Zöldinfó
Bonaire lakói a klímaváltozás hatásai ellen kérnek védelmet a bíróságtól
Pert indított a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Peres úton kívánja elérni a Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire lakossága, hogy a holland kormány megfelelő klímavédelmi intézkedéseket hozzon a térség megmentése érdekében – erősítette meg képviselőjük, Onnie Emerenciana az illetékes holland bíróságon – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése már 2022 szeptemberében bejelentette, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
A szigetet képviselő Onnie Emerenciana a keddi meghallgatáson a bírák előtt azt mondta: a klímaváltozás elviselhetetlenül forróvá és szárazzá tette Bonaire szigetét. A hőség az idősek és a szegényebb sorban élők egészségét, az aszály pedig a termést veszélyezteti. A tengerszint emelkedése továbbá azzal fenyeget, hogy elpusztítja a sziget partjain álló, történelmi szempontból jelentős rabszolgakunyhókat. “Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatásai miatt szenvedünk, noha alig járultunk hozzá” – fogalmazott. Emerenciana arra kérte a bírákat, hogy kötelezzék a holland államot az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentésére. A sziget lakói azt szeretnék, hogy Hollandia 2040-re – a jelenlegi tervekhez képest 10 évvel korábban – nullára csökkentse a kibocsátást. A holland államot védő ügyvédek érveiket írásban nyújtották be, ezek szerint a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a bírák nem határozhatnak a kormányzati politika irányát illetően. Közölték: az üvegházhatású gázok kibocsátása globális probléma, és Hollandia csak kis mértékben járul hozzá.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
