Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bójarendszerrel védik a bálnákat a hajóktól Chile partjainál

Speciális bójarendszerrel védik a jövőben a bálnákat a hajók zajától és a hajókkal való összeütközésektől a chilei partoknál.

Létrehozva:

|

A hangérzékelőkkel felszerelt első bóját csütörtökön helyezték ki a legnagyobb chilei szigetet, a Nagy Chiloé-szigetet a chilei szárazföldtől elválasztó Corcovado-öbölben. A Meri alapítvány közlése szerint az elkövetkező hónapokban további öt hasonló bóját telepítenek a forgalmas víziútra, ahol kilenc bálnafaj él, köztük a déli félteke legnagyobb kékbálna-populációja. A hangszenzorokkal felszerelt bóják észlelik és regisztrálják a térségben tartózkodó bálnákat, valamint valós idejű jelzést küldenek a chilei tengerészeti hatóságnak, amely figyelmezteti a közelben lévő hajókat. Ezek kapitányai szükség esetén csökkentik a hajó sebességét vagy módosítják az útirányt.  “A bálnák az ökoszisztémák igazi mérnökei, kulcsfontosságú fajok az óceánok egészsége szempontjából és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért nagyon jó hír egy ilyen bója kihelyezése. A radarrendszer segít elkerülni az ütközéseket a hajók és a bálnák között” – méltatta a bóják jelentőségét Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter. A bálnákra veszélyt jelent a hajómotorok, a katonai szonárok és a vízalatti munkálatok okozta növekvő zajártalom is. Mivel a tengeri emlősök hangok által tájékozódnak, keresnek táplálékot és tartanak kapcsolatot fajtársaikkal, magas zajártalom esetén elveszíthetik tájékozódóképességüket.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A hazai termelés fedezi a húsvéti tojáskereslet nagy részét

Nem drágult a tojás az előző évhez képest, húsvétra körülbelül a tavalyi áron vásárolható meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az elemzések alapján a ketreces tartásmódból kikerülő tojás fogyasztói átlagára 90-95 forint, a mélyalmos 100-110 forint között alakulhat az ünnepi időszakban. A húsvéti keresletnek körülbelül a háromnegyedét fedezi a belföldi termelés, tehát behozatalra is szükség van ilyenkor. Európai szinten a tojáselőállítás súlypontja a kontinens középső és keleti részére tolódott, Lengyelország valóságos nagyhatalommá vált az utóbbi 10 évben.

Magyarországon nem volt ilyen emelkedés, jelenleg 8-8,5 millió tojótyúk évente mintegy 2,4-2,5 milliárd tojást ad, ám a termelés stabilizálódott és korszerűsödött, a belföldi állományok több mint 90 százalékát professzionális, 5 ezer főnél nagyobb gazdaságok tartják fenn. A közlemény szerint az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari elemzője a madárinfluenza ellenére stabilnak látja az árutojás-termelés helyzetét. Héjja Csaba hozzátette, hogy a jövedelmezőséget nem fenyegeti a munkabérek és az energiaárak emelkedése sem, mert a takarmányárak kissé még csökkenhetnek is. Bár a forgalmi adatok alapján Magyarországon kissé a kereslet is mérséklődik, a termelői kilátások hosszabb távon kedvezően alakulhatnak – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák