Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bizonyos vírusok a mikroműanyagokra tapadva napokig fertőzőképesek maradnak a vízben

Létrehozva:

|

A gyomor és bélrendszeri megbetegedést okozó vírusok – ilyen például a rotavírus -, akár három napig is fertőzőképesek maradnak az édesvízben a mikroműanyagokhoz tapadva – állapították meg a Stirlingi Egyetem kutatói arra figyelmeztetve, hogy ez potenciális egészségügyi kockázatot jelent.

Richard Quilliam professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy míg a korábbi kutatásokat steril körülmények között végezték, ez volt az első olyan kutatás, amely azt vizsgálta, hogyan viselkednek a vírusok a szabadban. Ugyanakkor a szokásos laboratóriumi módszereket használták annak megállapítására, hogy a vízben lévő mikroműanyagokon talált vírusok fertőzőek-e. “Megállapítottuk, hogy a vírusok képesek a mikroműanyagokhoz kötődni, és ez lehetővé teszi számukra, hogy három napig, esetleg tovább is fertőzőképesek maradjanak a vízben” – idézte a tudóst a The Guardian cikke. A kutatás a Természeti Környezetkutatási Tanács (NERC) egy 1,18 millió eurós finanszírozású projektjének része volt. A kutatási eredményekről született tanulmány az Environmental Pollution című folyóiratban jelent meg.

Quilliam kiemelte, hogy mivel ezek a vírusok három napig fertőzőképesek a környezetben, ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a szennyvíztisztító művektől a nyilvános strandig eljussanak. “Még ha egy szennyvíztisztító telep mindent el is követ a szennyvíz megtisztítása érdekében, a kibocsátott vízben akkor is vannak mikroműanyagok, amelyek aztán a folyón keresztül megérkeznek a tengerpartra” – magyarázta. Ezek a műanyagrészecskék olyan aprók, hogy az úszók lenyelhetik őket. “Néha lencse nagyságú, élénk színű pelletek formájában kerülnek a partra, amelyeket a gyerekek a szájukba vehetnek. Nem kell sok vírusrészecske ahhoz, hogy az ember megbetegedjen” – mondta Quilliam. Hozzátette, hogy miközben a mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatása még bizonytalan, “ha ezeken a mikroműanyagdarabokon kórokozók telepednek meg, akkor az jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet”.

Advertisement

A kutatók kétféle vírustípust vizsgáltak – olyanokat, amelyek egyfajta lipid bevonattal rendelkeznek, mint például az influenzavírus, és olyanokat, amelyek nem, mint a bélvírusok közül a rotavírus és a norovírus. Azt találták, hogy a bevonattal rendelkezőknél a burok gyorsan feloldódott, és a vírus elpusztult, míg a burok nélküliek sikeresen kötődtek a mikroműanyagokhoz és megmaradtak.A kutatók három napig tesztelték a vírusokat, de a későbbiekben tovább vizsgálják majd, hogy meddig maradhatnak fertőzőképesek.

Advertisement

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák