Zöldinfó
Az üzletek energiatakarékossági lehetőségeire hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség
Áttekintették az energiatakarékosabb működés lehetőségeit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai, a szervezet a tagjai körében már alkalmazott és tervezett módszerek bemutatásával segítséget kíván nyújtani a többi kereskedelmi vállalkozásnak és az üzlethelyiségekben tevékenykedő különféle szolgáltatóknak is.
Az OKSZ pénteki tájékoztatása szerint tagvállalkozásai között valamennyi szakmacsoport, például az élelmiszereket, a drogériai termékeket és a különféle iparcikkeket forgalmazók megvizsgálták, hogyan tudnak az eddigieknél is költséghatékonyabban működni, mert a jelentősen megnőtt energiaárak a jövőben várhatóan még tovább emelkednek. A javaslatok egy része a meglévő eszközök, például a világítás takarékosabb használatára irányul, míg más része kisebb-nagyobb átalakításokat igényel. A kereskedők, szolgáltatók pénzügyi lehetőségei ugyan szűkösek, ennek ellenére célszerű megfontolni az energiatakarékosságot szolgáló fejlesztéseket. A következő hónapok a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások számára további kihívásokat jelentenek majd, de az energiatakarékos lehetőségek alkalmazása jelentősen enyhítheti terheiket, akár egy megoldás megvalósításával is – hangsúlyozta az OKSZ.
Az összefoglalóban az azonnal végrehajtható energiatakarékossági lépések között említik egyebek mellett a világítás lekapcsolását az üzlet zárása után, a nyitvatartási időn kívüli munkavégzés alatt a vásárlótér világításának csökkentését, és a nyitvatartási időben az eladótéri világítás csökkentését úgy, hogy az a vásárlásokat ne befolyásolja. A javaslatok között szerepel a túlzott hűtés elkerülése, a fűtési időszakban optimális hőmérséklet beállítása, szem előtt tartva, hogy a vásárlók a külső hőmérséklethez igazodó öltözetet viselnek. Szintén említik a légcserélő rendszerek lekapcsolását éjszakára, illetve használatukat csak a szükséges esetekben, a használaton kívüli hűtőkamrák lekapcsolását, az üzlethez kapcsolódó raktárban, logisztikai központokban a világítás, a hűtés és a fűtés felülvizsgálatát, a fényerő és a hőmérséklet módosítását, valamint a kirakatok, logók világításának lekapcsolását záróra után. Az energiatakarékosságot segítő fejlesztések, beruházások között javasolják a LED lámpák használatát, ajtók használatát a hűtőbútorokon, a hűtőrendszerek hulladékhőjének használatát a fűtéshez és melegvíz előállításához, földhőszivattyú és hőlégfüggöny alkalmazását. Az összefoglaló szerint segíti a takarékoskodást például az épületek, épületrészek hőszigetelése a megtérülési idő mérlegelésével, intelligens épületüzemeltetési szoftver alkalmazása, ami a külső hőmérséklet alapján állítja be a belső hőmérsékletet, illetve napelemek alkalmazása az épületek áramellátásában. Az OKSZ jelezte azt is, hogy a kereskedelem az elmúlt évek beruházásai, fejlesztései, üzletfelújításai során is a legkorszerűbb, takarékos és fenntartható megoldásokra törekedett.
Zöldinfó
Megoldhatják a megújulók Európa energiaár-problémáját
Az EU kiszivárgott terve szerint a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése és a megújulók jobb integrálása lehet a kulcs az alacsonyabb energiaárakhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió új intézkedéseket készíthet elő az energiaárak mérséklése és az európai gazdaság versenyképességének javítása érdekében – írja az alternativenergia.hu. A Bloomberg által ismertetett, kiszivárgott európai bizottsági tervezet szerint Brüsszel a megújuló energiából előállított villamos energia adóterheinek csökkentésével, az elektromos hálózatok fejlesztésével és az intelligens energiafelhasználás ösztönzésével kívánja mérsékelni a fogyasztók és a vállalatok energiaköltségeit. A tervek hátterében az áll, hogy az Európai Unió energiafogyasztásának több mint fele továbbra is fosszilis energiahordozókból származik, miközben a nemzetközi geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktusok ismét jelentős nyomást helyeznek az energiaárakra. Az Európai Bizottság szerint Európa túlzottan függ az importált olajtól és földgáztól, ezért fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.
A Bloomberg által idézett dokumentum szerint a villamos energia jövedéki adóját a földgázénál alacsonyabb szinten határoznák meg, ami kedvezőbb helyzetbe hozhatná az elektromos alapú energiafelhasználást. Emellett az energiaintenzív iparágak célzott adókedvezményekhez juthatnának, enyhítve az elmúlt években jelentősen emelkedő energiaköltségek hatásait. Az ipari szereplők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a magas energiaárak rontják az európai vállalatok versenyképességét, és egyes esetekben termeléscsökkentéshez vagy akár üzembezárásokhoz vezethetnek.
A javaslat másik fontos eleme az elektromos hálózatok korszerűsítése. A cél, hogy a rendszerek hatékonyabban tudják kezelni a nap- és szélerőművek időjárásfüggő termelését, így kevesebb megújuló energiát kelljen korlátozni vagy elveszíteni a hálózati kapacitások hiánya miatt.
Brüsszel emellett jelentősen felgyorsítaná az intelligens fogyasztásmérők telepítését is. A kiszivárgott tervek szerint 2030-ra minden tagállamban a fogyasztók legalább 50 százalékának, 2033-ra pedig legalább 65 százalékának okosmérővel kellene rendelkeznie. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a háztartások és vállalkozások a kedvezőbb árú időszakokban használják fel az energiát, ami csökkentheti a villamosenergia-rendszer terhelését és a fogyasztói költségeket is.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy az Európai Unió egy átfogó energiastratégián dolgozik, amelynek célja az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentése. Ennek részeként nagyobb hangsúlyt kapna az energiahatékonyság, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák alkalmazása és az intelligens energiahálózatok fejlesztése.
A megújuló energiaforrások térnyerése az elmúlt években ugyan jelentős volt, de a kitűzött célok eléréséhez további gyorsulásra lesz szükség. Az EU-ban a megújuló energia részaránya 2015 és 2024 között 17,8 százalékról 25,2 százalékra nőtt, míg Magyarországon 14,5 százalékról 18,3 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2030-ra 42,5 százalékos, Magyarország pedig 30 százalékos arányt tűzött ki célul, amelyhez a jelenleginél lényegesen gyorsabb bővülésre lesz szükség a következő években. Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a kiszivárgott dokumentum tartalmát, a hivatalos javaslat benyújtására várhatóan a következő hónapban kerülhet sor.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával