Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Baj van: alábecsülték az olvadó jég általi tengerszint emelkedést

Létrehozva:

|

A Harvard Egyetem kutatói szerint az eddigi kutatások jelentősen alábecsülték a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlásával járó globális tengerszint-emelkedés mértékét.

A Science Advances című tudományos folyóiratban az úgynevezett vízexpulzió mechanizmus (water expulsion mechanism) nevű folyamatot vizsgáló mérések eredményeit mutatták be. Ez akkor következik be, amikor a szilárd kőzetalap, amelyen a nyugat-antarktiszi jégmező fekszik, felfelé emelkedik annak hatására, hogy csökken a jégtakaró súlya az olvadás miatt. Mivel a kőzet a tengerszint alatt van, amikor megemelkedik, a vizet a környező területekről is az óceánba nyomja, ezzel még jobban megemeli a globális tengerszintet – olvasható az egyetem közleményében, amelyet a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál ismertetett. Az eddigi becslések szerint ha a nyugat-antarktiszi jégmező összeomlik, a globális tengerszint-emelkedés mértéke 3,2 méter is lehet.

“Kimutattuk, hogy a mechanizmus további egy métert, vagyis 30 százalékot ad ehhez” – mondta Evelyn Powell, a vizsgálatban részt vevő kutató. “A hatás nagysága sokkolt minket” – mondta Linda Pan, a Harvard Egyetem kutató-hallgatója. A kutató szerint a korábbi tanulmányok, amelyek figyelembe vették a mechanizmust, következmények nélkülinek értékelték azt. Az egyméteres plusz emelkedés a kutatók szerint ezer éven belül következhet be, az első hatások azonban nem csak évszázadok múltán lesznek érezhetők. Pan és Powell szimulációi szerint már a mostani évszázad végére 20 centiméterrel emelheti a mechanizmus a jégtakaró olvadásával már emelkedő vízszintet.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Paraszti bölcsesség, modern válaszok: fenntarthatósági tárlat nyílt Szentendrén

A fenntarthatóságról nyílt kiállítás a szentendrei Skanzenben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Együtt a fenntarthatóságért! címmel nyílt kiállítás a szentendrei Skanzen Magtár épületében szerdán – írja az alternativenergia.hu. A tárlat a maradékmentes háztartás, a mértékletes vízhasználat, a helyben elérhető alapanyagok használata, valamint a tárgyak javításának és újrahasznosításának gyakorlatát mutatja be. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum közleménye szerint az intézmény második éve szervezi programjait és kiállításait a fenntarthatóság jegyében. A Zöld Skanzen tematika üzenetét legátfogóbban bemutató új tárlat – amelyet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány alapító kuratóriumi elnöke szerdán nyitott meg – alapgondolata a 2015-ben elfogadott ENSZ-programból indul ki – tették hozzá. A kezdeményezés célja, hogy élhetőbb jövő felé vezesse a világot, ahol a társadalmi egyenlőség és integráció, az igazságos gazdasági fejlődés és a természeti környezet megóvása egymást erősítve valósul meg. Ennek érdekében 17, úgynevezett fenntartható fejlődési célt határoztak meg – írták.

A közlemény idézi Áder Jánost, aki köszöntőjében rámutatott, hogy a fenntarthatóság nem csupán modern fogalom, hanem mélyen gyökerezik a hagyományos életformákban. “A régi paraszti kultúra mindennapjai olyan természetes megoldásokat kínáltak – a takarékos anyaghasználattól az újrahasznosításon át a közösségi munkáig -, amelyek ma új jelentést nyernek. Ahogyan akkoriban mondták: jó lesz ez még valamire, ma úgy fogalmazunk, körforgásos gazdálkodás; amit egykor praktikának hívtak, azt ma innovációnak nevezzük” – fogalmazott Áder János.

Kiemelte, a kiállítás egyik fontos üzenete, hogy a jövő fenntarthatósága részben abban rejlik, hogy az emberek újra felfedezzék és tudatosan alkalmazzák ezeket a bevált, józan megoldásokat. “Az ötlet innen szinte magától adódott: az évek során a múzeum olyan tudást halmozott fel, amely nemcsak bemutatja, hogyan éltek elődeink, hanem arra is alkalmas, hogy egyes elemeit a jelenben is alkalmazzuk” – idézi a közlemény Nagyné Batári Zsuzsanna vezető kurátort, a skanzen tudományos főigazgató helyettesét, aki úgy fogalmazott: az egyszerű paraszti megoldások ma is inspirációt nyújthatnak, ha azokat a mai igényekhez és körülményekhez igazítják, elősegítve ezzel a fenntarthatóság minél teljesebb megvalósulását. A tájékoztatás szerint a kiállítás 17 kurátora a 17 fenntartható fejlődési célhoz egy-egy olyan megoldási javaslatot kapcsolt, amely a paraszti kultúrában a mindennapi élet természetes része volt. A látogatók így gyakorlati tippeket kaphatnak, amelyeket akár alkalmazhatnak is saját életükben is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák