Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécs: Közösségi kert a temetőben

Két bécsi temetőben is közösségi kertet alakítanak ki az egyelőre nem használt területeken.

Létrehozva:

|

A parcellák bérlőit szakértők segítik a biozöldségek termesztésében. A projekt célja, hogy hasznosítsák
az értékes zöldterületeket és hozzájáruljanak a biodiverzitáshoz. Az osztrák főváros lakói számára a temető nem csak az emlékezés helye, hanem sokan járnak pihenni, feltöltődni is a város betondzsungelében üde színfoltot jelentő sírkertekbe. Egy új szolgáltatás keretében pedig akár már kertészkedhetnek is azok, akik a 46 bécsi temető valamelyikében sírhellyel rendelkeznek.

A közösségi kerteket egyelőre a Bécsi Központi Temetőben és a meidlingi Friedhof Südwestben alakították ki egy-egy összefüggő területen, ahol nincsenek sírok. A parcellák 24 négyzetméteresek, a bérlők május elején kezdhetik a művelésüket. Induláskor nyolc különböző biopalántát biztosítanak számukra, majd menet közben még további négyféle zöldségpalántát kapnak. A hobbikertészeket a közösségi kertek üzemeltetésében nagy gyakorlattal rendelkező fiatal bécsi vállalkozás, az Ackerhelden segíti – hasznos tanácsokkal, szerszámokkal, de szükség esetén a lapátot is kiveszik a kezükből. A parcellák bérleti díja évi 139 euró, ami magában foglalja többek között a talaj előkészítését, a palántákat, a szerszámokat és a tanácsadást is.

Így akár kezdő kertészek is belevághatnak a bio-zöldségtermesztésbe. Bécsben egyébként egyre népszerűbb a közösségi kertészkedés, a temetővel szomszédos simmeringi telken pédául már tavaly ősszel lefoglalták az összes közösségi parcellát. Az új kiskertek ráadásul hozzájárulnak a biodiverzitáshoz és javítják a város levegőjét.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák