Zöldinfó

Az üzletek energiatakarékossági lehetőségeire hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség

Áttekintették az energiatakarékosabb működés lehetőségeit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagvállalkozásai, a szervezet a tagjai körében már alkalmazott és tervezett módszerek bemutatásával segítséget kíván nyújtani a többi kereskedelmi vállalkozásnak és az üzlethelyiségekben tevékenykedő különféle szolgáltatóknak is.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-01

Szerző:

Hell

Az OKSZ pénteki tájékoztatása szerint tagvállalkozásai között valamennyi szakmacsoport, például az élelmiszereket, a drogériai termékeket és a különféle iparcikkeket forgalmazók megvizsgálták, hogyan tudnak az eddigieknél is költséghatékonyabban működni, mert a jelentősen megnőtt energiaárak a jövőben várhatóan még tovább emelkednek. A javaslatok egy része a meglévő eszközök, például a világítás takarékosabb használatára irányul, míg más része kisebb-nagyobb átalakításokat igényel. A kereskedők, szolgáltatók pénzügyi lehetőségei ugyan szűkösek, ennek ellenére célszerű megfontolni az energiatakarékosságot szolgáló fejlesztéseket. A következő hónapok a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások számára további kihívásokat jelentenek majd, de az energiatakarékos lehetőségek alkalmazása jelentősen enyhítheti terheiket, akár egy megoldás megvalósításával is – hangsúlyozta az OKSZ.

Az összefoglalóban az azonnal végrehajtható energiatakarékossági lépések között említik egyebek mellett a világítás lekapcsolását az üzlet zárása után, a nyitvatartási időn kívüli munkavégzés alatt a vásárlótér világításának csökkentését, és a nyitvatartási időben az eladótéri világítás csökkentését úgy, hogy az a vásárlásokat ne befolyásolja. A javaslatok között szerepel a túlzott hűtés elkerülése, a fűtési időszakban optimális hőmérséklet beállítása, szem előtt tartva, hogy a vásárlók a külső hőmérséklethez igazodó öltözetet viselnek. Szintén említik a légcserélő rendszerek lekapcsolását éjszakára, illetve használatukat csak a szükséges esetekben, a használaton kívüli hűtőkamrák lekapcsolását, az üzlethez kapcsolódó raktárban, logisztikai központokban a világítás, a hűtés és a fűtés felülvizsgálatát, a fényerő és a hőmérséklet módosítását, valamint a kirakatok, logók világításának lekapcsolását záróra után. Az energiatakarékosságot segítő fejlesztések, beruházások között javasolják a LED lámpák használatát, ajtók használatát a hűtőbútorokon, a hűtőrendszerek hulladékhőjének használatát a fűtéshez és melegvíz előállításához, földhőszivattyú és hőlégfüggöny alkalmazását. Az összefoglaló szerint segíti a takarékoskodást például az épületek, épületrészek hőszigetelése a megtérülési idő mérlegelésével, intelligens épületüzemeltetési szoftver alkalmazása, ami a külső hőmérséklet alapján állítja be a belső hőmérsékletet, illetve napelemek alkalmazása az épületek áramellátásában. Az OKSZ jelezte azt is, hogy a kereskedelem az elmúlt évek beruházásai, fejlesztései, üzletfelújításai során is a legkorszerűbb, takarékos és fenntartható megoldásokra törekedett.

Kapcsolódó tartalom:energiatakarékosság fenntarthatóság üzletek

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

10 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom