Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Betiltják a hús reklámozását egy holland városban a klímaváltozás elleni harc részeként

A világon elsőként a hollandiai Haarlemben betiltják a húsipari termékek reklámját, miután az önkormányzat a klímaválsághoz hozzájáruló termékek közé sorolta a húst.

Létrehozva:

|

A környezetre káros termékek közterületi reklámját tiltó listát a múlt héten véglegesítették Haarlemben, de a tilalmat csak 2024-től léptetik életbe, hogy időt adjanak a már megkötött hirdetési szerződések betartására – írja honlapján a The Guardian című brit lap. Az Amszterdamtól nyugatra fekvő, mintegy 160 ezer lakosú városban – például a buszokon, a buszmegállókban vagy a közterületi kivetítőkön – a hús mellett tilos lesz reklámozni repülős üdüléseket, a fosszilis üzemanyagokat és a fosszilis üzemanyagot használó autókat is. Amszterdam, Hága és Leiden is betiltotta már a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok reklámját, de nem mentek el odáig, hogy a tilalmi listára a hústermékeket is felvegyék. “Nem mondhatjuk az embereknek, hogy klímaválság van, és közben arra ösztönözzük őket, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyek részei a problémának” – indokolta a tilalmat a rendelet beterjesztője, a zöldpárti Ziggy Klazes. Azt egyelőre a városi tanács tagjai sem tudják, hogy a fenntartható módon előállított hústermékeket szabad lesz-e majd reklámozni.

Húsipari vállalatok szerint az önkormányzat túl messzire megy, amikor “megmondja az embereknek, hogy mi a legjobb nekik”. Friss kutatások szerint az élelmiszertermelés a felelős a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás harmadáért, ezen belül a hús előállítása kétszer annyi emisszióval jár, mint a növényi élelmiszereké. A Greenpeace egy kutatása szerint az Európai Unióban a jelenleg 82 kilogrammos fejenkénti húsfogyasztást 24 kilóra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját és 2050-re karbonsemlegessé váljon. Hollandia, ahol egy főre számítva 75,8 kilogramm az éves átlagos húsfogyasztás, az EU fő húsexportőre.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák