Zöldinfó
Biden: a klímaválság a Föld létéről szól
A globális klímaválság valóságosan fenyegeti a Földet – jelentette ki pénteken az amerikai elnök. Joe Biden, aki az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) mondott beszédet az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok megteszi a rá háruló feladatokat a klímaválság elleni küzdelemben.
“A klímaválság az emberiség biztonságáról, a gazdasági, a környezeti és a nemzetbiztonságról, valamint egyenesen bolygónk életéről szól”- jelentette ki Biden, mielőtt felvázolta az Egyesült Államoknak, a világ második legnagyobb széndioxid-kibocsátójának az intézkedéseit. Biden, akinek a kormánya csaknem 370 milliárd dollár összértékben szán beruházásokat az éghajlatváltozás lassítására, biztosította a többi országot afelől, hogy az Egyesült Államok tartja magát a tervéhez: 2030-ig 50-52 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005. évi szinthez képest. “Az Egyesült Államok elnökeként bízva mondhatom, hogy országom teljesíteni fogja a 2030-as kibocsátási célt” – szögezte le az elnök. Beszédével az amerikai elnök emlékeztetni akarta a Sarm-es-Sejkben összegyűlt állam- és kormányfőket: tartsák be a felmelegedés legsúlyosabb hatásainak elkerüléséért meghatározott 1,5 Celsius-fokos határt annak ellenére, hogy egy sor válság – az Európában és másutt dúló háborúktól a szárnyaló inflációig – eltereli erről a nemzetközi közösség figyelmét.
“Ezen körülmények ellenére minden korábbinál fontosabb, hogy megkettőzzük az éghajlatváltozással kapcsolatos vállalásainkat. Oroszország háborúja csak megnöveli annak a szükségét, hogy a világ felszámolja a fosszilis energiahordozóktól való függését” – mondta Joe Biden. “Minden országnak többet kell tennie. Ezen a tanácskozáson meg kell újítanunk, sőt, fokoznunk kell klímavédelmi ambícióinkat” – mondta az elnök, miközben az ENSZ szerint a különböző országok vállalásai továbbra is a katasztrofális 2,8 Celsius-fokos felmelegedési pályán tartják a Földet. A tanácskozáson mondott beszéde előtt Joe Biden egyiptomi kollégájával, Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnökkel tárgyalt. Biden a tárgyalás előtt újságíróknak azt mondta: a térség helyzetéről és két ország közötti “szilárd” védelmi partnerségről lesz szó. A Fehér Ház szerint Biden szóba hozta az emberi jogok helyzetét is, többek között a bebörtönzött Alaa Abdel-Fattáh demokráciapárti blogger sorsát, akinek héthavi éhségsztrájk után veszélyben forog az élete.
Zöldinfó
Atomenergiával tennék függetlenebbé az amerikai katonai bázisokat
Nukleáris “mikroreaktorok” épülnek az Egyesült Államok öt katonai támaszpontján független energiaforrásként.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nukleáris “mikroreaktorok” kezdhetnek működni az Egyesült Államok öt katonai támaszpontján két éven belül, függetlenítve a haderő létesítményeit a kereskedelmi elektromos hálózatoktól – jelentette be az Egyesült Államok hadserege. Az alternativenergia.hu közleménye szerint egy tavaly indított program keretében az öt bázison 2,2 milliárd dolláros (mintegy 685 milliárd forint) forrásból 20 mikroreaktort alakít ki öt kiválasztott vállalat, amely tulajdonosként a működtetést is végzi majd. A fejlesztést elnyert támaszpontokat egy 9 létesítményt tartalmazó szűkített listáról választották ki – olvasható a beszámolóban. A beruházás eredményeként az észak-karolinai Fort Bragg, a Kentucky állambeli Fort Cambell, a georgiai Fort Benning, a texasi Fort Hood és a new yorki Fort Drum bázisokat láthatja el néhány éven belül nukleáris termelésű áram.
A New York államban található Fort Drum bázis érdekében több lépést tett Chuck Schumer az állam demokrata szenátora, aki múlt héten a hadseregért felelős miniszternek írott levélben érvelt a helyi támaszpont mellett. A megbízást elnyert energetikai vállalkozások között van az Antares Nuclear, a BWXT, a General Atomics, a Radiant Industries, valamint a Westinghouse.
Nukleáris mikroreaktorok egyelőre nem látnak el lakossági fogyasztókat az Egyesült Államokban. A tervek szerint az 5 katonai létesítményben összesen 20 kisméretű atomreaktor épül, amelyek optimális esetben 2028. szeptember 30-ig megkezdik az áramtermelést, minimális elvárás pedig, hogy a határidőig legalább egy támaszponton működésbe lépjen az önálló áramtermelő egység.
Dan Driscoll, a Trump-adminisztráció hadsereg működéséért felelős minisztere a bejelentés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a beruházások elindítják a hadsereget azon az úton, hogy biztonságos, megbízható, helyben előállított energiával lássák el a katonai létesítményeket. “Kiépítjük az energetikai ellenállóképességet, ami szükséges a bevetési erő érvényre juttatásához a világban, anélkül, hogy a potenciálisan sérülékeny külső hálózatokra szorulnánk” – fogalmazott.
A fejlesztések részei a hadsereg 2025. őszén bejelentett Janus Programjának, ami az újgenerációs atomenergia-termelés módjainak fejlesztését ösztönzi a katonaság számára. Az Egyesült Államokban általánosságban is komoly erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy növeljék az ország áramtermelő kapacitásait új atomreaktorok felépítésével, amelyek polgári felhasználásban kielégíthetik a mesterséges intelligencia működtetéséhez elengedhetetlen adatközpontok jelentős energiaigényét.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
