Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bójarendszerrel védik a bálnákat a hajóktól Chile partjainál

Speciális bójarendszerrel védik a jövőben a bálnákat a hajók zajától és a hajókkal való összeütközésektől a chilei partoknál.

Létrehozva:

|

A hangérzékelőkkel felszerelt első bóját csütörtökön helyezték ki a legnagyobb chilei szigetet, a Nagy Chiloé-szigetet a chilei szárazföldtől elválasztó Corcovado-öbölben. A Meri alapítvány közlése szerint az elkövetkező hónapokban további öt hasonló bóját telepítenek a forgalmas víziútra, ahol kilenc bálnafaj él, köztük a déli félteke legnagyobb kékbálna-populációja. A hangszenzorokkal felszerelt bóják észlelik és regisztrálják a térségben tartózkodó bálnákat, valamint valós idejű jelzést küldenek a chilei tengerészeti hatóságnak, amely figyelmezteti a közelben lévő hajókat. Ezek kapitányai szükség esetén csökkentik a hajó sebességét vagy módosítják az útirányt.  “A bálnák az ökoszisztémák igazi mérnökei, kulcsfontosságú fajok az óceánok egészsége szempontjából és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért nagyon jó hír egy ilyen bója kihelyezése. A radarrendszer segít elkerülni az ütközéseket a hajók és a bálnák között” – méltatta a bóják jelentőségét Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter. A bálnákra veszélyt jelent a hajómotorok, a katonai szonárok és a vízalatti munkálatok okozta növekvő zajártalom is. Mivel a tengeri emlősök hangok által tájékozódnak, keresnek táplálékot és tartanak kapcsolatot fajtársaikkal, magas zajártalom esetén elveszíthetik tájékozódóképességüket.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák