Zöldinfó

Az üzletek energiatakarékossági lehetőségeire hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség

Áttekintették az energiatakarékosabb működés lehetőségeit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai, a szervezet a tagjai körében már alkalmazott és tervezett módszerek bemutatásával segítséget kíván nyújtani a többi kereskedelmi vállalkozásnak és az üzlethelyiségekben tevékenykedő különféle szolgáltatóknak is.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

Az OKSZ pénteki tájékoztatása szerint tagvállalkozásai között valamennyi szakmacsoport, például az élelmiszereket, a drogériai termékeket és a különféle iparcikkeket forgalmazók megvizsgálták, hogyan tudnak az eddigieknél is költséghatékonyabban működni, mert a jelentősen megnőtt energiaárak a jövőben várhatóan még tovább emelkednek. A javaslatok egy része a meglévő eszközök, például a világítás takarékosabb használatára irányul, míg más része kisebb-nagyobb átalakításokat igényel. A kereskedők, szolgáltatók pénzügyi lehetőségei ugyan szűkösek, ennek ellenére célszerű megfontolni az energiatakarékosságot szolgáló fejlesztéseket. A következő hónapok a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások számára további kihívásokat jelentenek majd, de az energiatakarékos lehetőségek alkalmazása jelentősen enyhítheti terheiket, akár egy megoldás megvalósításával is – hangsúlyozta az OKSZ.

Az összefoglalóban az azonnal végrehajtható energiatakarékossági lépések között említik egyebek mellett a világítás lekapcsolását az üzlet zárása után, a nyitvatartási időn kívüli munkavégzés alatt a vásárlótér világításának csökkentését, és a nyitvatartási időben az eladótéri világítás csökkentését úgy, hogy az a vásárlásokat ne befolyásolja. A javaslatok között szerepel a túlzott hűtés elkerülése, a fűtési időszakban optimális hőmérséklet beállítása, szem előtt tartva, hogy a vásárlók a külső hőmérséklethez igazodó öltözetet viselnek. Szintén említik a légcserélő rendszerek lekapcsolását éjszakára, illetve használatukat csak a szükséges esetekben, a használaton kívüli hűtőkamrák lekapcsolását, az üzlethez kapcsolódó raktárban, logisztikai központokban a világítás, a hűtés és a fűtés felülvizsgálatát, a fényerő és a hőmérséklet módosítását, valamint a kirakatok, logók világításának lekapcsolását záróra után. Az energiatakarékosságot segítő fejlesztések, beruházások között javasolják a LED lámpák használatát, ajtók használatát a hűtőbútorokon, a hűtőrendszerek hulladékhőjének használatát a fűtéshez és melegvíz előállításához, földhőszivattyú és hőlégfüggöny alkalmazását. Az összefoglaló szerint segíti a takarékoskodást például az épületek, épületrészek hőszigetelése a megtérülési idő mérlegelésével, intelligens épületüzemeltetési szoftver alkalmazása, ami a külső hőmérséklet alapján állítja be a belső hőmérsékletet, illetve napelemek alkalmazása az épületek áramellátásában. Az OKSZ jelezte azt is, hogy a kereskedelem az elmúlt évek beruházásai, fejlesztései, üzletfelújításai során is a legkorszerűbb, takarékos és fenntartható megoldásokra törekedett.

Kapcsolódó tartalom:energiatakarékosság fenntarthatóság üzletek

Zöldinfó

Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben

Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.

Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.

Tovább olvasom