Zöldinfó
Baj van: alábecsülték az olvadó jég általi tengerszint emelkedést
A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.
A Science Advances című tudományos folyóiratban az úgynevezett vízexpulzió mechanizmus (water expulsion mechanism) nevű folyamatot vizsgáló mérések eredményeit mutatták be. Ez akkor következik be, amikor a szilárd kőzetalap, amelyen a nyugat-antarktiszi jégmező fekszik, felfelé emelkedik annak hatására, hogy csökken a jégtakaró súlya az olvadás miatt. Mivel a kőzet a tengerszint alatt van, amikor megemelkedik, a vizet a környező területekről is az óceánba nyomja, ezzel még jobban megemeli a globális tengerszintet – olvasható az egyetem közleményében, amelyet a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál ismertetett. Az eddigi becslések szerint ha a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlik, a globális tengerszint-emelkedés mértéke 3,2 méter is lehet.
“Kimutattuk, hogy a mechanizmus további egy métert, vagyis 30 százalékot ad ehhez” – mondta Evelyn Powell, a vizsgálatban részt vevő kutató. “A hatás nagysága sokkolt minket” – mondta Linda Pan, a Harvard Egyetem kutató-hallgatója. A kutató szerint a korábbi tanulmányok, amelyek figyelembe vették a mechanizmust, következmények nélkülinek értékelték azt. Az egyméteres plusz emelkedés a kutatók szerint ezer éven belül következhet be, az első hatások azonban nem csak évszázadok múltán lesznek érezhetők. Pan és Powell szimulációi szerint már a mostani évszázad végére 20 centiméterrel emelheti a mechanizmus a jégtakaró olvadásával már emelkedő vízszintet.
mti
Zöldinfó
Nincs ok az aggodalomra: továbbra is tiszta a horvát tenger
Szakértők szerint nem romlott érdemben a horvát tengervíz minősége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Horvátország jelentősen visszaesett az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) fürdővízminőségi rangsorában, szakértők szerint azonban a helyezés romlása nem jelenti azt, hogy a horvát tengervíz minősége érdemben romlott volna – írja az alternativenergia.hu. Az idei jelentés szerint a horvátországi fürdővizek 86,2 százaléka kapott kiváló minősítést, miközben ez az arány az elmúlt években rendszerint meghaladta a 95 százalékot. Horvátország így a korábbi ötödik helyről a tizenkettedikre csúszott vissza az európai rangsorban, bár továbbra is az uniós átlag fölött teljesít. Horvát szakértők szerint a visszaesést részben az magyarázza, hogy az összesítés nem kizárólag a tengerparti strandok adatait tartalmazza, hanem az édesvízi fürdőhelyekét is. A két kategória között jelentős a különbség: Horvátország a tengerparti fürdővizek alapján a tizennegyedik, az édesvízi fürdőhelyek alapján viszont csak a huszonkettedik helyen áll a vizsgált országok között.
A spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet (IOR) szakértői szerint a horvátországi tengervíz nagy arányban továbbra is kiváló minőségű, ezért a fürdőzőknek nincs okuk aggodalomra. A gyengébb összesített helyezés szerintük elsősorban a számítási módszertanból következik. A fürdési idény kezdetével a teljes horvát partvidéken rendszeres vízminőségi vizsgálatokat végeznek. Zára (Zadar) megyében például 192 strandnál vesznek mintát kéthetente. A mintavétel szigorú előírások alapján történik, figyelembe véve a strand típusát, a parttól mért távolságot és a mintavétel mélységét.
A laboratóriumi vizsgálatokban elsősorban a szennyvíz-szennyezésre utaló mikrobiológiai mutatókat, köztük az Escherichia coli és az enterococcus baktériumok jelenlétét ellenőrzik. A mintavételkor mérik a tenger hőmérsékletét és sótartalmát, valamint rögzítik az időjárási körülményeket és a víz látható állapotát is. Európai összesítésben a fürdőhelyek mintegy 85 százaléka felelt meg a legszigorúbb, kiváló kategória követelményeinek, 96 százalékuk pedig legalább a minimális minőségi előírásokat teljesítette. A rangsort Ciprus vezeti, ahol valamennyi vizsgált fürdővíz kiváló minősítést kapott, az utolsó helyen pedig Albánia áll.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSchwarzenegger is ott volt: Bécs klímasemleges kézbesítésre váltott
