Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Betiltják a hús reklámozását egy holland városban a klímaváltozás elleni harc részeként

A világon elsőként a hollandiai Haarlemben betiltják a húsipari termékek reklámját, miután az önkormányzat a klímaválsághoz hozzájáruló termékek közé sorolta a húst.

Létrehozva:

|

A környezetre káros termékek közterületi reklámját tiltó listát a múlt héten véglegesítették Haarlemben, de a tilalmat csak 2024-től léptetik életbe, hogy időt adjanak a már megkötött hirdetési szerződések betartására – írja honlapján a The Guardian című brit lap. Az Amszterdamtól nyugatra fekvő, mintegy 160 ezer lakosú városban – például a buszokon, a buszmegállókban vagy a közterületi kivetítőkön – a hús mellett tilos lesz reklámozni repülős üdüléseket, a fosszilis üzemanyagokat és a fosszilis üzemanyagot használó autókat is. Amszterdam, Hága és Leiden is betiltotta már a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok reklámját, de nem mentek el odáig, hogy a tilalmi listára a hústermékeket is felvegyék. “Nem mondhatjuk az embereknek, hogy klímaválság van, és közben arra ösztönözzük őket, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyek részei a problémának” – indokolta a tilalmat a rendelet beterjesztője, a zöldpárti Ziggy Klazes. Azt egyelőre a városi tanács tagjai sem tudják, hogy a fenntartható módon előállított hústermékeket szabad lesz-e majd reklámozni.

Húsipari vállalatok szerint az önkormányzat túl messzire megy, amikor “megmondja az embereknek, hogy mi a legjobb nekik”. Friss kutatások szerint az élelmiszertermelés a felelős a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás harmadáért, ezen belül a hús előállítása kétszer annyi emisszióval jár, mint a növényi élelmiszereké. A Greenpeace egy kutatása szerint az Európai Unióban a jelenleg 82 kilogrammos fejenkénti húsfogyasztást 24 kilóra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját és 2050-re karbonsemlegessé váljon. Hollandia, ahol egy főre számítva 75,8 kilogramm az éves átlagos húsfogyasztás, az EU fő húsexportőre.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák