Zöldinfó
Bécs: Közösségi kert a temetőben
Két bécsi temetőben is közösségi kertet alakítanak ki az egyelőre nem használt területeken.
A parcellák bérlőit szakértők segítik a biozöldségek termesztésében. A projekt célja, hogy hasznosítsák
az értékes zöldterületeket és hozzájáruljanak a biodiverzitáshoz. Az osztrák főváros lakói számára a temető nem csak az emlékezés helye, hanem sokan járnak pihenni, feltöltődni is a város betondzsungelében üde színfoltot jelentő sírkertekbe. Egy új szolgáltatás keretében pedig akár már kertészkedhetnek is azok, akik a 46 bécsi temető valamelyikében sírhellyel rendelkeznek.
A közösségi kerteket egyelőre a Bécsi Központi Temetőben és a meidlingi Friedhof Südwestben alakították ki egy-egy összefüggő területen, ahol nincsenek sírok. A parcellák 24 négyzetméteresek, a bérlők május elején kezdhetik a művelésüket. Induláskor nyolc különböző biopalántát biztosítanak számukra, majd menet közben még további négyféle zöldségpalántát kapnak. A hobbikertészeket a közösségi kertek üzemeltetésében nagy gyakorlattal rendelkező fiatal bécsi vállalkozás, az Ackerhelden segíti – hasznos tanácsokkal, szerszámokkal, de szükség esetén a lapátot is kiveszik a kezükből. A parcellák bérleti díja évi 139 euró, ami magában foglalja többek között a talaj előkészítését, a palántákat, a szerszámokat és a tanácsadást is.
Így akár kezdő kertészek is belevághatnak a bio-zöldségtermesztésbe. Bécsben egyébként egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, a temetővel szomszédos simmeringi telken pédául már tavaly ősszel lefoglalták az összes közösségi parcellát. Az új kiskertek ráadásul hozzájárulnak a biodiverzitáshoz és javítják a város levegőjét.
Zöldinfó
A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása
A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.
Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.
Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.
Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.
“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTizenkétszeresére nőtt a zöld rendszámos autók száma az évtized eleje óta
