Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben

A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.

Létrehozva:

|

Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:

Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.

Advertisement

A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.

A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.

Advertisement

A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.

A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.

Advertisement

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

Advertisement

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák