Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: Közösségi kert a temetőben

Két bécsi temetőben is közösségi kertet alakítanak ki az egyelőre nem használt területeken.

Létrehozva:

|

A parcellák bérlőit szakértők segítik a biozöldségek termesztésében. A projekt célja, hogy hasznosítsák
az értékes zöldterületeket és hozzájáruljanak a biodiverzitáshoz. Az osztrák főváros lakói számára a temető nem csak az emlékezés helye, hanem sokan járnak pihenni, feltöltődni is a város betondzsungelében üde színfoltot jelentő sírkertekbe. Egy új szolgáltatás keretében pedig akár már kertészkedhetnek is azok, akik a 46 bécsi temető valamelyikében sírhellyel rendelkeznek.

A közösségi kerteket egyelőre a Bécsi Központi Temetőben és a meidlingi Friedhof Südwestben alakították ki egy-egy összefüggő területen, ahol nincsenek sírok. A parcellák 24 négyzetméteresek, a bérlők május elején kezdhetik a művelésüket. Induláskor nyolc különböző biopalántát biztosítanak számukra, majd menet közben még további négyféle zöldségpalántát kapnak. A hobbikertészeket a közösségi kertek üzemeltetésében nagy gyakorlattal rendelkező fiatal bécsi vállalkozás, az Ackerhelden segíti – hasznos tanácsokkal, szerszámokkal, de szükség esetén a lapátot is kiveszik a kezükből. A parcellák bérleti díja évi 139 euró, ami magában foglalja többek között a talaj előkészítését, a palántákat, a szerszámokat és a tanácsadást is.

Így akár kezdő kertészek is belevághatnak a bio-zöldségtermesztésbe. Bécsben egyébként egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, a temetővel szomszédos simmeringi telken pédául már tavaly ősszel lefoglalták az összes közösségi parcellát. Az új kiskertek ráadásul hozzájárulnak a biodiverzitáshoz és javítják a város levegőjét.

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák