Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bójarendszerrel védik a bálnákat a hajóktól Chile partjainál

Speciális bójarendszerrel védik a jövőben a bálnákat a hajók zajától és a hajókkal való összeütközésektől a chilei partoknál.

Létrehozva:

|

A hangérzékelőkkel felszerelt első bóját csütörtökön helyezték ki a legnagyobb chilei szigetet, a Nagy Chiloé-szigetet a chilei szárazföldtől elválasztó Corcovado-öbölben. A Meri alapítvány közlése szerint az elkövetkező hónapokban további öt hasonló bóját telepítenek a forgalmas víziútra, ahol kilenc bálnafaj él, köztük a déli félteke legnagyobb kékbálna-populációja. A hangszenzorokkal felszerelt bóják észlelik és regisztrálják a térségben tartózkodó bálnákat, valamint valós idejű jelzést küldenek a chilei tengerészeti hatóságnak, amely figyelmezteti a közelben lévő hajókat. Ezek kapitányai szükség esetén csökkentik a hajó sebességét vagy módosítják az útirányt.  “A bálnák az ökoszisztémák igazi mérnökei, kulcsfontosságú fajok az óceánok egészsége szempontjából és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért nagyon jó hír egy ilyen bója kihelyezése. A radarrendszer segít elkerülni az ütközéseket a hajók és a bálnák között” – méltatta a bóják jelentőségét Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter. A bálnákra veszélyt jelent a hajómotorok, a katonai szonárok és a vízalatti munkálatok okozta növekvő zajártalom is. Mivel a tengeri emlősök hangok által tájékozódnak, keresnek táplálékot és tartanak kapcsolatot fajtársaikkal, magas zajártalom esetén elveszíthetik tájékozódóképességüket.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején

A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.

Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.

Advertisement

A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák