Zöldinfó
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert
Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója hétfőn az MTI-vel.
Budapest fennállásának 150. évfordulója alkalmából a szakemberek nagy mennyiségben telepítettek facsemetéket a Hungária körúton és a Könyves Kálmán körúton, ahol a Főkert százötven oszlopos szillel pótolta a fasor kiszáradt és a balesetveszély miatt kivágott oszlopos juharfáit. A szil várhatóan jobban fogja tolerálni a kedvezőtlen városi körülményeket, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Budán, a XII. kerületben a Fodor utcában ötvennyolc közönséges pagodafa zöldíti újra a fasort, a Németvölgyi úton pedig negyvennégy korai juhart ültettek el. A Fiumei útra lepényfák, a Kőbányai útra hazai nemesítésű, gömb koronájú virágos kőrisek, illetve fatermetű, szárazságtűrő galagonyák kerültek.
A Népligetben, a Feneketlen-tónál, valamint a Pünkösdfürdő parkban és a Gesztenyéskertben a Főkert szakemberei nemcsak fiatal csemetéket ültettek, hanem egy speciális géppel huszonöt évesnél idősebb fákat – törökmogyorót, kőrist, szivarfát, páfrányfenyőt és vörös tölgyet – is. Ezek a koros fák már jóval nagyobb zöldtömeggel rendelkeznek, mint a díszfaiskolából frissen kikerült fiatal fák, ezért hatékonyabban növelik meg az adott területen a fotoszintetizáló zöldfelület nagyságát. A szakemberek az idén is folytatták az erdősítést, a Felsőrákosi-réteken csaknem ötszáz,a Szépvölgyi-erdőben pedig négyszáz erdészeti facsemete kezdheti meg a növekedést. A májusi erdőtelepítésen a világhírű környezetvédő és tudós, Jane Goodall személyesen vett részt, és egy gyertyán elültetésével maga is hozzájárult Budapest zöldfelületeinek növeléséhez. A Főkert felhívta a figyelmet, hogy a frissen ültetett fák sérülékenyek, még meg kell szokniuk új környezetüket, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vigyázzanak a növényekre, és a kutyáikat se engedjék a közelükbe, mert az ebek kárt tehetnek a csemetékben.
Zöldinfó
A hozzáadott érték növelése a cél a hazai agráriumban
A magyar mezőgazdaság versenyképességének egyik lényeges eleme a korszerű terménykezelési infrastruktúra fejlesztése.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Ezért hirdette meg az Agrárminisztérium tavaly márciusban a terménytisztítók, tárolók, szárítók és vetőmagüzemek fejlesztését támogató pályázati felhívást, amely kézzelfogható segítséget nyújt a gazdálkodók számára a megtermelt termény biztonságos, hatékony és fenntartható kezeléséhez – emlékeztetett közleményében az Agrárminisztérium (AM). Az első döntési körben 116, jellemzően kis és közepes léptékű beruházás megvalósítására nyertek el támogatói döntést az érintettek, összesen 7,7 milliárd forint összegben – ismertette az alternativenergia.hu. A döntések meghozatala folyamatosan fog történni a következő hetekben, a források átcsoportosításával minden formailag megfelelő, minimum pontot elért pályázatot támogatni fognak – jelentette be Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. A tárcavezető elmondta, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben meghirdetett felhívás célja a hazai termények hozzáadott értékének növelése, amelyen keresztül a magyar agrárium piaci pozíciója erősödhet. Ez a támogatás nemcsak új létesítmények megvalósítását segíti, hanem a meglévő kapacitások korszerűsítését is, különös hangsúlyt fektetve az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására.
A felhívásra a két benyújtási szakaszban összesen 516 támogatási kérelem érkezett 38,4 milliárd forint értékben. Ez egyértelműen jelzi, hogy a gazdálkodók részéről valós igény mutatkozik a fejlesztésekre, hiszen az eredeti, 15 milliárd forintos keretösszeg 2,5-szeresére nyújtottak be pályázatot. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 100 millió forint lehet – ismertette a közlemény. Ez a támogatási konstrukció is széles pályázói kör számára volt elérhető, különös tekintettel a kis és közepes agrárvállalkozásokra. A kisebb léptékű fejlesztésekkel is jelentősen erősíthető a helyi gazdaság, hiszen a beruházások által javulnak a helyben történő feldolgozás feltételei, ami a munkahelyek megtartásán keresztül a vidék megtartóképességét is növeli.
Ezek a fejlesztések azonban nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is előrelépést jelentenek. Az energiahatékony technológiák és a megújuló energia használata csökkenti az üzemeltetési költségeket, mérsékli a kibocsátást, és hosszútávon fenntarthatóbb működést biztosít az agrárüzemek számára. Ezeknek a projekteknek a megvalósulását is kedvezményes előlegigényléssel és kamattámogatott hitelek biztosításával segíti az Agrárminisztérium – írták. A kormány célja egyértelmű: az agráriumnak egyszerre kell jövedelmezőnek, versenyképesnek és környezettudatosnak lennie, miközben a kis és közepes agrárvállalkozásokra kiemelt figyelmet fordítunk. Ezek a támogatói döntések egyszerre szolgálják céljainkat – hangsúlyozta Nagy István.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaElromlott a kenyérpirító? A bécsi Repair Café segít
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz örökerdő mint alternatíva: miért alulhasznált lehetőség Magyarországon?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBővül a hazai kitermelés: új koncessziós kör indul
