Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Betiltják a hús reklámozását egy holland városban a klímaváltozás elleni harc részeként

A világon elsőként a hollandiai Haarlemben betiltják a húsipari termékek reklámját, miután az önkormányzat a klímaválsághoz hozzájáruló termékek közé sorolta a húst.

Létrehozva:

|

A környezetre káros termékek közterületi reklámját tiltó listát a múlt héten véglegesítették Haarlemben, de a tilalmat csak 2024-től léptetik életbe, hogy időt adjanak a már megkötött hirdetési szerződések betartására – írja honlapján a The Guardian című brit lap. Az Amszterdamtól nyugatra fekvő, mintegy 160 ezer lakosú városban – például a buszokon, a buszmegállókban vagy a közterületi kivetítőkön – a hús mellett tilos lesz reklámozni repülős üdüléseket, a fosszilis üzemanyagokat és a fosszilis üzemanyagot használó autókat is. Amszterdam, Hága és Leiden is betiltotta már a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok reklámját, de nem mentek el odáig, hogy a tilalmi listára a hústermékeket is felvegyék. “Nem mondhatjuk az embereknek, hogy klímaválság van, és közben arra ösztönözzük őket, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyek részei a problémának” – indokolta a tilalmat a rendelet beterjesztője, a zöldpárti Ziggy Klazes. Azt egyelőre a városi tanács tagjai sem tudják, hogy a fenntartható módon előállított hústermékeket szabad lesz-e majd reklámozni.

Húsipari vállalatok szerint az önkormányzat túl messzire megy, amikor “megmondja az embereknek, hogy mi a legjobb nekik”. Friss kutatások szerint az élelmiszertermelés a felelős a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás harmadáért, ezen belül a hús előállítása kétszer annyi emisszióval jár, mint a növényi élelmiszereké. A Greenpeace egy kutatása szerint az Európai Unióban a jelenleg 82 kilogrammos fejenkénti húsfogyasztást 24 kilóra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját és 2050-re karbonsemlegessé váljon. Hollandia, ahol egy főre számítva 75,8 kilogramm az éves átlagos húsfogyasztás, az EU fő húsexportőre.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Új mintaprogram segíti a városi erdők megújulását a Koloska-völgyben

Az erdőkezelés kiemelt célja a biodiverzitás megőrzése, a klímavédelem és a környezet javítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezt a hármas célt szolgálja a Városerdő-kezelési mintaprogram is, amely mintegy hét hektárnyi területet érint a balatonfüredi Koloska-völgyben – hangsúlyozta az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára, a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mocz András kiemelte, hogy a városi erdők jelentősége világszerte egyre nő, az itt történő beavatkozások egyszerre járulnak hozzá a klímavédelemhez, a biodiverzitás megőrzéséhez és a települési környezet javításához – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy növekedjen az erdőborítású területek aránya, erdeink szerkezete és fajösszetétele alkalmazkodjon a megváltozott klimatikus viszonyokhoz. Városierdő-fejlesztési mintaprogram ennek a szemléletnek a részeként valósul meg – szögezte le. Hozzátette: a városi erdők ma már a zöld infrastruktúra részét képezik, szerepük van a hősziget hatás mérséklésében, a levegőminőség javításában, a víz megtartásában, a biodiverzitás fenntartásában és a rekreációs lehetőségek biztosításában. Mint mondta, a program mögött részletes szakmai előkészítés áll. A területen digitális adatgyűjtés, lézer szkennelés, ökoszisztéma szolgáltatás értékelések és monitoring programok készültek.

Hozzátette: klímaadaptációs fórumot hoztak létre, a szakmai együttműködés lényege, hogy erdészek, kutatók, természetvédelmi szakemberek, vízügyi szakértők és döntéselőkészítéssel foglalkozó intézmények dolgoznak együtt. A fórum célja, hogy a klímaváltozás hatásaira adható válaszokat közösen, a különböző szakterületek tudására építve dolgozzák ki. A városi erdők fejlesztése jól mutatja, hogy a hazai erdész szakma egyszerre őrzi a több évszázados szakmai hagyományt és reagál a huszonegyedik század kihívásaira. Az erdők fenntartása ma már nemcsak erdőgazdálkodási feladat, hanem a társadalom és a környezet iránti felelősségvállalás része is – fűzte hozzá.

Váradi József, a Bakonyerdő Zrt. természetvédelmi és erdőgazdálkodási főmérnöke úgy fogalmazott, hogy a tavaly megkezdett mintaprogram keretében több kisebb beavatkozást hajtottak végre. Harminc, a biztonságra veszélyes, idős fát kivágtak, kétezer darab őshonos csemetét ültettek, eltakarították a faanyagot a területről. Hozzátette: minden évben rendszeresen új beavatkozások következnek majd, így válik lehetővé az erdőterület megújulása.

Advertisement

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója fontos célnak nevezte, hogy a projekt megvalósítása során az ökológiai egyensúly és a biológiai sokféleség megmaradjon, az erdő egészséges legyen. Holczer András, Balatonfüred alpolgármestere úgy fogalmazott, hogy a faültetés a jövő iránti felelősséget fejezi ki, a jövőbe vetett hitről tesz tanúbizonyságot. Mint mondta, Magyarország területének 22 százalékát erdő fedi, a Bakonyerdő területe 62 ezer hektárnyi, ebből 60 ezer az erdő területe. Hegedűs Barbara országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy Balatonfüred városának, a Bakonyerdőnek és a civil szervezetek együttműködésének szép példája valósul meg a program révén, hozzátéve, hogy a fejlesztéseknél a klímavédelmem és a fenntartható fejlődés kiemelt szerepet kap.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák