Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert

Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója hétfőn az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Budapest fennállásának 150. évfordulója alkalmából a szakemberek nagy mennyiségben telepítettek facsemetéket a Hungária körúton és a Könyves Kálmán körúton, ahol a Főkert százötven oszlopos szillel pótolta a fasor kiszáradt és a balesetveszély miatt kivágott oszlopos juharfáit. A szil várhatóan jobban fogja tolerálni a kedvezőtlen városi körülményeket, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Budán, a XII. kerületben a Fodor utcában ötvennyolc közönséges pagodafa zöldíti újra a fasort, a Németvölgyi úton pedig negyvennégy korai juhart ültettek el. A Fiumei útra lepényfák, a Kőbányai útra hazai nemesítésű, gömb koronájú virágos kőrisek, illetve fatermetű, szárazságtűrő galagonyák kerültek.

A Népligetben, a Feneketlen-tónál, valamint a Pünkösdfürdő parkban és a Gesztenyéskertben a Főkert szakemberei nemcsak fiatal csemetéket ültettek, hanem egy speciális géppel huszonöt évesnél idősebb fákat – törökmogyorót, kőrist, szivarfát, páfrányfenyőt és vörös tölgyet – is. Ezek a koros fák már jóval nagyobb zöldtömeggel rendelkeznek, mint a díszfaiskolából frissen kikerült fiatal fák, ezért hatékonyabban növelik meg az adott területen a fotoszintetizáló zöldfelület nagyságát. A szakemberek az idén is folytatták az erdősítést, a Felsőrákosi-réteken csaknem ötszáz,a Szépvölgyi-erdőben pedig négyszáz erdészeti facsemete kezdheti meg a növekedést. A májusi erdőtelepítésen a világhírű környezetvédő és tudós, Jane Goodall személyesen vett részt, és egy gyertyán elültetésével maga is hozzájárult Budapest zöldfelületeinek növeléséhez. A Főkert felhívta a figyelmet, hogy a frissen ültetett fák sérülékenyek, még meg kell szokniuk új környezetüket, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vigyázzanak a növényekre, és a kutyáikat se engedjék a közelükbe, mert az ebek kárt tehetnek a csemetékben.

Advertisement

Zöldinfó

Nemcsak szórakoztat, milliárdokat is termel a Sziget a magyar gazdaságnak

4,5 milliárd forintot kereshet az állam a Sziget Fesztiválon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az állam 4,5 milliárd forinttal többet szedhet be adó- és járulékbefizetésekből a Sziget Fesztivál után, mint amennyit közkiadásként kifizet rá – közölte az MTI-vel a GKI Gazdaságkutató Zrt. A GKI számításai szerint egy nagy látogatottságú, külföldiek körében is népszerű rendezvény évente 13 milliárd forinttal járulnak hozzá a GDP-hez, nem számolva a százmilliókban mérhető területhasználati díjat, valamint a szálláshelyi, vendéglátási és más közvetett forgalmat – írja az alternativenergia.hu. A gazdasági hatásokat tekintve a külföldiek részvétele különösen fontos, mert az ő költésük tisztán exportbevétel, miközben a magyarországi vendégek költésének egy része a fesztivál nélkül is megjelenne egyéb területeken. A más országokból érkező vendégek részesedése 1 és 8 százalék közötti a látogatók között azon az 5 nagy rendezvényen, amelyeket a GKI vizsgált, a Szigeten viszont eléri az 50 százalékot. A megkérdezett fesztiválok legutóbb együttesen mintegy 751 ezer látogatást regisztráltak.

A bevételi adatok alapján a fesztiválok exportképességének erősítése költségvetési érdek, ám jelenleg kevés támogatással, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek – hangsúlyozták. Az állami hozzájárulás a közlemény szerint a nagy rendezvények költségvetésének legfeljebb néhány százalékát fedezi, ha van egyáltalán. Hozzátették, hogy a szervezők visszajelzései szerint a legfőbb kihívás az infláció és a szervezési költségek emelkedése, a bevételi és szervezési bizonytalanságok, valamint a verseny a városi szórakozóhelyekkel. A piac összességében keresletérzékeny, eredményessége sok tényezőtől függ, nyereségrátája alacsony.

A következő időszak nagy kérdése lesz, hogy a fesztiválok képesek-e megőrizni a gazdasági fenntarthatóságukat, a támogatási és szabályozási környezet pedig tükrözni fogja-e a társadalmi és gazdasági jelentőségüket. Ehhez szükség volna a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások átfogó, számszerűsíthető vizsgálatra, valamint olyan adatgyűjtésre, amellyel jobban lehetne mérni a látogatói költéseket, a teljes költségvetéseket és a turisztikai hatásokat – tették hozzá. A felmérés a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzései alapjánkészült – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák