Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Búza a jövőből: AI-val és mikrobákkal küzd a klímaváltozás ellen egy osztrák kutatócsoport

Egy bécsi vezetésű nemzetközi kutatócsoport olyan új búzafajtákat keres és nemesít tovább, amelyek természetes úton csökkenthetik a műtrágyahasználatot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ez a megközelítés segíthet a klímavédelemben és a talaj egészségének megőrzésében – adta hírül az altternativenergia.hu. A Bécsi Egyetem professzora, Wolfram Weckwerth irányításával egy nemzetközi kutatócsoport új módszert dolgozott ki a búzanövények nemesítésére, amely a természet erejére és a mesterséges intelligenciára épül. A cél olyan növények létrehozása, amelyek kevesebb műtrágyát igényelnek, mégis jól teremnek, és jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz. Ebben a folyamatban a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik. A kutatók úgynevezett gépi tanulási módszereket alkalmaznak – ezek a mesterséges intelligencia egyik területét jelentik –, amelyek képesek nagy mennyiségű genetikai, biológiai és környezeti adatokból mintázatokat felismerni. Ennek segítségével azonosítani tudják azokat a búzafajtákat, amelyek a legjobban alkalmazkodnak a talajmikrobákhoz és a klímaváltozáshoz.

A kutatók szerint a talajban élő mikroorganizmusok ugyanis – például a baktériumok – és a növények együttműködése kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyi tápanyagra van szükség a jó terméshez. Az úgynevezett Holobiont-koncepció ezt a kapcsolatot helyezi a középpontba, miszerint a növény és a körülötte élő apró méretű élőlények, vagyis mikrobák, egy rendszert alkotnak. Ahhoz, hogy jobban megértsük, hogyan működik a növény és hogyan lehet javítani a terméshozamot vagy a növény ellenálló képességét, ezt a növény-mikroba rendszert kell egyszerre vizsgálni és fejleszteni, nem külön- külön. A Bécsi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatásban – amelyben görög, ausztrál, indiai, japán, kanadai, amerikai és mexikói partnerek is részt vettek – a kutatók olyan búzafajtákat azonosítottak, amelyek természetes módon képesek lassítani a nitrogén gyors lebomlását a talajban, ami által kevesebb műtrágyára van szükség, és csökken a környezetszennyezés. A nitrogéntrágya túlzott használata ugyanis ma komoly problémákat okoz, mivel szennyezi a vizeket, a levegőt, hozzájárul a klímaváltozáshoz, és károsítja az élővilágot. “Ha sikerül azokat a fajtákat előnyben részesíteni, amelyek kevesebb műtrágyával is jól teljesítenek, az nemcsak a gazdák számára kedvező, hanem hozzájárul bolygónk egészségének megőrzéséhez is,, – mutatott rá Wolfram Weckwerth professzor.

Advertisement

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák