Zöldinfó
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert
Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója hétfőn az MTI-vel.
Budapest fennállásának 150. évfordulója alkalmából a szakemberek nagy mennyiségben telepítettek facsemetéket a Hungária körúton és a Könyves Kálmán körúton, ahol a Főkert százötven oszlopos szillel pótolta a fasor kiszáradt és a balesetveszély miatt kivágott oszlopos juharfáit. A szil várhatóan jobban fogja tolerálni a kedvezőtlen városi körülményeket, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Budán, a XII. kerületben a Fodor utcában ötvennyolc közönséges pagodafa zöldíti újra a fasort, a Németvölgyi úton pedig negyvennégy korai juhart ültettek el. A Fiumei útra lepényfák, a Kőbányai útra hazai nemesítésű, gömb koronájú virágos kőrisek, illetve fatermetű, szárazságtűrő galagonyák kerültek.
A Népligetben, a Feneketlen-tónál, valamint a Pünkösdfürdő parkban és a Gesztenyéskertben a Főkert szakemberei nemcsak fiatal csemetéket ültettek, hanem egy speciális géppel huszonöt évesnél idősebb fákat – törökmogyorót, kőrist, szivarfát, páfrányfenyőt és vörös tölgyet – is. Ezek a koros fák már jóval nagyobb zöldtömeggel rendelkeznek, mint a díszfaiskolából frissen kikerült fiatal fák, ezért hatékonyabban növelik meg az adott területen a fotoszintetizáló zöldfelület nagyságát. A szakemberek az idén is folytatták az erdősítést, a Felsőrákosi-réteken csaknem ötszáz,a Szépvölgyi-erdőben pedig négyszáz erdészeti facsemete kezdheti meg a növekedést. A májusi erdőtelepítésen a világhírű környezetvédő és tudós, Jane Goodall személyesen vett részt, és egy gyertyán elültetésével maga is hozzájárult Budapest zöldfelületeinek növeléséhez. A Főkert felhívta a figyelmet, hogy a frissen ültetett fák sérülékenyek, még meg kell szokniuk új környezetüket, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vigyázzanak a növényekre, és a kutyáikat se engedjék a közelükbe, mert az ebek kárt tehetnek a csemetékben.
Zöldinfó
Vírusfertőzés esetén lehűtik magukat az erdei béka ebihalai
Láz helyett hűtéssel védekeznek a kórokozók ellen az erdei béka ebihalai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként mutatták ki a kórokozók elleni úgynevezett viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben az ELTE Természettudományi Kar (TTK) és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az erdei béka ebihalain végzett kísérlet eredménye szerint a fertőzések ellen általánosan ismert viselkedési lázzal szemben a vírusos kétéltűek testhőmérsékletük csökkentésével veszik fel a harcot a kórokozókkal. A láz a fertőző betegségek leküzdésének egyik legismertebb formája. A beteg állatok vagy belső szabályozással, azaz élettani folyamataik révén növelhetik testhőmérsékletüket, vagy viselkedésükkel, például melegebb környezetet keresve. A változó testhőmérsékletű állatok, mint amilyenek a kétéltűek, halak és hüllők, jellemzően csak az utóbbira képesek. Azonban a kutatók azt találták, hogy a láz nem mindig a leghatékonyabb reakció a kórokozók ellen – írták az ELTE csütörtöki közleményében.
A kutatók kísérletei igazolták, hogy egy változó testhőmérsékletű gerinces állat vírusfertőzés hatására nem melegebb, hanem hűvösebb környezetet keres, hogy testhőmérsékletét szabályozza. Ez a stratégia korábban alig volt ismert az állatvilágban, csak ízeltlábúak bakteriális és virális eredetű, illetve patkányok bakteriális fertőzése esetén figyelték meg. A kutatási eredmények alapján ez a viselkedés segíthet a kórokozók elleni harcban. A magyar kutatók az erdei béka ebihalain vizsgálták, hogyan változik az egyedek hőmérsékletválasztása, vagyis hőszabályozó viselkedése ranavírus-fertőzést követően. A ranavírusok világszerte a kétéltűek komoly kórokozói, amelyek egyes fajokban tömeges pusztulást is okozhatnak.
A kutatók laboratóriumi kísérletükben ranavírussal fertőzött és egészséges ebihalak hőszabályozó viselkedését hasonlították össze. Az állatok egy része egy mesterséges hőmérsékleti gradiensben szabadon választhatta meg a testhőmérsékletét, míg másik részüket állandó hűvös környezetben tartották. Öt napon keresztül követték az ebihalak által választott hőmérsékleteket, majd a kísérlet végén molekuláris módszerekkel meghatározták a szervezetükben lévő vírus mennyiségét.
Az eredmények szerint a hőmérsékleti gradiensben tartott, fertőzött ebihalak az idő előrehaladtával egyre hűvösebb vizet választottak az egészséges társaikhoz képest. Minél nagyobb volt egy egyed szervezetében a vírus mennyisége, annál alacsonyabb hőmérsékletet részesített előnyben. Emellett a fertőzött állatok az idő előrehaladtával egyre pontosabban szabályozták testhőmérsékletüket, vagyis egyre szűkebb hőmérsékleti tartományban mozogtak. Ezzel szemben az állandó hűvös környezetben tartott ebihalakból viszont alacsonyabb mennyiségű vírus volt kimutatható.
A kutatók eredményei arra utalnak, hogy a fertőzött ebihalak finoman szabályozzák testhőmérsékletüket annak érdekében, hogy lassítsák a vírus szaporodását, miközben igyekeznek elkerülni a túlzottan alacsony hőmérséklet kedvezőtlen élettani következményeit. A kutatók szerint a jelenség elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen a viselkedési láz általában a fertőzések elleni védekezés egyik hatékony eszköze. A vizsgált ranavírus azonban magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodik, így a testhőmérséklet csökkentése előnyt jelenthet a vírussal szemben az erdei béka ebihalak számára.
A közlemény kiemeli, hogy az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a betegségekre adott viselkedési válaszok jóval változatosabbak lehetnek annál, mint azt korábban a kutatók feltételezték. A kutatásnak természetvédelmi jelentősége is van, hiszen a ranavírusok világszerte veszélyeztetik a kétéltűeket, miközben a klímaváltozás átalakítja a természetes vizek hőmérsékleti viszonyait. Az eredmények arra utalnak, hogy a vizes élőhelyeken belüli különböző hőmérsékletű élőhelyfoltok megléte hozzájárulhat a betegségekkel sújtott kétéltűpopulációk túléléséhez, ezért ezek megőrzése a természetvédelmi gyakorlatban is kiemelt jelentőségű. A kutatás eredményei a BMC Biology folyóiratban jelentek meg.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
