Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapesti közművek: a fővárosban környezetbarát módon hasznosítják a karácsonyfákat

A fővárosban környezetbarát módon hasznosítják az utcákról begyűjtött karácsonyfákat, amelyekből becslések szerint több mint félmilliót szállítanak majd el – közölte a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) FKF Hulladékgazdálkodási Divíziója pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint az igazi “kihelyezési dömping” január 6. után kezdődik, és általában egy-másfél hónapig tart. Azt írták, a lakosság a fák kihelyezésénél több lehetőség közül is választhat: a több mint 250 kijelölt gyűjtőhely bármelyikére elhelyezheti a kiszolgált karácsonyfát, vagy a háztartási hulladékos kukák mellé is kiteheti a hulladékgyűjtés napján. Ez utóbbi esetben a fák kihelyezésekor figyelni kell arra, hogy azok ne akadályozzák a gyalogos-, bicikli- és gépjárműforgalmat – jegyezték meg. Az FKF kéri a budapestieket, hogy a fenti két megoldás egyikét válasszák, és semmiképpen se dobják el fájukat a közterületeken, mások biztonságát és a főváros tisztaságát veszélyeztetve ezzel.

A társaság közölte, hogy a kijelölt gyűjtőpontokról vízkeresztet követően fenyőfajáratok szállítják el a naponta összegyűlő karácsonyfákat, amelyektől – az FKF tapasztalatai szerint – a budapestiek közül legtöbben már ezen a környezetkímélő módon válnak meg. A fenyőfajáratokkal párhuzamosan a lakóingatlanoktól a kommunálishulladék-szállító célgépek gyűjtik össze az örökzöldeket, illetve szükség esetén külön járművek is besegítenek a nagyméretű fák elszállításába. Az FKF kérése, hogy a fákról a kihelyezést megelőzően a díszeket, a csillagszórókat, a szaloncukor-kampókat, és elsősorban a talpakat távolítsák el az emberek.

A magas fűtőértékű tűlevelűek aprítást követően, a kommunális hulladékkal keverve a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. Az így nyert hőenergiából – nagyhatékonyságú, úgynevezett kapcsolt energiatermeléssel – környezetbarát távhőt és villamos energiát állítanak elő – tudatták. A létesítményben termelt hőenergia a Főtáv hálózatán keresztül mintegy 76 ezer budapesti lakásba jut el távfűtés és használati melegvíz formájában, az előállított villamos energia pedig mintegy 50 ezer átlagos budapesti háztartás éves áramigényét biztosítja – olvasható a közleményben. A fenyőfák begyűjtésével kapcsolatos információk elérhetőek az FKF honlapján, a www.fkf.hu oldalon.

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Közösségi energiatermelés a Balatonnál: a jövő önellátó települései épülhetnek

Balatoni energiaközösségek szerveződnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni energiaközösségek létrehozásában vállalt koordinátori szerepet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), amely létrehozott egy országosan egyedülálló energetikai kompetencia adatbázist – nyilatkozta a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség igazgatója az MTI-nek. Molnár Gábor kiemelte, a cél, hogy az energiaközösségek ne elszigetelt települési kezdeményezésekként, hanem a Balaton regionális energiaönállóságát és klímaalkalmazkodását erősítő együttműködési rendszer részeként jöjjenek létre – írja az alternativenergia.hu. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában már rengeteg ilyen energiaközösség működik, ahol a helyben keletkező energia helyben hasznosul, csökkentve az energiaköltségeket, és segítve a függetlenedést, vagyis az önellátást. A rendszerhasználati díjnak például a 30-60 százaléka megtakarítható ezzel az osztrák tapasztalatok szerint – tette hozzá.

Magyarország el van maradva ezen a téren – mutatott rá. Pár energiaközösség már létrejött, de egyelőre egy sem működik teljes körűen, mert még folyamatban van az energiaközösség és az energiakereskedő közötti adatátadás rendszerének kialakítása – magyarázta. A Balaton egy mintarégió kíván lenni az energiaközösségek szerveződésében, amely munka már két évvel ezelőtt megkezdődött – mondta Molnár Gábor. Hozzátette, hogy a BFT által koordinált folyamatban az élenjáró régiós települések már képesek lennének indulni a célra elnyerhető uniós támogatásért, és másfél éven belül meg is valósítani a projektjüket.

Megjegyezte, a korábbi ígéretek szerint az első negyedévben kellett volna megjelennie egy energiaközösségek létrehozását támogató, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós projektnek (DIMOP Plusz-2.2.6), azonban ez eddig nem történt meg, de remélik hamarosan kiírásra kerül. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a héten tartottak egyeztetést a szerveződés iránt leginkább érdeklődő balatoni településekkel, szakértőket is meghívva. Az eseményen bemutatták az energiaközösségek kialakítását támogató digitális rendszert is, a bábolnai közösség példáján keresztül. Megemlítette, hogy az egyeztetés során a szakértők közös nevezőre jutottak abban, hogy hiányoznak még bizonyos szabályozók a magyar energiaközösségek működéséhez, amelyek megalkotásához javaslatot fognak készíteni a jogalkotók számára.

Advertisement

Molnár Gábor beszámolt arról is, hogy az egyeztetésen Fecske Károly energetikai szakértő elemezte a résztvevő települések energetikai lehetőségeit, és üzleti modellt is javasolt a BFT által létrehozott térségi adatbázis alapján, mely Magyarországon egyedülállóan tartalmazza a régió településeinek energiafogyasztási, termelési és energiahálózati adatait, kiegészítve a demográfiai, közmű ellátottsági, és közlekedési jellemzőkkel. A BFT munkaszervezetének célja, hogy szakértői közreműködéssel, az energiaközösségek kialakítását támogató források felkutatásával, valamint a települések közötti együttműködés erősítésével támogassa azokat az önkormányzatokat, amelyek elindulnak a közösségi energiafelhasználás és az energiaközösségek létrehozása felé – hangsúlyozta az igazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák