Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Balaton kotrási program: támogatás és sürgető lépések a fenntarthatóságért

Újraindulhat a Balaton átfogó fenntarthatósági programja; a tó kotrását október végéig el kell kezdeni.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Navracsics Tibor a Balaton partján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a területfejlesztési és az energiaügyi minisztérium közös előterjesztését fogadta el a kormány – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: a tó vízminősége továbbra is kiváló, a turisták továbbra is nagyszerű élményekben részesülhetnek, de gondolni kell a jövőre is. Szaporodnak a Balaton fenntarthatóságát érintő figyelmeztető jelek – fogalmazott. A Balaton fenntarthatóságáról szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározat, amely a közép- és hosszú távú cselekvési tervekről szól, továbbra is érvényben van, a mostani kormányhatározat ez elé tett egy rövidtávú cselekvési programot – magyarázta a miniszter. A kotrás – saját géppark hiányában – külső vállalkozók bevonásával történik. Szeptember végéig le kell bonyolítani az előkészületeket, köztük a közbeszerzést is – ismertette Navracsics Tibor. Kiemelte, hogy a Balaton nemcsak üdülő-, hanem lakóhely is. “Az itt élő közösségek, önkormányzatok, polgárok számára is nagyon fontos, hogy ezt a rendkívül sérülékeny természeti és ökológiai kincsünket meg tudjuk őrizni” – fogalmazott. Éppen ezért döntött úgy kormány, hogy újraindítja azt az akciótervet, amely biztosítja a Balaton és térsége fenntarthatóságát – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a másfél milliárd forintos keretösszegből az Energiaügyi Minisztérium irányításával és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyeletével, valamint a Balatoni Szövetséggel partnerségben elindul újra a kotrási program. A cél az, hogy az iszapcsapdákat, illetve egyes öblöket kitisztítsák. “Ezzel reményeink szerint megelőzzük azokat az ökológiai jelenségeket és esetleges veszélyeket, amely az algásodás, illetve a mostani árvaszúnyog-invázió kapcsán már érezhető volt” – mondta. Megjegyezte, még időben vagyunk, és ha az elején meg tudjuk fogni a negatív folyamatokat a cselekvési tervvel, akkor a Balaton megmarad fenntartható, gyönyörű és rendkívül jó minőségű ökológiai térségnek. Legutóbb 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben volt vízminőségvédelmi kotrás a tóban, összesen mintegy 4 milliárd forint értékben. A miniszter közölte, az újraindított kotrások jövőbeni folytatásának ütemezéséről az Energiaügyi Minisztérium dönt.

Pali Robert, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Vonyarcvashegy polgármestere elmondta, a 120 éves szövetség 93 tagot számlál, mintegy 270 ezer embert képviselve. Hangsúlyozta, hogy a térségbe látogató, a lakosság többszörösét kitevő vendégek, vagyis a turizmus egyre növekvő igényét is figyelembe kell venniük. Szakemberekkel egyeztetve, az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe véve jutott a szövetség arra a döntésre, hogy mint érdekképviselet, nyomatékosabb tárgyaljon a kormánnyal a kotrás folytatásáról – fejtette ki. Nemcsak a strandok, vagy a mólók esetében, hanem a Balaton teljes kiterjedésében, legfőképpen a nyugati medencében – hangsúlyozta.

Advertisement

A friss kormánydöntés jól mutatja, hogy civil összefogással, a szakma segítségével és a politikai döntéshozókkal együtt lehet olyan jó döntéseket hozni, amely érdemi vitákon alapul – jegyezte meg. Mint mondta, a Balatoni Szövetség további feladatát abban látja, hogy a megfigyelt változásokról gyors, hiteles, pontos információkkal lássa el a döntéshozókat, szakembereket is bevonva.

Advertisement

Zöldinfó

Tíz uniós ország változtatást kér a szén-dioxid-kibocsátási rendszer szabályain

Az uniós klímavédelem gyengítése ellen foglaltak állást európai civil szervezetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tíz uniós tagállam, köztük Magyarország a napokban az uniós szén-dioxid-kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) gyengítését, valamint az épületekre és a közúti közlekedésre történő kiterjesztésének (ETS2) elhalasztását kérte az Európai Bizottságtól – írja az alternativenergia.hu. A tagállamok arra hivatkoztak, hogy az intézkedések növelik az energiaárakat, így veszélybe kerül az EU versenyképessége és nőnek a lakosság terhei – írta a civil szervezet. Az állásfoglalása szerint ezek az aggodalmak alaptalanok, a bevételek megfelelő újraelosztásával a rendszer nemcsak a versenyképességet növeli, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket és az energiaszegénységet is hatékonyan csökkentheti. A közleményben felidézték: egy közelmúltban megjelent OECD-UNDP jelentés szerint a szén-dioxid árának jelentős emelése növelheti a GDP-t. A bevételek jól megtervezett felhasználása, illetve a zöld beruházások rövid távon többletnövekedést, hosszabb távon pedig még nagyobb előnyöket hoznak. A gyakorlat is ezt igazolja: az Európai Unió eddigi kibocsátáskereskedelmi rendszere 10 százalékkal csökkentette a kibocsátást anélkül, hogy visszaesett volna a munkahelyek száma és a vállalkozások bevétele – írták.

A fosszilis tüzelőanyagokat nagy mennyiségben használó vállalkozások virágzását csak a hatalmas közvetlen és közvetett támogatások teszik lehetővé. A bevételek megfelelő újraelosztása – amelyet az ETS és az ETS2 lehetővé tesz – javítaná a tisztább cégek versenyképességét. A kibocsátáskereskedelmi rendszer megerősítése és kiterjesztése jelentősen csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok importját, így mérsékelné az árak ingadozását és javítaná az energiabiztonságot – fejtette ki a Levegő Munkacsoport.

Az EU gazdasága csak akkor lehet versenyképes, ha csökkenti energiafogyasztását, és sokkal többet fektet a tudásgazdaságba. A kibocsátáskereskedelem aláásása csak a legszennyezőbb iparágakat védi, pazarolja a közpénzt, és késlelteti az átmenetet az ellenállóbb gazdaságra – áll a közös állásfoglalásban. Kitértek arra is, hogy az ETS2 elősegítené a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését: a kormányok újraoszthatják a fosszilis támogatások csökkentéséből származó pénzt; ebből elsősorban energiahatékonysági beruházásokat kell támogatniuk, a háztartásokat pedig pénzbeli kompenzációban részesíteni, így csökkentve az energiaszegénységet is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák