Zöldinfó
Balaton kotrási program: támogatás és sürgető lépések a fenntarthatóságért
Újraindulhat a Balaton átfogó fenntarthatósági programja; a tó kotrását október végéig el kell kezdeni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Navracsics Tibor a Balaton partján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a területfejlesztési és az energiaügyi minisztérium közös előterjesztését fogadta el a kormány – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: a tó vízminősége továbbra is kiváló, a turisták továbbra is nagyszerű élményekben részesülhetnek, de gondolni kell a jövőre is. Szaporodnak a Balaton fenntarthatóságát érintő figyelmeztető jelek – fogalmazott. A Balaton fenntarthatóságáról szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározat, amely a közép- és hosszú távú cselekvési tervekről szól, továbbra is érvényben van, a mostani kormányhatározat ez elé tett egy rövidtávú cselekvési programot – magyarázta a miniszter. A kotrás – saját géppark hiányában – külső vállalkozók bevonásával történik. Szeptember végéig le kell bonyolítani az előkészületeket, köztük a közbeszerzést is – ismertette Navracsics Tibor. Kiemelte, hogy a Balaton nemcsak üdülő-, hanem lakóhely is. “Az itt élő közösségek, önkormányzatok, polgárok számára is nagyon fontos, hogy ezt a rendkívül sérülékeny természeti és ökológiai kincsünket meg tudjuk őrizni” – fogalmazott. Éppen ezért döntött úgy kormány, hogy újraindítja azt az akciótervet, amely biztosítja a Balaton és térsége fenntarthatóságát – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a másfél milliárd forintos keretösszegből az Energiaügyi Minisztérium irányításával és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyeletével, valamint a Balatoni Szövetséggel partnerségben elindul újra a kotrási program. A cél az, hogy az iszapcsapdákat, illetve egyes öblöket kitisztítsák. “Ezzel reményeink szerint megelőzzük azokat az ökológiai jelenségeket és esetleges veszélyeket, amely az algásodás, illetve a mostani árvaszúnyog-invázió kapcsán már érezhető volt” – mondta. Megjegyezte, még időben vagyunk, és ha az elején meg tudjuk fogni a negatív folyamatokat a cselekvési tervvel, akkor a Balaton megmarad fenntartható, gyönyörű és rendkívül jó minőségű ökológiai térségnek. Legutóbb 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben volt vízminőségvédelmi kotrás a tóban, összesen mintegy 4 milliárd forint értékben. A miniszter közölte, az újraindított kotrások jövőbeni folytatásának ütemezéséről az Energiaügyi Minisztérium dönt.
Pali Robert, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Vonyarcvashegy polgármestere elmondta, a 120 éves szövetség 93 tagot számlál, mintegy 270 ezer embert képviselve. Hangsúlyozta, hogy a térségbe látogató, a lakosság többszörösét kitevő vendégek, vagyis a turizmus egyre növekvő igényét is figyelembe kell venniük. Szakemberekkel egyeztetve, az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe véve jutott a szövetség arra a döntésre, hogy mint érdekképviselet, nyomatékosabb tárgyaljon a kormánnyal a kotrás folytatásáról – fejtette ki. Nemcsak a strandok, vagy a mólók esetében, hanem a Balaton teljes kiterjedésében, legfőképpen a nyugati medencében – hangsúlyozta.
A friss kormánydöntés jól mutatja, hogy civil összefogással, a szakma segítségével és a politikai döntéshozókkal együtt lehet olyan jó döntéseket hozni, amely érdemi vitákon alapul – jegyezte meg. Mint mondta, a Balatoni Szövetség további feladatát abban látja, hogy a megfigyelt változásokról gyors, hiteles, pontos információkkal lássa el a döntéshozókat, szakembereket is bevonva.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
