Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Copernicus: a globális tengeri jégtakaró rekordalacsony szintre süllyedt az idén februárban

A globális tengeri jég kiterjedése új történelmi mélypontra süllyedt február elején, és a hónap hátralévő részében is a 2023-as februári rekord alatt maradt – jelentette a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése februárban 8 százalékkal volt az átlag alatt, ami sorozatban a harmadik hónap, amikor új negatív rekordot állít be az adott hónapra. Az arktiszi tengeri jég 26 százalékkal maradt el az átlagtól, és a napi mérések szerint a hónap végén elérhette az éves minimumát. Ha ez megerősítést nyer, akkor a műholdas mérések kezdete óta ez lesz a második legalacsonyabb éves minimum – olvasható az uniós szervezet jelentésében. A szolgálat szerint 2025 februárja a harmadik legmelegebb február volt világszerte, az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 13,36 Celsius-fok volt, amely 0,63 fokkal haladta meg a 1991-2020 közötti átlagot.

Ez az érték 1,59 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás (1850-1900) előtti szinteknél, és így február lett a 19. hónap az elmúlt 20 hónapból, amikor a globális átlagos felszíni levegő hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket, amelyet a Párizsi Megállapodás kritikus határként állapított meg. A jelentésben az áll továbbá, hogy Észak-Fennoskandiában, Izlandon és az Alpokban volt a legnagyobb melegedés, míg Közép- és Kelet-Európában az átlag alatt maradt a hőmérséklet. Globálisan az átlag feletti hőmérsékletet mérték az Északi-sarkon, Észak-Chilében, Argentínában, Nyugat-Ausztráliában, az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban. Ugyanakkor szokatlanul hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államok és Kanada egyes területeit, Kelet-Ázsiát, valamint a Fekete- és Kaszpi-tenger térségét. Az uniós ügynökség rámutatott, hogy a globális tengeri felszíni hőmérséklet februárban is rendkívül magas volt, átlagosan 20,88 Celsius-fok, ami a második legmagasabb februári érték a feljegyzésekben. Míg a Déli-óceánban és az Atlanti-óceán déli részén enyhén csökkent az eltérés, a Földközi-tenger és a Mexikói-öböl vize rekordszintű melegedést mutatott. Európában a csapadék mennyisége az átlag alatt maradt, különösen Közép- és Kelet-Európában, Délkelet-Spanyolországban és Törökországban, míg Izlandon, Írországban, Dél-Franciaországban és Közép-Olaszországban az átlag felett alakult.

Advertisement

Zöldinfó

A mesterséges intelligencia már az elefántokat is óvja

Mesterséges intelligencia segíti a vadon élő ázsiai elefántok védelmét Kínában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia és a műholdas helymeghatározás segítségével valós időben figyelik a vadon élő ázsiai elefántok mozgását a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – derül ki az alternativenergia.hu cikkéből. A jünnani vadon élő ázsiai elefántok megfigyelésében a kínai Pejtou (BeiDou) műholdas navigációs rendszerre épülő intelligens nyakörveket alkalmaznak. Az eszközök folyamatosan adatokat szolgáltatnak az állatok helyzetéről, mozgásáról és aktivitásáról, amelyeket mesterséges intelligenciával támogatott elemzőrendszerek dolgoznak fel. Kifejezetten a vadon élő ázsiai elefántok védelmére fejlesztették ki ezeket a nyakörveket, amelyek valós időben képesek követni az állatok helyzetét és aktivitási állapotát – mondta Csen Fej, a kínai Nemzeti Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal Ázsiai Elefántkutató Központjának igazgatója.

Az ázsiai elefánt a trópusi erdei ökoszisztémák egyik kulcsfontosságú eleme, Kínában kiemelt állami védelem alatt áll, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Jünnan tartományban jelenleg kilenc elefántcsorda él több mint 300 egyeddel, mintegy 40 település térségében. A nagy mennyiségű adat elemzésében a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik: képes az állatok napi aktivitási mintázatainak, szezonális viselkedésének és mozgási útvonalainak azonosítására. A rendszer előre jelezheti azokat a helyzeteket is, amikor az állatok emberi települések vagy közlekedési infrastruktúra közelébe kerülhetnek.

A kutatók szerint az aktivitási mintázatok elemzése kulcsfontosságú az állatok viselkedésének megértésében, mivel segít feltárni, miként alkalmazkodnak környezetükhöz, illetve milyen környezeti hatások vagy túlélési kockázatok befolyásolják mozgásukat. A hagyományos terepi megfigyeléssel vagy kameracsapdákkal szemben a műholdas nyomkövető rendszerek megszakítás nélküli, teljesen automatizált adatgyűjtést tesznek lehetővé. A Jünnanban működő mesterséges intelligenciára épülő infravörös megfigyelőrendszerek valós idejű riasztást is képesek küldeni, ha elefántok közelítenek lakott területekhez vagy vasútvonalakhoz. A Kína-Laosz vasútvonal mentén alagutak meghosszabbításával, hidak építésével és védőkerítések telepítésével olyan infrastruktúrát alakítottak ki, amely biztosítja az elefántok biztonságos mozgását. Az intelligens figyelőrendszerek emellett segítenek megelőzni az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák