Zöldinfó
Baj van: alábecsülték az olvadó jég általi tengerszint emelkedést
A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.
A Science Advances című tudományos folyóiratban az úgynevezett vízexpulzió mechanizmus (water expulsion mechanism) nevű folyamatot vizsgáló mérések eredményeit mutatták be. Ez akkor következik be, amikor a szilárd kőzetalap, amelyen a nyugat-antarktiszi jégmező fekszik, felfelé emelkedik annak hatására, hogy csökken a jégtakaró súlya az olvadás miatt. Mivel a kőzet a tengerszint alatt van, amikor megemelkedik, a vizet a környező területekről is az óceánba nyomja, ezzel még jobban megemeli a globális tengerszintet – olvasható az egyetem közleményében, amelyet a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál ismertetett. Az eddigi becslések szerint ha a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlik, a globális tengerszint-emelkedés mértéke 3,2 méter is lehet.
“Kimutattuk, hogy a mechanizmus további egy métert, vagyis 30 százalékot ad ehhez” – mondta Evelyn Powell, a vizsgálatban részt vevő kutató. “A hatás nagysága sokkolt minket” – mondta Linda Pan, a Harvard Egyetem kutató-hallgatója. A kutató szerint a korábbi tanulmányok, amelyek figyelembe vették a mechanizmust, következmények nélkülinek értékelték azt. Az egyméteres plusz emelkedés a kutatók szerint ezer éven belül következhet be, az első hatások azonban nem csak évszázadok múltán lesznek érezhetők. Pan és Powell szimulációi szerint már a mostani évszázad végére 20 centiméterrel emelheti a mechanizmus a jégtakaró olvadásával már emelkedő vízszintet.
mti
Zöldinfó
Energiaforradalom az egészségügyben: több tucat intézmény korszerűsödik
Indulhat a kórházak és mentőállomások energetikai korszerűsítése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Jedlik Ányos Energetikai Program tavaly ősszel meghirdetett pályázata 89 milliárd forinttal segíti egészségügyi intézmények energia-megtakarítást eredményező felújítását – írja az alternativenergia.hu. A támogatói okiratok hatályba lépésével országszerte 25 kórház 70 épületének és 20 mentőállomásnak a fejlesztése válik lehetővé – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A program idén egyházi és civil fenntartású intézményekre kiterjesztve folytatódik – tették hozzá. A pályázat a támogatott intézmények hosszú távú működőképességének biztosítása érdekében javítja épületeik energiahatékonyságát. Az elsődleges kiválasztási szempont az volt, hogy az energiafogyasztás megcélzott, 30 százalékos csökkentése költséghatékonyan, nagy biztonsággal teljesíthető legyen. A fejlesztéseknek köszönhetően az intézményekben ellátottak komfortosabb körülmények között gyógyulhatnak, a dolgozók munkafeltételei nagymértékben javulnak – ismertette az EM.
A közlemény szerint a vissza nem térítendő forrás elsősorban az épületek hőtechnikai adottságainak javításában, a fűtési, hűtési, szellőztetési és melegvíz rendszerek korszerűsítésében hasznosulhat. Támogatható a beltéri világítás energiatakarékos átalakítása vagy zöldenergia-termelők (pl. napelem, napkollektor, hőszivattyú) telepítése is. Az intézmények kötelesek a felhasználás nyomon követését és optimalizálását szolgáló energiamenedzsment rendszert bevezetni. A beruházásokat legkésőbb 2029 végéig teljes körűen be kell fejezni. A legnagyobb összegeket elnyert intézmények a Békés Vármegyei Központi Kórház (14,9 milliárd forint), a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (7,9 milliárd forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (6,7 milliárd forint). A fővárosban a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ, az Észak-budai Szent János Centrumkórház, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet valósíthat meg támogatott korszerűsítéseket – ismertette az EM.
A közlemény Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt idézte, aki kiemelte: “A program idén újabb forrásbiztosítással, kiterjesztve folytatódik, a második körben többnyire egyházi és civil intézmények jutnak összesen 31,5 milliárd forinthoz. Nyolc fenntartó összesen 50 épületén hajtanak majd végre legalább 30 százalékos energia-megtakarítást eredményező fejlesztéseket. A budapesti, érdi, fenyőfői, hatvani, igali, kisvárdai, pomázi és törökbálinti ingatlanok felújítása igencsak időszerű, hiszen átlagéletkoruk a hetvenet közelíti. A Jedlik Ányos Energetikai Program így összesen 120 milliárd forint támogatással járul hozzá az egészségügyi intézmények gazdálkodási mozgásterének növeléséhez.” A közlemény emlékeztetett, hogy az Energiaügyi Minisztérium a kórházak mellett a családok és vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit is segíti. A háztartások akár 10 millió forintot kaphatnak például külső szigetelésre, nyílászárócserére, fűtéskorszerűsítésre az energetikai otthonfelújítási programban. A Jedlik Ányos Energetikai Program összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt biztosít mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz. Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió, de akár félmilliárd forint is lehet. A lakossági és céges programokba 2027 tavaszáig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban – közölte a tárca.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport
