Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Búza a jövőből: AI-val és mikrobákkal küzd a klímaváltozás ellen egy osztrák kutatócsoport

Egy bécsi vezetésű nemzetközi kutatócsoport olyan új búzafajtákat keres és nemesít tovább, amelyek természetes úton csökkenthetik a műtrágyahasználatot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ez a megközelítés segíthet a klímavédelemben és a talaj egészségének megőrzésében – adta hírül az altternativenergia.hu. A Bécsi Egyetem professzora, Wolfram Weckwerth irányításával egy nemzetközi kutatócsoport új módszert dolgozott ki a búzanövények nemesítésére, amely a természet erejére és a mesterséges intelligenciára épül. A cél olyan növények létrehozása, amelyek kevesebb műtrágyát igényelnek, mégis jól teremnek, és jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. A kutatók úgynevezett gépi tanulási módszereket alkalmaznak – ezek a mesterséges intelligencia egyik területét jelentik –, amelyek képesek nagy mennyiségű genetikai, biológiai és környezeti adatokból mintázatokat felismerni. Ennek segítségével azonosítani tudják azokat a búzafajtákat, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a talajmikrobákhoz és a klímaváltozáshoz.

A kutatók szerint a talajban élő mikroorganizmusok ugyanis – például a baktériumok – és a növények együttműködése kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyi tápanyagra van szükség a jó terméshez. Az úgynevezett Holobiont-koncepció ezt a kapcsolatot helyezi a középpontba, miszerint a növény és a körülötte élő apró méretű élőlények, vagyis mikrobák, egy rendszert alkotnak. Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan működik a növény és hogyan lehet javítani a terméshozamot vagy a növény ellenálló képességét, ezt a növény-mikroba rendszert kell egyszerre vizsgálni és fejleszteni, nem külön- külön. A Bécsi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatásban – amelyben görög, ausztrál, indiai, japán, kanadai, amerikai és mexikói partnerek is részt vettek – a kutatók olyan búzafajtákat azonosítottak, amelyek természetes módon képesek lassítani a nitrogén gyors lebomlását a talajban, ami által kevesebb műtrágyára van szükség, és csökken a környezetszennyezés. A nitrogéntrágya túlzott használata ugyanis ma komoly problémákat okoz, mivel szennyezi a vizeket, a levegőt, hozzájárul a klímaváltozáshoz, és károsítja az élővilágot. “Ha sikerül azokat a fajtákat előnyben részesíteni, amelyek kevesebb műtrágyával is jól teljesítenek, az nemcsak a gazdák számára kedvező, hanem hozzájárul bolygónk egészségének megőrzéséhez is,, – mutatott rá Wolfram Weckwerth professzor.

Advertisement

Zöldinfó

Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul

Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.

A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.

A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.

Advertisement

A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák