Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az üzletek energiatakarékossági lehetőségeire hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség

Áttekintették az energiatakarékosabb működés lehetőségeit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai, a szervezet a tagjai körében már alkalmazott és tervezett módszerek bemutatásával segítséget kíván nyújtani a többi kereskedelmi vállalkozásnak és az üzlethelyiségekben tevékenykedő különféle szolgáltatóknak is.

Létrehozva:

|

Az OKSZ pénteki tájékoztatása szerint tagvállalkozásai között valamennyi szakmacsoport, például az élelmiszereket, a drogériai termékeket és a különféle iparcikkeket forgalmazók megvizsgálták, hogyan tudnak az eddigieknél is költséghatékonyabban működni, mert a jelentősen megnőtt energiaárak a jövőben várhatóan még tovább emelkednek. A javaslatok egy része a meglévő eszközök, például a világítás takarékosabb használatára irányul, míg más része kisebb-nagyobb átalakításokat igényel. A kereskedők, szolgáltatók pénzügyi lehetőségei ugyan szűkösek, ennek ellenére célszerű megfontolni az energiatakarékosságot szolgáló fejlesztéseket. A következő hónapok a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások számára további kihívásokat jelentenek majd, de az energiatakarékos lehetőségek alkalmazása jelentősen enyhítheti terheiket, akár egy megoldás megvalósításával is – hangsúlyozta az OKSZ.

Az összefoglalóban az azonnal végrehajtható energiatakarékossági lépések között említik egyebek mellett a világítás lekapcsolását az üzlet zárása után, a nyitvatartási időn kívüli munkavégzés alatt a vásárlótér világításának csökkentését, és a nyitvatartási időben az eladótéri világítás csökkentését úgy, hogy az a vásárlásokat ne befolyásolja. A javaslatok között szerepel a túlzott hűtés elkerülése, a fűtési időszakban optimális hőmérséklet beállítása, szem előtt tartva, hogy a vásárlók a külső hőmérséklethez igazodó öltözetet viselnek. Szintén említik a légcserélő rendszerek lekapcsolását éjszakára, illetve használatukat csak a szükséges esetekben, a használaton kívüli hűtőkamrák lekapcsolását, az üzlethez kapcsolódó raktárban, logisztikai központokban a világítás, a hűtés és a fűtés felülvizsgálatát, a fényerő és a hőmérséklet módosítását, valamint a kirakatok, logók világításának lekapcsolását záróra után. Az energiatakarékosságot segítő fejlesztések, beruházások között javasolják a LED lámpák használatát, ajtók használatát a hűtőbútorokon, a hűtőrendszerek hulladékhőjének használatát a fűtéshez és melegvíz előállításához, földhőszivattyú és hőlégfüggöny alkalmazását. Az összefoglaló szerint segíti a takarékoskodást például az épületek, épületrészek hőszigetelése a megtérülési idő mérlegelésével, intelligens épületüzemeltetési szoftver alkalmazása, ami a külső hőmérséklet alapján állítja be a belső hőmérsékletet, illetve napelemek alkalmazása az épületek áramellátásában. Az OKSZ jelezte azt is, hogy a kereskedelem az elmúlt évek beruházásai, fejlesztései, üzletfelújításai során is a legkorszerűbb, takarékos és fenntartható megoldásokra törekedett.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák