Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-06-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Kapcsolódó tartalom:befektetés fenntarthatóság ingatlan ingatlan piac

Zöldinfó

Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget

A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.

Létrehozva:

7 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Városliget nyerte el a világ egyik vezető parkszakmai szervezete, a World Urban Parks (WUP) Large Urban Parks Award 2026-os európai díját – írja az alternativenergia.hu. Gyorgyevics Benedek sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy Európa legjobb nagy parkjaként díjazták a Városligetet Isztambulban a hétvégén, a World Urban Parks díjátadóján. Az elismeréssel a csaknem százhektáros park fenntartását, működtetését, illetve üzemeltetését értékelték. Elmondta, évente több mint tízmillió látogató érkezik Budapest “kedvenc közparkjába”. “Az volt az eredeti terv, amikor a Városligetet és annak a megújítását terveztük, hogy egyszerre lesz a kultúrának a bölcsője, egyszerre marad egy csodálatos, izgalmas épületekkel és kulturális attrakciókkal teletűzdelt park, és egyszerre pedig egy rekreációs környezet. Most itt, Isztambulban kifejezetten a rekreációs környezetet díjazták” – fogalmazott a vezérigazgató. Közölte: több mint hetven kollégája az év 365 napján a nap 24 órájában rendelkezésre áll, hogy a park mindig a megszokott minőségben várja a látogatókat.

A Városliget zöldfelületein megvalósuló programok és attrakciók terhelést jelentenek a parkra, de az érintett felületeket folyamatosan megújítják. Az üzemeltetés folyamatos jelenléttel, mérhető szakmai standardokkal és adatvezérelt működéssel történik – mutatott rá Gyorgyevics Benedek. Azt mondta, bíznak abban, hogy az elkövetkező időszakban folytatódik a park fejlesztése. A kormány korábbi bejelentésére hivatkozva arról beszélt, hogy az elkészült 270 ezer négyzetméter után újabb parkfejlesztések valósulnak majd meg az Állatkerti körút irányába. A vezérigazgató megemlítette azt is, hogy az elmúlt években kaptak már díjat kultúráért, ingatlanfejlesztésért és turizmusért is.Az elismerést péntek este adták át Isztambulban. A közreadott sajtóanyag szerint a World Urban Parks a városi parkok, közterek és a rekreációs szektor nemzetközi szakmai szervezete, amely önkormányzatokat, parkfenntartó szervezeteket és szakembereket köt össze világszerte. A 2026-os World Urban Parks Awards programjára az öt “globális régióból” ötvenöt jelölés érkezett. Európából négy projekt kapott elismerést, a Városligetet kiemelt nagyparkok (Large Urban Parks) kategóriájában díjazták. A Városliget professzionális üzemeltetéséért, kiemelkedő zöldfelület-fenntartásáért és magas színvonalú látogatói élményéért kapta az elismerést.

A Városliget Európa legjobb nagyvárosi parkja díjat nyerte el — MTI/Balogh Zoltán

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.

Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.

Tovább olvasom