Zöldinfó
Bójarendszerrel védik a bálnákat a hajóktól Chile partjainál
Speciális bójarendszerrel védik a jövőben a bálnákat a hajók zajától és a hajókkal való összeütközésektől a chilei partoknál.
A hangérzékelőkkel felszerelt első bóját csütörtökön helyezték ki a legnagyobb chilei szigetet, a Nagy Chiloé-szigetet a chilei szárazföldtől elválasztó Corcovado-öbölben. A Meri alapítvány közlése szerint az elkövetkező hónapokban további öt hasonló bóját telepítenek a forgalmas víziútra, ahol kilenc bálnafaj él, köztük a déli félteke legnagyobb kékbálna-populációja. A hangszenzorokkal felszerelt bóják észlelik és regisztrálják a térségben tartózkodó bálnákat, valamint valós idejű jelzést küldenek a chilei tengerészeti hatóságnak, amely figyelmezteti a közelben lévő hajókat. Ezek kapitányai szükség esetén csökkentik a hajó sebességét vagy módosítják az útirányt. “A bálnák az ökoszisztémák igazi mérnökei, kulcsfontosságú fajok az óceánok egészsége szempontjából és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért nagyon jó hír egy ilyen bója kihelyezése. A radarrendszer segít elkerülni az ütközéseket a hajók és a bálnák között” – méltatta a bóják jelentőségét Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter. A bálnákra veszélyt jelent a hajómotorok, a katonai szonárok és a vízalatti munkálatok okozta növekvő zajártalom is. Mivel a tengeri emlősök hangok által tájékozódnak, keresnek táplálékot és tartanak kapcsolatot fajtársaikkal, magas zajártalom esetén elveszíthetik tájékozódóképességüket.
mti
Zöldinfó
Víz a tájban, pénz a gazdáknak, új pályázat ösztönzi a szemléletváltást
Az idei év kezdete különösen ígéretes a vízmegtartó gazdálkodás fellendítése szempontjából.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyílt egy olyan agrártámogatás, ami a gazdálkodóknak hektáronként 900 euró feletti összeget fizetne a területükön megtartott vízért – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Most van itt az ideje, hogy az agrár-, a vízügyi ágazat, önkormányzatok és a civilek összefogásával a lehető legtöbbet megtartsunk a ritkán látott csapadékból, hisz nagy szükség lesz rá egész évben. Az utóbbi években – különösen a 2022-es rekord aszály után – megindult a paradigmaváltás az agráriumban és az ország vízgazdálkodásában is, ami a vizek gyors elvezetése helyett a vízmegtartásra, a víz tájban való hasznosítására keresi a műszaki megoldásokat és leginkább az alkalmas helyeket. Utóbbira jó példa a Vizet a tájba! program is, melyben gazdálkodók ajánlhatják fel területeiket elöntésre. A gazdák megfelelő anyagi ösztönzése vagy kompenzációja hiányában a szemléletváltás eddig nagyon lassan zajlott, annak ellenére, hogy az ideiglenesen elöntött területek, kis vizesélőhelyek már nem esnek ki a Közös Agrárpolitika területalapú alaptámogatásából. Sőt, agrár-környezetgazdálkodási és agrár-ökológiai programokban további támogatás nyerhető rájuk.
A tájhasználatváltást, különösen a gazdák vízmegtartási hajlandóságát hivatott tovább ösztönözni az a pályázati felhívás, mely egy régóta várt támogatást nyit meg, „Természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel. A korábban már hasonló céllal megjelent és nagyrészt sikertelen felhívásokkal szemben a most elnyerhető támogatási összeg mind a kialakításra, mind a fenntartásra ezúttal látványosan magas. A vizesélőhelyek kialakítására 958 euró/hektár, a fenntartásra évente 911 euró/hektár igényelhető. A lényeg persze a részletekben rejlik, amik szintén ígéretesek. A támogatás egyik célja vizesélőhelyek létrehozása a szántó vagy gyep hasznosítású területeken megjelenő belvizek visszatartásával, illetve a területek visszanedvesítésével. Az ökológiai vízpótlás megengedett, de az öntözés a kialakított vizesélőhelyekből tilos. A másik támogatásra választható tevékenység szántóterületen füves, cserjés sávok kialakítása elsősorban talajvédelmi céllal. Mindkét prioritás hiánypótló a maga nemében. 2026-ban három kérelembenyújtási szakasz lesz, amiből az első már február 19-én megnyílik március 11-i határidővel. A támogatás teljes keretösszege 12,8 milliárd forint, ami magában foglalja az erózió elleni védekezés (cserjés, füves sávok kialakítása) és a vizesélőhelyek kialakításának, valamint az 5 éves fenntartásnak a forrásigényét is.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
