Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

BKK: létrejött a pesti nagykörúti kerékpársávok folytatása Budán

Létrehozva:

|

Budán az Irinyi József utcában és az Október huszonharmadika utcában létrejött a pesti nagykörúti kerékpársávok folytatása – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn az MTI-vel.

A Fehérvári úttól a Bogdánfy utca kereszteződéséig kétoldali irányhelyes kerékpársáv épült – tudatta a közlekedési társaság. Hozzátették: ez a fejlesztés óriási hiányt pótol, és nagy előrelépést jelent a budai és a pesti kerékpáros-hálózat összekötésében. A kerékpársávok kialakítása az útpálya gépjármű-kapacitását nem érinti, a gépjárműforgalmi sávok száma nem változott – írták. Az érintett szakaszokon széles kerékpársávokat alakítottak ki dupla záróvonallal, ahol pedig nem volt lehetőség önálló kerékpársávok építésére, ott a lehetőségekhez mérten a legszélesebb busz-kerékpársávokat tervezték meg. Emellett a Pest felé vezető oldalon a Bogdánfy utca és a Petőfi híd közötti szakaszon meghosszabbították a kerékpárutat, amely így már közvetlenül kapcsolódik a Bogdánfy utca, az Irinyi József utca és a Karinthy Frigyes út felől érkező kerékpársávokhoz, kényelmes kapcsolatot biztosítva a Petőfi hídon keresztül a pesti Nagykörúton, valamint a Duna mellett futó kerékpárúthoz – ismertette a BKK.

Kiemelték: a Fővárosi Önkormányzat és a BKK elkötelezett a kerékpáros-fejlesztések mellett, és igyekeznek megteremteni annak a feltételét, hogy a közlekedők az aktuális céljaiknak leginkább megfelelő közlekedési eszközt választhassák. A főváros közlekedési fejlesztéseit összefoglaló Budapesti Mobilitási Terv 2030 a közösségi, kerékpáros- és gyalogosközlekedés előtérbe helyezését tűzi ki célul, hogy a főváros a jelenleginél élhetőbb, és még inkább ember- és környezetbarát város legyen – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Folyamatosan mérik a Velencei-tó vizét a kritikus állapot miatt

Automata mérőbója figyeli a Velencei-tó állapotát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Automata mérőbóját telepített a Velencei-tóba a Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG): a vízminőségmérő bója folyamatosan figyeli a a vízhőmérsékletet, az oxigénviszonyokat, a sótartalom változását, a zavarosságot, valamint az algásodásra utaló jeleket. Az OVF a honlapján arról írt, hogy az elmúlt évek szélsőséges hidrológiai és klimatikus viszonyai miatt fokozottan sérülékeny állapotba került a tó. A rendkívül csapadékszegény időjárás hatásai már tavasz végén érzékelhetők voltak: a csökkenő vízszint miatt a tó vize “betöményedett”, sótartalma kiemelkedően magas volt, miközben tömegesen elszaporodtak a pikoalgák, a keleti medencében pedig magas klorofill-a-tartalmat mértek – írja az alternativenergia.hu. A tartósan alacsony vízszint, a növekvő sótartalom, az üledékfelkeveredés és a jelentős algabiomassza együttesen a vízminőség romlását jelzi, ezért kiemelt jelentőségűvé vált a tó állapotának folyamatos nyomon követése – írták.

Ezért június 1-jén a Maconkai-víztározóból a Velencei-tó Fürdető területére helyezték át a vízminőségmérő bóját, így a szakemberek folyamatosan nyomon tudják követni a tó vízminőségének változását, és így időben felismerhetik a kedvezőtlen folyamatokat, hogy még a helyzet súlyossá válása előtt beavatkozhassanak. A mérőbója 15 percenként végez méréseket, az adatokat pedig félóránként továbbítja a központi, online hozzáférhető adatbázisba. A sűrű mérési adatok segítségével az aktuális állapot mellett a vízminőségi változások tendenciái és a hirtelen bekövetkező eltérések is gyorsan felismerhetők. A mérőbója mérési mélységét a mindenkori vízálláshoz igazítják.

A szonda helyzete csörlő segítségével állítható, a korábbi 60 centiméteres, illetve 40 centiméteres mérési mélységhez képest a jelenlegi vízszint mellett mintegy 20 centiméteres vízmélységben végzi a méréseket. A mérőbója energiaellátását akkumulátor és napelem biztosítja.

Advertisement

Arról is írtak, a bója vizsgálja a vízhőmérsékletet, a fajlagos elektromos vezetőképességet, a pH-t, az oldott oxigént, az oxigén-telítettséget és a zavarosságot, valamint kékalga- és klorofill-jellemzőket. Hozzátették, a nagy időbeli felbontás azért fontos, mert a vízminőség akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat, az oldott oxigén koncentrációja és az algák aktivitása erős napszakos ingadozást mutathat, míg egy szeles időszak rövid idő felkeverheti az üledéket, ami jelentősen megnövelheti a víz zavarosságát. A bója ezért nem egyszerűen egy-egy mérési értéket szolgáltat, hanem a változások irányát és sebességét is láthatóvá teszi.

Arról is írtak, a vízhőmérséklet, az oxigénviszonyok, a tápanyagok, a zavarosság, valamint a cianobaktériumok és a klorofill mennyisége szorosan összefügg egymással. A Velencei-tó természeténél fogva szikes, sós jellegű tó, amit a fajlagos elektromos vezetőképességi értékek is jeleznek: a tartósan alacsony vízállás, a meleg és száraz időjárás, valamint a fokozott párolgás hozzájárulhat a víz oldottanyag-tartalmának növekedéséhez, a “betöményedéshez”. Arról is írtak, hogy a fajlagos elektromos vezetőképesség augusztus 8-án kiugróan magas, 10 002 µS/cm értéket rögzített, az aktuális értékek az elmúlt öt év legmagasabb mért értékei közé tartoznak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák