Zöldinfó

Bio kenyér, egészségesebb termőföld: új térkép mutatja a hazai biogabona útját

A jó kenyér a fenntartható mezőgazdasággal kezdődik.

Létrehozva:

45 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt években sokat változott az élelmiszerekről alkotott képünk. Egyre tudatosabban választunk kenyeret is: már keressük az adalékmentes vadkovászos termékeket a pékségekben, és szívesen választunk teljes kiőrlésű változatokat – írja az alternativenergia.hu. Arról azonban még mindig jóval kevesebb szó esik, hogyan termesztik és milyen típusú gazdálkodásból származik a gabona és a liszt, amelyből alapélelmiszerünk készül. Augusztus 20-a, az új kenyér ünnepe jó alkalom arra, hogy ne csak az asztalra, hanem a termőföldre is figyeljünk, hiszen a jó kenyér története igazából ott kezdődik.

A hozam, az ár és a sütőipari minőség mellett nem mindegy, milyen gazdálkodási szemlélet áll egy-egy alapanyag mögött. A termelés módja nemcsak az adott élelmiszerre, de a talajok állapotára, a vizek tisztaságára, a beporzó rovarokra és az élővilág sokféleségére, a biodiverzitásra is hatással van. A természeti erőforrások megőrzése az emberi egészség, az élelmezésbiztonság és az élhető környezet fenntartásának alapvető feltétele. Az ökológiai gazdálkodás ezt a szemléletet követi: nem alkalmaz szintetikus növényvédő szereket és műtrágyákat, hanem a talajtermékenység megőrzése érdekében a szervesanyag-utánpótlásra, a vetésforgóra és más természetes növényvédelmi megoldásokra épít. Ezek a döntések a kész élelmiszereken már csak a bio jelölés formájában látszanak, mégis meghatározzák milyen mezőgazdasági gyakorlatokat támogatunk élelmiszer- és alapanyag- választásainkkal.

A bio kenyér több mint árucikk

Amikor a pékségben bio kenyeret vagy otthoni sütéshez bio lisztet választunk, nemcsak egy árucikk mellett döntünk, hanem olyan gazdálkodási szemléletet is támogatunk, amely a természeti erőforrások megőrzésére épít. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Kézműves Kenyér Társaság is, amely az idei Kenyérlelke Fesztivál apropóján azt a célt tűzte ki, hogy minden hazai pékség kínálatában legyen legalább egy-két fajta bio kenyér. A kezdeményezéshez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egy új biogabona térképpel csatlakozik, amely segít megismerni a hazai biogabona-termesztőket, malmokat, pékségeket és feldolgozókat.

„A jó kenyér története nem az elkészítésénél kezdődik, hanem a földeken. Ha szeretnénk, hogy a bio kenyér természetes része legyen a hazai pékségek kínálatának, akkor a gazdálkodóktól a malmokon át a pékekig minden szereplő együttműködésére szükség van.” – mondta Cseperkáló József, a Magyar Kézműves Kenyér Társaság elnöke.

A kezdeményezéshez kapcsolódva az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) online bio gabona térképet készített, amely összegyűjti a hazai bio gabonatermesztőket, malmokat, pékségeket és feldolgozókat. A térkép célja, hogy könnyebben egymásra találjanak az értéklánc szereplői, és láthatóvá váljon: Magyarországon már ma is rendelkezésre állnak azok az alapanyagok, amelyekből kiváló bio kenyér sülhet.

Az ÖMKi célja, hogy a térkép folyamatosan bővüljön, ezért várja azoknak a bio gabonával vagy bio gabonaalapú termékekkel foglalkozó gazdaságoknak, malmoknak, pékségeknek és egyéb vállalkozásoknak a jelentkezését, amelyek csatlakoznának a kezdeményezéshez.

