Zöldinfó
Bizonyos vírusok a mikroműanyagokra tapadva napokig fertőzőképesek maradnak a vízben
A gyomor és bélrendszeri megbetegedést okozó vírusok – ilyen például a rotavírus -, akár három napig is fertőzőképesek maradnak az édesvízben a mikroműanyagokhoz tapadva – állapították meg a Stirlingi Egyetem kutatói arra figyelmeztetve, hogy ez potenciális egészségügyi kockázatot jelent.
Richard Quilliam professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy míg a korábbi kutatásokat steril körülmények között végezték, ez volt az első olyan kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan viselkednek a vírusok a szabadban. Ugyanakkor a szokásos laboratóriumi módszereket használták annak megállapítására, hogy a vízben lévő mikroműanyagokon talált vírusok fertőzőek-e. “Megállapítottuk, hogy a vírusok képesek a mikroműanyagokhoz kötődni, és ez lehetővé teszi számukra, hogy három napig, esetleg tovább is fertőzőképesek maradjanak a vízben” – idézte a tudóst a The Guardian cikke. A kutatás a Természeti Környezetkutatási Tanács (NERC) egy 1,18 millió eurós finanszírozású projektjének része volt. A kutatási eredményekről született tanulmány az Environmental Pollution című folyóiratban jelent meg.
Quilliam kiemelte, hogy mivel ezek a vírusok három napig fertőzőképesek a környezetben, ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a szennyvíztisztító művektől a nyilvános strandig eljussanak. “Még ha egy szennyvíztisztító telep mindent el is követ a szennyvíz megtisztítása érdekében, a kibocsátott vízben akkor is vannak mikroműanyagok, amelyek aztán a folyón keresztül megérkeznek a tengerpartra” – magyarázta. Ezek a műanyagrészecskék olyan aprók, hogy az úszók lenyelhetik őket. “Néha lencse nagyságú, élénk színű pelletek formájában kerülnek a partra, amelyeket a gyerekek a szájukba vehetnek. Nem kell sok vírusrészecske ahhoz, hogy az ember megbetegedjen” – mondta Quilliam. Hozzátette, hogy miközben a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatása még bizonytalan, “ha ezeken a mikroműanyagdarabokon kórokozók telepednek meg, akkor az jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet”.
A kutatók kétféle vírustípust vizsgáltak – olyanokat, amelyek egyfajta lipid bevonattal rendelkeznek, mint például az influenzavírus, és olyanokat, amelyek nem, mint a bélvírusok közül a rotavírus és a norovírus. Azt találták, hogy a bevonattal rendelkezőknél a burok gyorsan feloldódott, és a vírus elpusztult, míg a burok nélküliek sikeresen kötődtek a mikroműanyagokhoz és megmaradtak.A kutatók három napig tesztelték a vírusokat, de a későbbiekben tovább vizsgálják majd, hogy meddig maradhatnak fertőzőképesek.
Zöldinfó
3. Ismét erősödik a farkasállomány Szlovéniaban
Jelentős farkas- és barnamedve-populáció él Szlovéniában, a legfrissebb felmérések szerint mindkét vad stabil és számottevő állománnyal van jelen az országban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A genetikai felmérés adatai szerint a farkasállomány az utóbbi években ismét növekedett. – írja az alternativenergia.hu. A 2024-2025-ös megfigyelési időszakban 16 farkasfalka jelenlétét mutatták ki, a teljes állományt mintegy 147 egyedre becsülik, amelyek közül 113-at azonosítottak. A falkák elsősorban az ország erdős és dombvidéki térségeiben – többek között a Pokljuka, Jelovica, Trnovski Gozd, Nanos, Bloke, Vremscica, a Javorniki és a Kocevje környéki területeken – élnek, de a legutóbbi megfigyelési időszakban a Pohorje térségében is kimutatták jelenlétüket, ahol évtizedek óta nem volt állandó a faj jelenléte. Szaporodást 11 falkában igazoltak, öt esetben pedig nem tudták meghatározni a státuszt. A falkák területén kívül további 32 egyedet észleltek. A megfigyelési időszakban nem találtak bizonyítékot farkas és házi kutya közötti kereszteződésre. A genetikai mintákat 2024 augusztusa és 2025 júniusa között gyűjtötték, és a becslések elkészítésénél korábbi szlovéniai, olaszországi és horvátországi kutatások adatait is figyelembe vették.
A legfrissebb adatok szerint a barnamedve-populáció is számottevő Szlovéniában. A számítások alapján 2023 tavaszán mintegy 954 egyed élhetett az országban, ami az eddigi legmagasabb becsült érték, míg őszre számuk 737-re csökkent. A korábbi, 2007-es és 2015-ös felmérésekkel összevetve az eredmények azt mutatják, hogy a medveállomány az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. A nemek aránya stabil maradt: az egyedek mintegy 40 százaléka hím, 60 százaléka nőstény. A medvék terjedése lassú, a Ljubljanát Koperrel összekötő autópálya pedig jelentős akadályt jelent a mozgásukban. A nőstényekből álló magpopuláció főként az ország déli részén, valamint nyugat- és közép-szlovéniai területeken él.
A természeti erőforrások minisztériuma szerint a medveállomány 2022 óta csökken, ami a populáció tervezett, fokozatos mérséklésének eredménye. A cél a tavaszi állomány mintegy 800 egyed körüli szinten tartása. A medvék pusztulásának többsége engedélyezett kilövéshez köthető, az illegális elejtések ritkák.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
