Croft.

Az orkák, más néven kardszárnyú delfinek egész életükben szorosan kötődnek a családjukhoz. Míg azonban a fiatal nőstényutódok felnőttkorukra önállóvá válnak és egyedül vadásznak, a hímek az anyjuktól függenek, és még az általuk megszerzett élelemből is részesedést követelnek. A kutatók szerint ez a viselkedés egyfajta evolúciós csere lehet, amelyet az a tény vezérel, hogy a legnagyobb, legidősebb hímek sok utódot nemzenek. Ha egy anya el tudja érni, hogy a fia a populáció nagy hímjévé váljon, akkor ő lesz a következő generáció számos tagjának nemzője – mutatott rá Croft professzor.

A Current Biology című folyóiratban ismertetett, évtizedek óta folyó kutatás a gyilkos bálnák családi életének megértésére tett erőfeszítések része. A tanulmányt a Center for Whale Research (CWR) bálnakutató központ tette lehetővé, amely több mint negyven éve követi a déli rezidensek néven ismert orkapopuláció életét. A kutatók negyven nőstény kardszárnyú delfin életét kísérték figyelemmel 1982 és 2021 között, és felfedezték, hogy minden egyes élő fiú után felére csökken annak az éves valószínűsége, hogy az anya egy újabb borjút neveljen fel egyéves koráig.

Advertisement

A Vancouver és Seattle közötti terület part menti vizeiben élő déli rezidenseknek mára csak 73 tagja maradt, ezért a tudósok igyekeznek minél alaposabban felderíteni viselkedésüket, hogy megvédhessék őket a kihalástól. A déli rezidens gyilkos bálnákat a kihalás veszélye fenyegeti, így bármi, ami csökkenti a nőstények szaporodását, aggodalomra ad okot – hangsúlyozta Croft professzor.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák