Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: Közösségi kert a temetőben

Két bécsi temetőben is közösségi kertet alakítanak ki az egyelőre nem használt területeken.

Létrehozva:

|

A parcellák bérlőit szakértők segítik a biozöldségek termesztésében. A projekt célja, hogy hasznosítsák
az értékes zöldterületeket és hozzájáruljanak a biodiverzitáshoz. Az osztrák főváros lakói számára a temető nem csak az emlékezés helye, hanem sokan járnak pihenni, feltöltődni is a város betondzsungelében üde színfoltot jelentő sírkertekbe. Egy új szolgáltatás keretében pedig akár már kertészkedhetnek is azok, akik a 46 bécsi temető valamelyikében sírhellyel rendelkeznek.

A közösségi kerteket egyelőre a Bécsi Központi Temetőben és a meidlingi Friedhof Südwestben alakították ki egy-egy összefüggő területen, ahol nincsenek sírok. A parcellák 24 négyzetméteresek, a bérlők május elején kezdhetik a művelésüket. Induláskor nyolc különböző biopalántát biztosítanak számukra, majd menet közben még további négyféle zöldségpalántát kapnak. A hobbikertészeket a közösségi kertek üzemeltetésében nagy gyakorlattal rendelkező fiatal bécsi vállalkozás, az Ackerhelden segíti – hasznos tanácsokkal, szerszámokkal, de szükség esetén a lapátot is kiveszik a kezükből. A parcellák bérleti díja évi 139 euró, ami magában foglalja többek között a talaj előkészítését, a palántákat, a szerszámokat és a tanácsadást is.

Így akár kezdő kertészek is belevághatnak a bio-zöldségtermesztésbe. Bécsben egyébként egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, a temetővel szomszédos simmeringi telken pédául már tavaly ősszel lefoglalták az összes közösségi parcellát. Az új kiskertek ráadásul hozzájárulnak a biodiverzitáshoz és javítják a város levegőjét.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák