Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Copernicus: a globális tengeri jégtakaró rekordalacsony szintre süllyedt az idén februárban

A globális tengeri jég kiterjedése új történelmi mélypontra süllyedt február elején, és a hónap hátralévő részében is a 2023-as februári rekord alatt maradt – jelentette a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.

Létrehozva:

|

Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)

Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése februárban 8 százalékkal volt az átlag alatt, ami sorozatban a harmadik hónap, amikor új negatív rekordot állít be az adott hónapra. Az arktiszi tengeri jég 26 százalékkal maradt el az átlagtól, és a napi mérések szerint a hónap végén elérhette az éves minimumát. Ha ez megerősítést nyer, akkor a műholdas mérések kezdete óta ez lesz a második legalacsonyabb éves minimum – olvasható az uniós szervezet jelentésében. A szolgálat szerint 2025 februárja a harmadik legmelegebb február volt világszerte, az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 13,36 Celsius-fok volt, amely 0,63 fokkal haladta meg a 1991-2020 közötti átlagot.

Ez az érték 1,59 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás (1850-1900) előtti szinteknél, és így február lett a 19. hónap az elmúlt 20 hónapból, amikor a globális átlagos felszíni levegő hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket, amelyet a Párizsi Megállapodás kritikus határként állapított meg. A jelentésben az áll továbbá, hogy Észak-Fennoskandiában, Izlandon és az Alpokban volt a legnagyobb melegedés, míg Közép- és Kelet-Európában az átlag alatt maradt a hőmérséklet. Globálisan az átlag feletti hőmérsékletet mérték az Északi-sarkon, Észak-Chilében, Argentínában, Nyugat-Ausztráliában, az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban. Ugyanakkor szokatlanul hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államok és Kanada egyes területeit, Kelet-Ázsiát, valamint a Fekete- és Kaszpi-tenger térségét. Az uniós ügynökség rámutatott, hogy a globális tengeri felszíni hőmérséklet februárban is rendkívül magas volt, átlagosan 20,88 Celsius-fok, ami a második legmagasabb februári érték a feljegyzésekben. Míg a Déli-óceánban és az Atlanti-óceán déli részén enyhén csökkent az eltérés, a Földközi-tenger és a Mexikói-öböl vize rekordszintű melegedést mutatott. Európában a csapadék mennyisége az átlag alatt maradt, különösen Közép- és Kelet-Európában, Délkelet-Spanyolországban és Törökországban, míg Izlandon, Írországban, Dél-Franciaországban és Közép-Olaszországban az átlag felett alakult.

Advertisement

Zöldinfó

Egy korty víz is életet menthet: fokozott vaditatás indult az aszály miatt

A vadgazdálkodók és önkéntesek országszerte új itatókat létesítenek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tartós hőség és a csapadékhiány a vadállományt is súlyosan érinti; a természetes vízlelőhelyek kiszáradása miatt a vadgazdálkodók országszerte új itatókat létesítenek, töltik a dagonyákat, és önkénteseket is bevonnak, hogy a vad a legkritikusabb időszakban is ivóvízhez jusson – olvasható az alternativenergia.hu. Horváth Bálint, a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaság hivatásos vadásza szerint ilyenkor a munka jelentős része a vízpótlás köré szerveződik. A régi dagonyák és vaditatók folyamatos feltöltése mellett új, kisebb és nagyobb űrtartalmú itatókat is kialakítanak a vadászterületen. Nyáron ez az egyik legfontosabb feladat, mert a víz hiánya rövid idő alatt komoly problémákat okoz – ismertette a lapnak. A szakember szerint a rendszeres vízutánpótlás számos pozitív hatással jár: mérsékli a hőstresszt, segíti a szervezet hőszabályozását és növeli az ellenállóképességet.

Az itatók emellett koncentrálják, helyben tartják a vadat, így ha megfelelő helyen alakítják ki azokat, valamelyest hozzájárulhatnak a mezőgazdasági vadkárok mérsékléséhez is – írták. Hozzátették, hogy a mesterséges itatók nemcsak a vadászható fajokat segítik. Az énekesmadarak, a méhek és számos más védett faj is rendszeresen használja ezeket a vízlelőhelyeket, így a vaditatás az egész életközösséget támogatja. Kitértek arra, hogy a kritikus mértékű aszály miatt több helyen immár a civilek is bekapcsolódtak a munkába. Aszód térségében például önkéntesek vállalták vaditatók kihelyezését és rendszeres feltöltését.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok és a hosszan tartó csapadékhiány következtében a vaditatás szerepe folyamatosan felértékelődik. A nyári hónapokban a természetes vízforrások pótlása már nem csupán vadgazdálkodói, hanem kiemelt természetvédelmi feladat, az élővilág megőrzésének egyik legfontosabb eszköze. A hőség idején a parkerdőkben élő vadállomány vízellátása kritikus feladat, amely során az erdészek és vadgazdálkodók mesterséges vaditatókat, dagonyákat és nyalósókat üzemeltetnek, míg az erdők vízháztartásának javítására vízvisszatartási programokat hajtanak végre.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák