Zöldinfó

Az üzletek energiatakarékossági lehetőségeire hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség

Áttekintették az energiatakarékosabb működés lehetőségeit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai, a szervezet a tagjai körében már alkalmazott és tervezett módszerek bemutatásával segítséget kíván nyújtani a többi kereskedelmi vállalkozásnak és az üzlethelyiségekben tevékenykedő különféle szolgáltatóknak is.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

Az OKSZ pénteki tájékoztatása szerint tagvállalkozásai között valamennyi szakmacsoport, például az élelmiszereket, a drogériai termékeket és a különféle iparcikkeket forgalmazók megvizsgálták, hogyan tudnak az eddigieknél is költséghatékonyabban működni, mert a jelentősen megnőtt energiaárak a jövőben várhatóan még tovább emelkednek. A javaslatok egy része a meglévő eszközök, például a világítás takarékosabb használatára irányul, míg más része kisebb-nagyobb átalakításokat igényel. A kereskedők, szolgáltatók pénzügyi lehetőségei ugyan szűkösek, ennek ellenére célszerű megfontolni az energiatakarékosságot szolgáló fejlesztéseket. A következő hónapok a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások számára további kihívásokat jelentenek majd, de az energiatakarékos lehetőségek alkalmazása jelentősen enyhítheti terheiket, akár egy megoldás megvalósításával is – hangsúlyozta az OKSZ.

Az összefoglalóban az azonnal végrehajtható energiatakarékossági lépések között említik egyebek mellett a világítás lekapcsolását az üzlet zárása után, a nyitvatartási időn kívüli munkavégzés alatt a vásárlótér világításának csökkentését, és a nyitvatartási időben az eladótéri világítás csökkentését úgy, hogy az a vásárlásokat ne befolyásolja. A javaslatok között szerepel a túlzott hűtés elkerülése, a fűtési időszakban optimális hőmérséklet beállítása, szem előtt tartva, hogy a vásárlók a külső hőmérséklethez igazodó öltözetet viselnek. Szintén említik a légcserélő rendszerek lekapcsolását éjszakára, illetve használatukat csak a szükséges esetekben, a használaton kívüli hűtőkamrák lekapcsolását, az üzlethez kapcsolódó raktárban, logisztikai központokban a világítás, a hűtés és a fűtés felülvizsgálatát, a fényerő és a hőmérséklet módosítását, valamint a kirakatok, logók világításának lekapcsolását záróra után. Az energiatakarékosságot segítő fejlesztések, beruházások között javasolják a LED lámpák használatát, ajtók használatát a hűtőbútorokon, a hűtőrendszerek hulladékhőjének használatát a fűtéshez és melegvíz előállításához, földhőszivattyú és hőlégfüggöny alkalmazását. Az összefoglaló szerint segíti a takarékoskodást például az épületek, épületrészek hőszigetelése a megtérülési idő mérlegelésével, intelligens épületüzemeltetési szoftver alkalmazása, ami a külső hőmérséklet alapján állítja be a belső hőmérsékletet, illetve napelemek alkalmazása az épületek áramellátásában. Az OKSZ jelezte azt is, hogy a kereskedelem az elmúlt évek beruházásai, fejlesztései, üzletfelújításai során is a legkorszerűbb, takarékos és fenntartható megoldásokra törekedett.

Kapcsolódó tartalom:energiatakarékosság fenntarthatóság üzletek

Zöldinfó

Okostelefon a zsebben, természet a kézben, így válhat mindenki kutatóvá

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Létrehozva:

14 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország 2030-ig vállalta, hogy területének 30 százalékát védelem alá helyezi, de ettől ma még messze vagyunk – írja az alternativenergia.hu. A hiányzó rész egy nagyobb megye területének felel meg – és nem térképen, hanem adatokban „hiányzik”. Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa szerint a megoldás fontos részét jelentheti a közösségi tudomány, vagyis azok az önkéntesek, akik akár egyetlen telefonos megfigyeléssel is hozzájárulhatnak a természetvédelemhez. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú. Magyarországon jelenleg a területek mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt, miközben az uniós vállalás szerint 2030-ra el kellene érni a 30 százalékot. Ez a különbség pedig nem kevés: egy nagyobb megye területének felel meg. A kérdés az, hol található ez az a térség, amely természetvédelmi szempontból indokolt lenne a védelemre. A válasz pedig nem újabb térképek rajzolásában, hanem sokkal több és pontosabb biológiai adatban rejlik.

Több adat kell, mint amennyit a kutatók egyedül össze tudnak gyűjteni

Bár a Földön mintegy 2,5 millió fajt ismerünk, sok esetben még a velük kapcsolatos alapvető információink – például az elterjedésük – is hiányosak. Ennek nem az az oka, hogy ezek a fajok érdektelenek lennének, hanem az, hogy nincs elég kutató, aki minden élőlényt mindenhol megfigyeljen. A természetvédelem gyakorlati tervezéséhez azonban elengedhetetlen lenne tudni, hol élnek a védelemre szoruló fajok, és mely területek őrzik a legnagyobb biodiverzitást.

Ezt a hiányt pótolják egyre nagyobb mértékben a közösségi tudományos programok. Magyarországon már most is hatalmas civil adatgyűjtő hálózat működik: madárszámlálások, vadkamerás felvételek feldolgozása, városi tavak élővilágának feltárása vagy éppen kullancsok és szúnyogok megfigyelése zajlik önkéntesek bevonásával. Ezek az adatok nem fiókban maradnak, hanem ellenőrzés után tudományos kutatásokban és természetvédelmi döntésekben is megjelennek.

Ebben jelentős szerepet játszik az iNaturalist nevű online platform, amely világszerte – magyar nyelven is – elérhető. A felhasználók fényképpel és helyadatokkal tölthetnek fel megfigyeléseket, a rendszer pedig határozási javaslatot tesz, amit a közösség és szakértők ellenőriznek. Így akár egyetlen telefonos fotóból is megbízható tudományos adat válhat. Ezek a közösségi megfigyelések már ma is hozzájárulnak például egyes fajok elterjedésének, változatainak vagy táplálkozási szokásainak pontosabb megértéséhez.

A fehér foltok feltérképezése döntheti el, mi kerülhet védelem alá

A gyorsan növekvő adatmennyiség ellenére komoly gond, hogy a megfigyelések nem egyenletesen oszlanak el. Több adat érkezik a városok környékéről és a népszerű kirándulóhelyekről, miközben a félreesőbb, kevésbé látogatott területek sokszor adathiányosak maradnak. Pedig könnyen lehet, hogy éppen ezek között található az a „megyényi” terület, amelyet a következő években természetvédelmi oltalom alá lehetne helyezni.

Erre a problémára válaszul indult el az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program. A kezdeményezés célzottan azokat a térségeket vizsgálja, ahonnan kevés adat áll rendelkezésre. Az önkéntesek előre kijelölt területeket járnak be, és rendszeresen töltenek fel megfigyeléseket az iNaturalistre. A program első évének tapasztalatai azt mutatják, hogy már néhány tucat résztvevő is látványos eredményeket tud elérni: több száz új adat született, és szinte minden résztvevőnél előkerült valamilyen védett faj.

A program 2026-ban is folytatódik, új hangsúlyokkal. A Téltemető Növényvadászat projekt idén január 20 és március 20 között várja a virágzó növények megfigyeléseit. Emellett Magyarország csatlakozik a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely során áprilisban Budapest és Debrecen élővilágát térképezik fel egy négynapos, nyitott esemény keretében.

A természetvédelem jövője egyre inkább azon múlik, mennyire tudjuk bevonni a társadalmat az adatgyűjtésbe. A biodiverzitás megőrzéséhez nemcsak szakemberekre, hanem figyelmes megfigyelőkre is szükség van – akár egy okostelefonnal a zsebükben.

Tovább olvasom