Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

BKK: létrejött a pesti nagykörúti kerékpársávok folytatása Budán

Létrehozva:

|

Budán az Irinyi József utcában és az Október huszonharmadika utcában létrejött a pesti nagykörúti kerékpársávok folytatása – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfőn az MTI-vel.

A Fehérvári úttól a Bogdánfy utca kereszteződéséig kétoldali irányhelyes kerékpársáv épült – tudatta a közlekedési társaság. Hozzátették: ez a fejlesztés óriási hiányt pótol, és nagy előrelépést jelent a budai és a pesti kerékpáros-hálózat összekötésében. A kerékpársávok kialakítása az útpálya gépjármű-kapacitását nem érinti, a gépjárműforgalmi sávok száma nem változott – írták. Az érintett szakaszokon széles kerékpársávokat alakítottak ki dupla záróvonallal, ahol pedig nem volt lehetőség önálló kerékpársávok építésére, ott a lehetőségekhez mérten a legszélesebb busz-kerékpársávokat tervezték meg. Emellett a Pest felé vezető oldalon a Bogdánfy utca és a Petőfi híd közötti szakaszon meghosszabbították a kerékpárutat, amely így már közvetlenül kapcsolódik a Bogdánfy utca, az Irinyi József utca és a Karinthy Frigyes út felől érkező kerékpársávokhoz, kényelmes kapcsolatot biztosítva a Petőfi hídon keresztül a pesti Nagykörúton, valamint a Duna mellett futó kerékpárúthoz – ismertette a BKK.

Kiemelték: a Fővárosi Önkormányzat és a BKK elkötelezett a kerékpáros-fejlesztések mellett, és igyekeznek megteremteni annak a feltételét, hogy a közlekedők az aktuális céljaiknak leginkább megfelelő közlekedési eszközt választhassák. A főváros közlekedési fejlesztéseit összefoglaló Budapesti Mobilitási Terv 2030 a közösségi, kerékpáros- és gyalogosközlekedés előtérbe helyezését tűzi ki célul, hogy a főváros a jelenleginél élhetőbb, és még inkább ember- és környezetbarát város legyen – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák