Zöldinfó
Copernicus: a globális tengeri jégtakaró rekordalacsony szintre süllyedt az idén februárban
A globális tengeri jég kiterjedése új történelmi mélypontra süllyedt február elején, és a hónap hátralévő részében is a 2023-as februári rekord alatt maradt – jelentette a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat.
Napelem, akár 3 millió Ft vissza nem térítendő támogatással a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében. Kalkuláljon itt. (x)
Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése februárban 8 százalékkal volt az átlag alatt, ami sorozatban a harmadik hónap, amikor új negatív rekordot állít be az adott hónapra. Az arktiszi tengeri jég 26 százalékkal maradt el az átlagtól, és a napi mérések szerint a hónap végén elérhette az éves minimumát. Ha ez megerősítést nyer, akkor a műholdas mérések kezdete óta ez lesz a második legalacsonyabb éves minimum – olvasható az uniós szervezet jelentésében. A szolgálat szerint 2025 februárja a harmadik legmelegebb február volt világszerte, az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 13,36 Celsius-fok volt, amely 0,63 fokkal haladta meg a 1991-2020 közötti átlagot.
Ez az érték 1,59 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás (1850-1900) előtti szinteknél, és így február lett a 19. hónap az elmúlt 20 hónapból, amikor a globális átlagos felszíni levegő hőmérséklete meghaladta az 1,5 Celsius-fokos küszöbértéket, amelyet a Párizsi Megállapodás kritikus határként állapított meg. A jelentésben az áll továbbá, hogy Észak-Fennoskandiában, Izlandon és az Alpokban volt a legnagyobb melegedés, míg Közép- és Kelet-Európában az átlag alatt maradt a hőmérséklet. Globálisan az átlag feletti hőmérsékletet mérték az Északi-sarkon, Észak-Chilében, Argentínában, Nyugat-Ausztráliában, az Egyesült Államok délnyugati részén és Mexikóban. Ugyanakkor szokatlanul hideg időjárás sújtotta az Egyesült Államok és Kanada egyes területeit, Kelet-Ázsiát, valamint a Fekete- és Kaszpi-tenger térségét. Az uniós ügynökség rámutatott, hogy a globális tengeri felszíni hőmérséklet februárban is rendkívül magas volt, átlagosan 20,88 Celsius-fok, ami a második legmagasabb februári érték a feljegyzésekben. Míg a Déli-óceánban és az Atlanti-óceán déli részén enyhén csökkent az eltérés, a Földközi-tenger és a Mexikói-öböl vize rekordszintű melegedést mutatott. Európában a csapadék mennyisége az átlag alatt maradt, különösen Közép- és Kelet-Európában, Délkelet-Spanyolországban és Törökországban, míg Izlandon, Írországban, Dél-Franciaországban és Közép-Olaszországban az átlag felett alakult.
Zöldinfó
Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.
A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.
Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