„Az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásáról sokat beszélünk, a mezőgazdasági termelésünk módjáról, és arról, ez hogyan hat a saját és az ökoszisztémánk egészségére és működésére, már jóval kevesebbet. Pedig amikor bioterméket választunk, nemcsak egy élelmiszer mellett döntünk, hanem egy olyan gazdálkodási rendszer mellett is, amelyben a vegyszermentesség, a talaj termékenységének megőrzése, a biológiai sokféleség védelme és a természetes folyamatok megőrzése az alapszabály – nem pedig sokadig szempont egy hosszú lista végén. Ha azt szeretnénk, hogy ez a különbség és a hozzáadott érték, amely a biotermékekben benne van – és sokszor az árban is megjelenik -, a fogyasztó számára is egyértelmű legyen, akkor a teljes értékláncot és benne minden egyes szereplőt – a termőföldtől a pékségig – láthatóvá kell tennünk.” – emelte ki Dr. Szira Fruzsina, az ÖMKi kutatója, a WINN-ORGANIC projekt vezetője, amely projekt keretében a térkép fejlesztése megvalósult.

Az elmúlt években megtanultuk értékelni a vadkovászos kenyér és a minőségi alapanyagok jelentőségét. Talán itt az ideje annak is, hogy ugyanilyen természetes szemponttá váljon az is, hogy milyen módon termesztették meg a gabonát, amelyből a kenyerünk készül. Ha a jó kenyérhez a jövőben ugyanúgy hozzátartozik a felelős termelési mód, mint a jó kovász, akkor nemcsak minőségi kenyeret, hanem egészségesebb termőföldet és fenntarthatóbb élelmiszer-rendszert is nyerünk.

Kapcsolódó tartalom:alapanyag bio élélmiszer kenyér környezetvédelem mezőgazdaság természet termőföld

Zöldinfó

Karbonárazás és ipari versenyképesség: az ETS megerősítését sürgeti az Energiaklub

Az Energiaklub szerint nem gyengíteni, hanem erősíteni kell az uniós kibocsátáskereskedelmet.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet üdvözli, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium társadalmi véleményezésre bocsátotta az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszerének (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó európai bizottsági javaslatot – írja az alternativenergia.hu. A szakpolitikai intézet augusztus 14-én megküldte álláspontját a minisztériumnak. Az Energiaklub szerint ugyanakkor az Európai Bizottság július 17-én bemutatott javaslata több ponton gyengítené az uniós karbonárazás jelenlegi ösztönzőerejét, és ezzel éppen azokat a beruházásokat lassíthatja, amelyek az európai ipar hosszú távú versenyképességéhez szükségesek.

Pozitív változás, hogy a kormány már a tárgyalási álláspont kialakítása előtt kikéri a hazai szereplők véleményét

Az Energiaklub különösen fontosnak tartja, hogy a Gazdasági és Energetikai Minisztérium Villamosításért és Dekarbonizációért Felelős Helyettes Államtitkársága a korábbi gyakorlattól eltérően már az európai uniós tárgyalások előtt lehetőséget adott a hazai szakmai és civil szervezeteknek, valamint ipari szereplőknek véleményük megfogalmazására. Előremutató gyakorlat, ha a magyar kormány a tárgyalási álláspont kialakítása előtt nyilvános és átlátható módon kéri ki a hazai szakmai szereplők véleményét.

Az ets húsz év alatt több mint felére csökkentette a lefedett ágazatok kibocsátását

Az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszere 2005 óta működik, és az uniós klímapolitika egyik legfontosabb eszközévé vált. Az ETS által lefedett erőművek és ipari létesítmények kibocsátása a rendszer bevezetése óta több mint 50 százalékkal csökkent. A rendszer lényege, hogy az EU felső határt szab a lefedett ágazatok együttes kibocsátásának, a rendelkezésre álló kibocsátási egységek – közismert nevükön kvóták – mennyisége pedig évről évre csökken. Mivel a szén-dioxid-kibocsátásnak ára van, a vállalatok számára gazdaságilag is egyre inkább megéri energiahatékonysági beruházásokkal, elektrifikációval vagy más alacsony kibocsátású technológiákkal csökkenteni fosszilisenergia-felhasználásukat. Az ETS tehát nem pusztán környezetvédelmi szabályozás: a karbonár azt is jelzi a vállalatoknak, hogy milyen technológiákba érdemes hosszú távon beruházni.

A bizottság javaslata éppen ezt a jelzést gyengítené

Az Energiaklub szerint a júliusban bemutatott bizottsági javaslat egyik legfontosabb problémája, hogy lassítaná a rendelkezésre álló kibocsátási egységek mennyiségének csökkentését. A jelenlegi 4,4 százalékos éves csökkentési ütem helyett 2031 és 2035 között 3,7 százalékra, majd 2036 és 2040 között mindössze 1,7 százalékra mérsékelnék az úgynevezett lineáris csökkentési tényezőt. Az Energiaklub számítása szerint ez több százmillió tonna többletkibocsátást tehet lehetővé a következő évtizedben a jelenlegi pályához képest. A javaslat emellett egyes energiaintenzív iparágak esetében 2038-ig meghosszabbítaná az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek rendszerét. Az Energiaklub szerint ez rövid távon ugyan mérsékelheti egyes nagy kibocsátású vállalatok költségeit, hosszabb távon azonban éppen a szükséges technológiai váltást halaszthatja el. Ellentmondásos egyszerre gyorsítani a megújulóenergia-termelést és az elektrifikációt, közben pedig gyengíteni a tiszta technológiákba irányuló beruházások megtérülését segítő karbonárazási rendszert.

A halogatás rövid távon olcsóbbnak tűnhet, később azonban többe kerülhet

Magyarországon a változtatások különösen a vegyipart, az acél-, cement- és műtrágyagyártást, az olajfinomítást és más energiaintenzív iparágakat érinthetik. Az enyhébb szabályozás rövid távon csökkentheti ezeknek az ágazatoknak a karbonköltségeit. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy az átmeneti könnyítés konzerválja a földgázra és más fosszilis energiahordozókra épülő technológiákat, miközben elmaradnak vagy későbbre tolódnak az energiahatékonysági, elektrifikációs és egyéb korszerűsítési beruházások. Ez azért is kockázatos, mert azok a vállalatok, amelyek korábban hajtanak végre energiahatékonysági beruházásokat, elektrifikálják folyamataikat és alacsonyabb karbonintenzitású technológiákra állnak át, hosszabb távon kedvezőbb finanszírozási, energiaellátási és szabályozási helyzetbe kerülhetnek. Az Energiaklub szerint ezért az ipar versenyképességét nem a fosszilis technológiák élettartamának meghosszabbításával, hanem a korszerű beruházások finanszírozásával és a kiszámítható szabályozási környezet erősítésével lehet tartósan javítani.

A szigorúbb ets a magyar ipar számára is lehetőség

Az Energiaklub azt javasolja, hogy Magyarország az uniós tárgyalások során álljon ki a karbonárazás ösztönzőerejének megőrzése mellett.

A szakpolitikai intézet szerint:

ne gyengítsék az ETS kibocsátási plafonjának éves csökkentési ütemét;
gyorsítsák az ingyenes kvóták fokozatos kivezetését, a még fennmaradó ingyenes kiosztást pedig kössék tényleges dekarbonizációs beruházásokhoz;
az ETS-bevételek legalább felét ipari dekarbonizációra, elektrifikációra, hálózatfejlesztésre, energiatárolásra és energiahatékonyságra fordítsák;
az ipari támogatások elsősorban konkrét kibocsátáscsökkentési és energiahatékonysági beruházásokat segítsenek, ne a fosszilis technológiák működésének meghosszabbítását.

A magyar ipar számára különösen fontos a villamosításban rejlő lehetőségek kiaknázása, ehhez azonban fejlett hálózati infrastruktúrára, energiatárolásra, megújuló kapacitásokra és kiszámítható finanszírozási eszközökre is szükség van. Az ETS nemcsak kényszer, hanem beruházási iránytű is. A szigorúbb ETS-keretek nem önmagukban célok: arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy időben kezdjék meg az átállást azokra a technológiákra, amelyek a következő évtizedekben is versenyképesek lehetnek.

Tovább olvasom