Zöldinfó
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert
Budapest tiszta levegőjéhez a Főkert idén eddig csaknem ezerötszáz új fa ültetésével is hozzájárult, így több mint hatszáz új fasori és parkfával bővült az állomány, tíz idős fát telepítettek át, emellett kilencszáz erdészeti facsemetével gazdagodtak a fővárosi erdők – közölte a Budapesti Közművek (BKM) Főkert Kertészeti Divíziója hétfőn az MTI-vel.
Budapest fennállásának 150. évfordulója alkalmából a szakemberek nagy mennyiségben telepítettek facsemetéket a Hungária körúton és a Könyves Kálmán körúton, ahol a Főkert százötven oszlopos szillel pótolta a fasor kiszáradt és a balesetveszély miatt kivágott oszlopos juharfáit. A szil várhatóan jobban fogja tolerálni a kedvezőtlen városi körülményeket, és a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Budán, a XII. kerületben a Fodor utcában ötvennyolc közönséges pagodafa zöldíti újra a fasort, a Németvölgyi úton pedig negyvennégy korai juhart ültettek el. A Fiumei útra lepényfák, a Kőbányai útra hazai nemesítésű, gömb koronájú virágos kőrisek, illetve fatermetű, szárazságtűrő galagonyák kerültek.
A Népligetben, a Feneketlen-tónál, valamint a Pünkösdfürdő parkban és a Gesztenyéskertben a Főkert szakemberei nemcsak fiatal csemetéket ültettek, hanem egy speciális géppel huszonöt évesnél idősebb fákat – törökmogyorót, kőrist, szivarfát, páfrányfenyőt és vörös tölgyet – is. Ezek a koros fák már jóval nagyobb zöldtömeggel rendelkeznek, mint a díszfaiskolából frissen kikerült fiatal fák, ezért hatékonyabban növelik meg az adott területen a fotoszintetizáló zöldfelület nagyságát. A szakemberek az idén is folytatták az erdősítést, a Felsőrákosi-réteken csaknem ötszáz,a Szépvölgyi-erdőben pedig négyszáz erdészeti facsemete kezdheti meg a növekedést. A májusi erdőtelepítésen a világhírű környezetvédő és tudós, Jane Goodall személyesen vett részt, és egy gyertyán elültetésével maga is hozzájárult Budapest zöldfelületeinek növeléséhez. A Főkert felhívta a figyelmet, hogy a frissen ültetett fák sérülékenyek, még meg kell szokniuk új környezetüket, ezért arra kérnek mindenkit, hogy vigyázzanak a növényekre, és a kutyáikat se engedjék a közelükbe, mert az ebek kárt tehetnek a csemetékben.
Zöldinfó
Növelnék a magyar energiarendszer ellenálló képességét
Az energiaátmenet sikerét a rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása határozza meg.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az energiaátmenet következő szakaszának sikerét már nemcsak az új kapacitások kiépítése, hanem az ellenálló, rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása is meghatározza – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferencián Budapesten a hivatal tájékoztatása szerint. Juhász Edit a magyar energiarendszer következő szabályozási ciklusáról tartott előadásában beszélt arról, hogy a 2027-2028-as tél új kockázati környezetet teremt a földgázpiacon is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A jelenlegi helyzet stabil, ugyanakkor törékeny: a hazai gáztárolók töltöttsége meghaladja a 76 százalékot, viszont a TTF ár (az európai földgázkereskedelem irányadó piaci ára) mintegy 75 euró megawattóránként, a legjelentősebb importirányt érinteni fogják a REPowerEU (az Európai Unió hivatalos energiapolitikai terve) hatásai, a geopolitikai konfliktusok lezáratlansága pedig tovább növeli a kockázatokat.
A MEKH munkacsoporti egyeztetéseket indított, a cél, hogy az év végére konkrét javaslatok szülessenek a magyar energiarendszer ellenállóképességének növelésére. A tagállamok regionális munkacsoporti vizsgálataival párhuzamosan elindította a hivatal a magyar gázoldali kockázatkészültségi és cselekvési terv újradolgozását is, amelynek során az infrastruktúra-alapú megközelítés mellett a forrásalapú kockázatok értékelésére és kezelésére is hangsúlyt kell helyezni – fejtette ki az energiahivatal elnöke a közlemény szerint.
A rugalmasság növelésében meghatározó szerepe van a hálózatfejlesztésnek és a tárolásnak is – mutatott rá az elnök. A hálózati csatlakozás az energetika hiánycikke lett, ezért a szűkössé vált infrastruktúra új kapacitáselosztási logikát igényel; ennek lesz az első éles próbája a széltender. Mintegy 500 milliárd forint új uniós forrás állhat rendelkezésre rendszerfejlesztésre 2030-ig, miközben a tárolói kapacitás 2021 és 2026 között 11 megawattról (MW) 984 MW-ra bővült, és a beadott engedélykérelmek alapján tovább nő – ismertette Juhász Edit.
A változó környezetben még aktívabb szabályozói jelenlétre van szükség, különösen a piacintegritás és a verseny élénkítése területén – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Ismertetése szerint a szabályozó egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a szűkös erőforrások olyan optimális allokációját, amely a lehető legnagyobb rendszerértéket teremti meg a lehető legalacsonyabb fogyasztói költség mellett.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
