Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: Közösségi kert a temetőben

Két bécsi temetőben is közösségi kertet alakítanak ki az egyelőre nem használt területeken.

Létrehozva:

|

A parcellák bérlőit szakértők segítik a biozöldségek termesztésében. A projekt célja, hogy hasznosítsák
az értékes zöldterületeket és hozzájáruljanak a biodiverzitáshoz. Az osztrák főváros lakói számára a temető nem csak az emlékezés helye, hanem sokan járnak pihenni, feltöltődni is a város betondzsungelében üde színfoltot jelentő sírkertekbe. Egy új szolgáltatás keretében pedig akár már kertészkedhetnek is azok, akik a 46 bécsi temető valamelyikében sírhellyel rendelkeznek.

A közösségi kerteket egyelőre a Bécsi Központi Temetőben és a meidlingi Friedhof Südwestben alakították ki egy-egy összefüggő területen, ahol nincsenek sírok. A parcellák 24 négyzetméteresek, a bérlők május elején kezdhetik a művelésüket. Induláskor nyolc különböző biopalántát biztosítanak számukra, majd menet közben még további négyféle zöldségpalántát kapnak. A hobbikertészeket a közösségi kertek üzemeltetésében nagy gyakorlattal rendelkező fiatal bécsi vállalkozás, az Ackerhelden segíti – hasznos tanácsokkal, szerszámokkal, de szükség esetén a lapátot is kiveszik a kezükből. A parcellák bérleti díja évi 139 euró, ami magában foglalja többek között a talaj előkészítését, a palántákat, a szerszámokat és a tanácsadást is.

Így akár kezdő kertészek is belevághatnak a bio-zöldségtermesztésbe. Bécsben egyébként egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, a temetővel szomszédos simmeringi telken pédául már tavaly ősszel lefoglalták az összes közösségi parcellát. Az új kiskertek ráadásul hozzájárulnak a biodiverzitáshoz és javítják a város levegőjét.

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák