Zöldinfó
Betiltják a hús reklámozását egy holland városban a klímaváltozás elleni harc részeként
A világon elsőként a hollandiai Haarlemben betiltják a húsipari termékek reklámját, miután az önkormányzat a klímaválsághoz hozzájáruló termékek közé sorolta a húst.
A környezetre káros termékek közterületi reklámját tiltó listát a múlt héten véglegesítették Haarlemben, de a tilalmat csak 2024-től léptetik életbe, hogy időt adjanak a már megkötött hirdetési szerződések betartására – írja honlapján a The Guardian című brit lap. Az Amszterdamtól nyugatra fekvő, mintegy 160 ezer lakosú városban – például a buszokon, a buszmegállókban vagy a közterületi kivetítőkön – a hús mellett tilos lesz reklámozni repülős üdüléseket, a fosszilis üzemanyagokat és a fosszilis üzemanyagot használó autókat is. Amszterdam, Hága és Leiden is betiltotta már a repülőutak, a benzines autók és a fosszilis üzemanyagok reklámját, de nem mentek el odáig, hogy a tilalmi listára a hústermékeket is felvegyék. “Nem mondhatjuk az embereknek, hogy klímaválság van, és közben arra ösztönözzük őket, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyek részei a problémának” – indokolta a tilalmat a rendelet beterjesztője, a zöldpárti Ziggy Klazes. Azt egyelőre a városi tanács tagjai sem tudják, hogy a fenntartható módon előállított hústermékeket szabad lesz-e majd reklámozni.
Húsipari vállalatok szerint az önkormányzat túl messzire megy, amikor “megmondja az embereknek, hogy mi a legjobb nekik”. Friss kutatások szerint az élelmiszertermelés a felelős a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátás harmadáért, ezen belül a hús előállítása kétszer annyi emisszióval jár, mint a növényi élelmiszereké. A Greenpeace egy kutatása szerint az Európai Unióban a jelenleg 82 kilogrammos fejenkénti húsfogyasztást 24 kilóra kellene csökkenteni ahhoz, hogy az EU elérje kitűzött célját és 2050-re karbonsemlegessé váljon. Hollandia, ahol egy főre számítva 75,8 kilogramm az éves átlagos húsfogyasztás, az EU fő húsexportőre.
mti
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
