Zöldinfó
Bójarendszerrel védik a bálnákat a hajóktól Chile partjainál
Speciális bójarendszerrel védik a jövőben a bálnákat a hajók zajától és a hajókkal való összeütközésektől a chilei partoknál.
A hangérzékelőkkel felszerelt első bóját csütörtökön helyezték ki a legnagyobb chilei szigetet, a Nagy Chiloé-szigetet a chilei szárazföldtől elválasztó Corcovado-öbölben. A Meri alapítvány közlése szerint az elkövetkező hónapokban további öt hasonló bóját telepítenek a forgalmas víziútra, ahol kilenc bálnafaj él, köztük a déli félteke legnagyobb kékbálna-populációja. A hangszenzorokkal felszerelt bóják észlelik és regisztrálják a térségben tartózkodó bálnákat, valamint valós idejű jelzést küldenek a chilei tengerészeti hatóságnak, amely figyelmezteti a közelben lévő hajókat. Ezek kapitányai szükség esetén csökkentik a hajó sebességét vagy módosítják az útirányt. “A bálnák az ökoszisztémák igazi mérnökei, kulcsfontosságú fajok az óceánok egészsége szempontjából és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért nagyon jó hír egy ilyen bója kihelyezése. A radarrendszer segít elkerülni az ütközéseket a hajók és a bálnák között” – méltatta a bóják jelentőségét Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter. A bálnákra veszélyt jelent a hajómotorok, a katonai szonárok és a vízalatti munkálatok okozta növekvő zajártalom is. Mivel a tengeri emlősök hangok által tájékozódnak, keresnek táplálékot és tartanak kapcsolatot fajtársaikkal, magas zajártalom esetén elveszíthetik tájékozódóképességüket.
mti
Zöldinfó
Határon átnyúló együttműködés óvja a Pilisi Bioszféra Rezervátum ökológiai stabilitását
Erdőgazdálkodási mintaprojekt kezdődött a Pilisi Parkerdőben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Erdőgazdálkodási mintaprojekt kezdődött a Pilisi Parkerdőben a HUSK Biosphere Reserves határon átnyúló program keretében, az Interreg Magyarország–Szlovákia Együttműködési Program támogatásával – írja az alternativenergia.hu. A Pilisi Bioszféra Rezervátum ökológiai stabilitását és biodiverzitását erősítő munkálatok során Esztergom, Pilisszentlélek, Pilismarót és Dömös térségében 190 “kíméleti erdőterületet” jelöltek ki. Az 500 és 5000 négyzetméter közötti foltokon a természetes állapot megőrzése különösen indokolt, így ezen a mintegy 170 hektáron a továbbiakban nem lesz erdőgazdálkodás.
Azonosítottak továbbá 3431 élőhelyfát, szaknyelven habitat-fát, amely számos állatfaj menedéke. Mobilapplikációs adatgyűjtéssel ezeken majdnem tízezer mikorélőhelyet, odút, korhadó kéregzsebet, gombatelepet, vízmegtartó mélyedést azonosítottak, ezek mind kulcsszerepet játszanak az erdei ökoszisztéma egészségének fenntartásában. Figyeltek a holtfákra is, amelyek fontos indikátorai a természetközeli gazdálkodásnak – írták. Hozzátették, hogy a programban részt vettek a Soproni Egyetem hallgatói, szakmai gyakorlatuk során a helyszíni adatgyűjtéstől a digitális feldolgozásig megismerhették a fenntartható erdőkezelés modern eszközeit. A 30 hónapig tartó, 1 millió eurós kerettel gazdálkodó HUSK Biosphere Reserves határon átnyúló program résztvevői Magyarországon és Szlovákiában 12 mintaprojektet valósítanak meg – olvasható a Pilisi Parkerdő korábbi közleményében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől