Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bójarendszerrel védik a bálnákat a hajóktól Chile partjainál

Speciális bójarendszerrel védik a jövőben a bálnákat a hajók zajától és a hajókkal való összeütközésektől a chilei partoknál.

Létrehozva:

|

A hangérzékelőkkel felszerelt első bóját csütörtökön helyezték ki a legnagyobb chilei szigetet, a Nagy Chiloé-szigetet a chilei szárazföldtől elválasztó Corcovado-öbölben. A Meri alapítvány közlése szerint az elkövetkező hónapokban további öt hasonló bóját telepítenek a forgalmas víziútra, ahol kilenc bálnafaj él, köztük a déli félteke legnagyobb kékbálna-populációja. A hangszenzorokkal felszerelt bóják észlelik és regisztrálják a térségben tartózkodó bálnákat, valamint valós idejű jelzést küldenek a chilei tengerészeti hatóságnak, amely figyelmezteti a közelben lévő hajókat. Ezek kapitányai szükség esetén csökkentik a hajó sebességét vagy módosítják az útirányt.  “A bálnák az ökoszisztémák igazi mérnökei, kulcsfontosságú fajok az óceánok egészsége szempontjából és a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezért nagyon jó hír egy ilyen bója kihelyezése. A radarrendszer segít elkerülni az ütközéseket a hajók és a bálnák között” – méltatta a bóják jelentőségét Maisa Rojas chilei környezetvédelmi miniszter. A bálnákra veszélyt jelent a hajómotorok, a katonai szonárok és a vízalatti munkálatok okozta növekvő zajártalom is. Mivel a tengeri emlősök hangok által tájékozódnak, keresnek táplálékot és tartanak kapcsolatot fajtársaikkal, magas zajártalom esetén elveszíthetik tájékozódóképességüket.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.

“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.

A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák