Zöldinfó
Bloomberg: a GDP 15 százalékát is energiaszámlákra költhetik az európai háztartások az idei télen
A Goldman Sachs amerikai befektetési bank elemzői egy friss elemzésükben az 1970-es éveknél is mélyebb energiaválságot jósolnak az idei télre, és előrejelzésük szerint 2023 elején a lakossági energiaszámlák az európai gazdaságok éves bruttó kibocsátásának (GDP) 15 százalékát is elérhetik.
A Bloomberg hírügynökség által idézett cikkben az elemzők 2 milliárd dollárra teszik azt az összeget, amellyel az idei téli fűtési szezonban emelkedik az európai háztártatások energiakiadása. “Véleményünk szerint a piac továbbra is alábecsüli a válság mélységét és annak strukturális következményeit” – idézték a közgazdászokat, akik szerint az 1970-es évek olajválságánál is súlyosabb lesz a helyzet. Az európai kormányok az energiakrízis kezelésére sorra jelentik be intézkedéseiket, hogy így segítsenek csökkenteni a növekvő energiaárak miatt az iparra és a lakosságra nehezedő terheket. Az uniós energiaügyi miniszterek pénteki rendkívüli ülésükön megvitatják a közös európai gázár-sapka bevezetésének lehetőségét. Átmeneti pénzügyi támogatást kaphatnak a likviditási nehézségekkel küszködő villamosenergia-termelők is.
A gázárak rögzítése a gázüzemű villamosenergia-termelők számára mintegy 650 milliárd eurós megtakarítással járhat a fogyasztók számára – vélik a Goldman Sachs közgazdászai, akik szerint ezzel pedig elkerülhető lenne az energiaszektort sújtó különadók kivetése. A növekvő lakossági terhek kompenzálására a francia és a német kormány is extraprofit-adó bevezetését tervezi. Elemzésük végén a Goldman közgazdászai a megújuló energiaszektorban tevékenykedő cégek részvényeibe történő befektést ajánlották. Ursula von der Leyen, az uniós bizottság elnöke várhatóan szeptember 14-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén mutatja be az energiakrízis megoldását célzó uniós bizottsági javaslatokat.
mti
Zöldinfó
A CATL akkumulátorgyára irányt mutat a fenntartható ipar felé
A lítiumion-akkumulátorok legnagyobb gyártója az első az iparágban, amelyet egyszerre ismertek el termelékenység és fenntarthatóság terén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Debrecenben is akkumulátorgyárat építő kínai CATL Jipinben található gyára megkapta a Világgazdasági Fórum Sustainability Lighthouse minősítését – tájékoztatta a cég az MTI-t a davosi világkongresszuson tett bejelentésről. Az alternativenergia.hu közleményében azt írta, a világ legnagyobb lítium-ion akkumulátorokat gyártó üzeme az első az iparágban, amelyet iránymutatóként ismertek el fenntarthatósági szempontból, valamint az első és egyetlen a szektorban, amelyet mind a termelékenység, mind a fenntarthatóság terén elismert a Világgazdasági Fórum: a gyár 2022-ben kiemelkedő termelékenységi teljesítményéért már megkapta a “Lighthouse” minősítést, most pedig a fenntarthatóság területén szerzett globális elismerést. A jipini akkumulátorgyár legújabb minősítése azt ismeri el, hogy az üzem az iparágban kiemelkedik az energia- és a vízigény, a károsanyag-kibocsátás, valamint a hulladékmennyiség csökkentésében, emellett a karbonsemlegességi és körforgásos gazdasági célok eléréséhez is hozzájárulnak technológiai megoldásai – ismertették.
A Világgazdasági Fórum legfrissebb elismerésével a CATL gyártási hálózata már négy – Ningtö (2021), Jipin (2022 és 2025) és Lijang (2023) – Lighthouse tanúsítvánnyal rendelkezik, ami a lítiumakkumulátor-iparban a legmagasabb szám. A jövőben a CATL debreceni üzeme is átveszi a vállalat e téren szerzett tapasztalatait – írták.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
