Zöldinfó
Balaton kotrási program: támogatás és sürgető lépések a fenntarthatóságért
Újraindulhat a Balaton átfogó fenntarthatósági programja; a tó kotrását október végéig el kell kezdeni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Navracsics Tibor a Balaton partján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a területfejlesztési és az energiaügyi minisztérium közös előterjesztését fogadta el a kormány – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: a tó vízminősége továbbra is kiváló, a turisták továbbra is nagyszerű élményekben részesülhetnek, de gondolni kell a jövőre is. Szaporodnak a Balaton fenntarthatóságát érintő figyelmeztető jelek – fogalmazott. A Balaton fenntarthatóságáról szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározat, amely a közép- és hosszú távú cselekvési tervekről szól, továbbra is érvényben van, a mostani kormányhatározat ez elé tett egy rövidtávú cselekvési programot – magyarázta a miniszter. A kotrás – saját géppark hiányában – külső vállalkozók bevonásával történik. Szeptember végéig le kell bonyolítani az előkészületeket, köztük a közbeszerzést is – ismertette Navracsics Tibor. Kiemelte, hogy a Balaton nemcsak üdülő-, hanem lakóhely is. “Az itt élő közösségek, önkormányzatok, polgárok számára is nagyon fontos, hogy ezt a rendkívül sérülékeny természeti és ökológiai kincsünket meg tudjuk őrizni” – fogalmazott. Éppen ezért döntött úgy kormány, hogy újraindítja azt az akciótervet, amely biztosítja a Balaton és térsége fenntarthatóságát – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a másfél milliárd forintos keretösszegből az Energiaügyi Minisztérium irányításával és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyeletével, valamint a Balatoni Szövetséggel partnerségben elindul újra a kotrási program. A cél az, hogy az iszapcsapdákat, illetve egyes öblöket kitisztítsák. “Ezzel reményeink szerint megelőzzük azokat az ökológiai jelenségeket és esetleges veszélyeket, amely az algásodás, illetve a mostani árvaszúnyog-invázió kapcsán már érezhető volt” – mondta. Megjegyezte, még időben vagyunk, és ha az elején meg tudjuk fogni a negatív folyamatokat a cselekvési tervvel, akkor a Balaton megmarad fenntartható, gyönyörű és rendkívül jó minőségű ökológiai térségnek. Legutóbb 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben volt vízminőségvédelmi kotrás a tóban, összesen mintegy 4 milliárd forint értékben. A miniszter közölte, az újraindított kotrások jövőbeni folytatásának ütemezéséről az Energiaügyi Minisztérium dönt.
Pali Robert, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Vonyarcvashegy polgármestere elmondta, a 120 éves szövetség 93 tagot számlál, mintegy 270 ezer embert képviselve. Hangsúlyozta, hogy a térségbe látogató, a lakosság többszörösét kitevő vendégek, vagyis a turizmus egyre növekvő igényét is figyelembe kell venniük. Szakemberekkel egyeztetve, az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe véve jutott a szövetség arra a döntésre, hogy mint érdekképviselet, nyomatékosabb tárgyaljon a kormánnyal a kotrás folytatásáról – fejtette ki. Nemcsak a strandok, vagy a mólók esetében, hanem a Balaton teljes kiterjedésében, legfőképpen a nyugati medencében – hangsúlyozta.
A friss kormánydöntés jól mutatja, hogy civil összefogással, a szakma segítségével és a politikai döntéshozókkal együtt lehet olyan jó döntéseket hozni, amely érdemi vitákon alapul – jegyezte meg. Mint mondta, a Balatoni Szövetség további feladatát abban látja, hogy a megfigyelt változásokról gyors, hiteles, pontos információkkal lássa el a döntéshozókat, szakembereket is bevonva.
Zöldinfó
A természetvédelem újabb sikere: pingvinfióka született Szegeden
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát a Szegedi Vadasparkban.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, amely augusztus végén kelt ki, és a tervek szerint egy hónap múlva a madár már csatlakozhat az állatkert pingvincsapatához – írta az alternativenergia.hu. A fióka – amely szülei már a Szegedi Vadasparkban születtek – augusztus 27-én bújt ki a tojásból. Anyja elpusztult, és apja egyedül nem folytatta a gondozását, így az állatkert munkatársai vették át a fióka ellátását. A szülőktől való elválasztás egyébként is erre az időszakra esett volna, hiszen az állatkertben nevelt fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket be lehessen adni nekik. A következő lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a fióka és társai is megbarátkozhassanak egymással.
A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban. A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is. A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A fiókák első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete-fehér színű tollazat két év alatt alakul ki.
A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek. Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor – ami könnyebben lehűlhet.
Képesek akár 20 km/h sebességgel úszni és akár 30-70 km-t megtesznek egy út alatt. A táplálékért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozók, fekete színű hátuk a ragadozó madarak megtévesztésére szolgál. Veszélyt jelent rájuk az olajszennyezés, a táplálékuk megritkulása a halászat miatt, valamint a guanóbányászat, amely során a madarakat megzavarták és ez a létszámuk csökkenéséhez vezetett.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
