Zöldinfó

Balaton kotrási program: támogatás és sürgető lépések a fenntarthatóságért

Újraindulhat a Balaton átfogó fenntarthatósági programja; a tó kotrását október végéig el kell kezdeni.

Létrehozva:

6 hónap telt el a létrehozás óta

2025-08-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Navracsics Tibor a Balaton partján tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a területfejlesztési és az energiaügyi minisztérium közös előterjesztését fogadta el a kormány – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: a tó vízminősége továbbra is kiváló, a turisták továbbra is nagyszerű élményekben részesülhetnek, de gondolni kell a jövőre is. Szaporodnak a Balaton fenntarthatóságát érintő figyelmeztető jelek – fogalmazott. A Balaton fenntarthatóságáról szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározat, amely a közép- és hosszú távú cselekvési tervekről szól, továbbra is érvényben van, a mostani kormányhatározat ez elé tett egy rövidtávú cselekvési programot – magyarázta a miniszter. A kotrás – saját géppark hiányában – külső vállalkozók bevonásával történik. Szeptember végéig le kell bonyolítani az előkészületeket, köztük a közbeszerzést is – ismertette Navracsics Tibor. Kiemelte, hogy a Balaton nemcsak üdülő-, hanem lakóhely is. “Az itt élő közösségek, önkormányzatok, polgárok számára is nagyon fontos, hogy ezt a rendkívül sérülékeny természeti és ökológiai kincsünket meg tudjuk őrizni” – fogalmazott. Éppen ezért döntött úgy kormány, hogy újraindítja azt az akciótervet, amely biztosítja a Balaton és térsége fenntarthatóságát – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a másfél milliárd forintos keretösszegből az Energiaügyi Minisztérium irányításával és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyeletével, valamint a Balatoni Szövetséggel partnerségben elindul újra a kotrási program. A cél az, hogy az iszapcsapdákat, illetve egyes öblöket kitisztítsák. “Ezzel reményeink szerint megelőzzük azokat az ökológiai jelenségeket és esetleges veszélyeket, amely az algásodás, illetve a mostani árvaszúnyog-invázió kapcsán már érezhető volt” – mondta. Megjegyezte, még időben vagyunk, és ha az elején meg tudjuk fogni a negatív folyamatokat a cselekvési tervvel, akkor a Balaton megmarad fenntartható, gyönyörű és rendkívül jó minőségű ökológiai térségnek. Legutóbb 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben volt vízminőségvédelmi kotrás a tóban, összesen mintegy 4 milliárd forint értékben. A miniszter közölte, az újraindított kotrások jövőbeni folytatásának ütemezéséről az Energiaügyi Minisztérium dönt.

Pali Robert, a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Vonyarcvashegy polgármestere elmondta, a 120 éves szövetség 93 tagot számlál, mintegy 270 ezer embert képviselve. Hangsúlyozta, hogy a térségbe látogató, a lakosság többszörösét kitevő vendégek, vagyis a turizmus egyre növekvő igényét is figyelembe kell venniük. Szakemberekkel egyeztetve, az utóbbi évek kutatási eredményeit is figyelembe véve jutott a szövetség arra a döntésre, hogy mint érdekképviselet, nyomatékosabb tárgyaljon a kormánnyal a kotrás folytatásáról – fejtette ki. Nemcsak a strandok, vagy a mólók esetében, hanem a Balaton teljes kiterjedésében, legfőképpen a nyugati medencében – hangsúlyozta.

A friss kormánydöntés jól mutatja, hogy civil összefogással, a szakma segítségével és a politikai döntéshozókkal együtt lehet olyan jó döntéseket hozni, amely érdemi vitákon alapul – jegyezte meg. Mint mondta, a Balatoni Szövetség további feladatát abban látja, hogy a megfigyelt változásokról gyors, hiteles, pontos információkkal lássa el a döntéshozókat, szakembereket is bevonva.

Kapcsolódó tartalom:fenntarthatóság környezet lakóhely víz vízminőség

Zöldinfó

Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon

Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.

A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.

Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.

Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.

Tovább olvasom