Zöldinfó
Copernicus: a globális tengeri jégtakaró rekordalacsony szintre süllyedt az idén februárban
A globális tengeri jég kiterjedése új történelmi mélypontra süllyedt február elején, és a hónap hátralévő részében is a 2023-as februári rekord alatt maradt – jelentette a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése februárban 8 százalékkal volt az átlag alatt, ami sorozatban a harmadik hónap, amikor új negatív rekordot állít be az adott hónapra. Az arktiszi tengeri jég 26 százalékkal maradt el az átlagtól, és a napi mérések szerint a hónap végén elérhette az éves minimumát. Ha ez megerősítést nyer, akkor a műholdas mérések kezdete óta ez lesz a második legalacsonyabb éves minimum – olvasható az uniós szervezet jelentésében. A szolgálat szerint 2025 februárja a harmadik legmelegebb február volt világszerte, az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 13,36 Celsius-fok volt, amely 0,63 fokkal haladta meg a 1991-2020 közötti átlagot.
Ez az érték 1,59 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás (1850-1900) előtti szinteknél, és így február lett a 19. hónap az elmúlt 20 hónapból, amikor a globális átlagos felszíni levegő hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket, amelyet a Párizsi Megállapodás kritikus határként állapított meg. A jelentésben az áll továbbá, hogy Észak-Fennoskandiában, Izlandon és az Alpokban volt a legnagyobb melegedés, míg Közép- és Kelet-Európában az átlag alatt maradt a hőmérséklet. Globálisan az átlag feletti hőmérsékletet mérték az Északi-sarkon, Észak-Chilében, Argentínában, Nyugat-Ausztráliában, az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban. Ugyanakkor szokatlanul hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államok és Kanada egyes területeit, Kelet-Ázsiát, valamint a Fekete- és Kaszpi-tenger térségét. Az uniós ügynökség rámutatott, hogy a globális tengeri felszíni hőmérséklet februárban is rendkívül magas volt, átlagosan 20,88 Celsius-fok, ami a második legmagasabb februári érték a feljegyzésekben. Míg a Déli-óceánban és az Atlanti-óceán déli részén enyhén csökkent az eltérés, a Földközi-tenger és a Mexikói-öböl vize rekordszintű melegedést mutatott. Európában a csapadék mennyisége az átlag alatt maradt, különösen Közép- és Kelet-Európában, Délkelet-Spanyolországban és Törökországban, míg Izlandon, Írországban, Dél-Franciaországban és Közép-Olaszországban az átlag felett alakult.
Zöldinfó
Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének
Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.
Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.
Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.
A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:
„A Tudomány Fája
Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.
A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.
Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
