Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bizonyos vírusok a mikroműanyagokra tapadva napokig fertőzőképesek maradnak a vízben

Létrehozva:

|

A gyomor és bélrendszeri megbetegedést okozó vírusok – ilyen például a rotavírus -, akár három napig is fertőzőképesek maradnak az édesvízben a mikroműanyagokhoz tapadva – állapították meg a Stirlingi Egyetem kutatói arra figyelmeztetve, hogy ez potenciális egészségügyi kockázatot jelent.

Richard Quilliam professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy míg a korábbi kutatásokat steril körülmények között végezték, ez volt az első olyan kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan viselkednek a vírusok a szabadban. Ugyanakkor a szokásos laboratóriumi módszereket használták annak megállapítására, hogy a vízben lévő mikroműanyagokon talált vírusok fertőzőek-e. “Megállapítottuk, hogy a vírusok képesek a mikroműanyagokhoz kötődni, és ez lehetővé teszi számukra, hogy három napig, esetleg tovább is fertőzőképesek maradjanak a vízben” – idézte a tudóst a The Guardian cikke. A kutatás a Természeti Környezetkutatási Tanács (NERC) egy 1,18 millió eurós finanszírozású projektjének része volt. A kutatási eredményekről született tanulmány az Environmental Pollution című folyóiratban jelent meg.

Quilliam kiemelte, hogy mivel ezek a vírusok három napig fertőzőképesek a környezetben, ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a szennyvíztisztító művektől a nyilvános strandig eljussanak. “Még ha egy szennyvíztisztító telep mindent el is követ a szennyvíz megtisztítása érdekében, a kibocsátott vízben akkor is vannak mikroműanyagok, amelyek aztán a folyón keresztül megérkeznek a tengerpartra” – magyarázta. Ezek a műanyagrészecskék olyan aprók, hogy az úszók lenyelhetik őket. “Néha lencse nagyságú, élénk színű pelletek formájában kerülnek a partra, amelyeket a gyerekek a szájukba vehetnek. Nem kell sok vírusrészecske ahhoz, hogy az ember megbetegedjen” – mondta Quilliam. Hozzátette, hogy miközben a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatása még bizonytalan, “ha ezeken a mikroműanyagdarabokon kórokozók telepednek meg, akkor az jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet”.

Advertisement

A kutatók kétféle vírustípust vizsgáltak – olyanokat, amelyek egyfajta lipid bevonattal rendelkeznek, mint például az influenzavírus, és olyanokat, amelyek nem, mint a bélvírusok közül a rotavírus és a norovírus. Azt találták, hogy a bevonattal rendelkezőknél a burok gyorsan feloldódott, és a vírus elpusztult, míg a burok nélküliek sikeresen kötődtek a mikroműanyagokhoz és megmaradtak.A kutatók három napig tesztelték a vírusokat, de a későbbiekben tovább vizsgálják majd, hogy meddig maradhatnak fertőzőképesek.

Advertisement

Zöldinfó

Növelnék a magyar energiarendszer ellenálló képességét

Az energiaátmenet sikerét a rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása határozza meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaátmenet következő szakaszának sikerét már nemcsak az új kapacitások kiépítése, hanem az ellenálló, rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása is meghatározza – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferencián Budapesten a hivatal tájékoztatása szerint. Juhász Edit a magyar energiarendszer következő szabályozási ciklusáról tartott előadásában beszélt arról, hogy a 2027-2028-as tél új kockázati környezetet teremt a földgázpiacon is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A jelenlegi helyzet stabil, ugyanakkor törékeny: a hazai gáztárolók töltöttsége meghaladja a 76 százalékot, viszont a TTF ár (az európai földgázkereskedelem irányadó piaci ára) mintegy 75 euró megawattóránként, a legjelentősebb importirányt érinteni fogják a REPowerEU (az Európai Unió hivatalos energiapolitikai terve) hatásai, a geopolitikai konfliktusok lezáratlansága pedig tovább növeli a kockázatokat.

A MEKH munkacsoporti egyeztetéseket indított, a cél, hogy az év végére konkrét javaslatok szülessenek a magyar energiarendszer ellenállóképességének növelésére. A tagállamok regionális munkacsoporti vizsgálataival párhuzamosan elindította a hivatal a magyar gázoldali kockázatkészültségi és cselekvési terv újradolgozását is, amelynek során az infrastruktúra-alapú megközelítés mellett a forrásalapú kockázatok értékelésére és kezelésére is hangsúlyt kell helyezni – fejtette ki az energiahivatal elnöke a közlemény szerint.

A rugalmasság növelésében meghatározó szerepe van a hálózatfejlesztésnek és a tárolásnak is – mutatott rá az elnök. A hálózati csatlakozás az energetika hiánycikke lett, ezért a szűkössé vált infrastruktúra új kapacitáselosztási logikát igényel; ennek lesz az első éles próbája a széltender. Mintegy 500 milliárd forint új uniós forrás állhat rendelkezésre rendszerfejlesztésre 2030-ig, miközben a tárolói kapacitás 2021 és 2026 között 11 megawattról (MW) 984 MW-ra bővült, és a beadott engedélykérelmek alapján tovább nő – ismertette Juhász Edit.

Advertisement

A változó környezetben még aktívabb szabályozói jelenlétre van szükség, különösen a piacintegritás és a verseny élénkítése területén – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Ismertetése szerint a szabályozó egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a szűkös erőforrások olyan optimális allokációját, amely a lehető legnagyobb rendszerértéket teremti meg a lehető legalacsonyabb fogyasztói költség mellett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák