Zöldinfó

Csehországba is megindult a kőolajszállítás a Barátság vezetéken

Szlovákia és Magyarország után pénteken Csehországba is megindult a kőolajszállítás a Barátság kőolajvezetéken – közölte a vezeték csehországi szakaszát működtető Mero vállalat.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-08-18

Szerző:

Hell

A szállítás a három ország felé augusztus 4-én állt le, miután az ukrán Ukrtransznafta leállította a tranzitot, mert nem kapta meg az azért járó térítést az orosz féltől. A tranzitdíjat az orosz fél ugyan időben elküldte, de az utalás az európai szankciók miatt visszakerült a Transznyefty számlájára. Anton Molnar, a szlovák kőolajipari vállalat, a MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft szóvivője pénteken közölte, hogy az orosz olajszállítások Ukrajnát illető tranzitjának kifizetését egy európai bank fogja bonyolítani, így elhárulhat az akadály a Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló orosz olajexport folytatása elől.

Médiaértesülések szerint a szóban forgó európai bank a holland ING. Az ING nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Az PKN Orlen lengyel vállalat tulajdonában lévő Unipetrol cseh olajfinomító is megerősítette péntek este, hogy az üzemei ismét kapnak kőolajat a Barátság vezetéken, és közölte, hogy a szállítás egy hetes kimaradása nem okozott problémát a vállalat működésében. Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter korábban közölte, hogy a szállítást azután indítják újra, hogy sikerült megoldani a tranzitdíjak kérdését. A szállítás Magyarországra és Szlovákiába azután indult újra, miután a MOL és a Slovnaft saját maguk fizették ki az Ukransznaftának a tranzitdíjat.

mti

Kapcsolódó tartalom:Barátság vezeték Csehország kőolajszállítás

Zöldinfó

Klímasemlegesség felé 2040-es köztes céllal

2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az uniós klímarendelet módosítása.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós klímarendelet módosításáról a Tanáccsal kötött politikai megállapodást, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célt rögzít az Európai Unió számára – írja az alternativenergia.hu. A képviselők 413 igen szavazattal, 226 ellenében és 12 tartózkodás mellett támogatták a rendelet módosítását. Az új, köztes és kötelező érvényű 2040-es cél az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérését szolgálja. A felülvizsgált klímarendelet bizonyos rugalmassági elemeket is bevezet a tagállamok számára. 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés legfeljebb öt százalékpontja – az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest két százalékponttal több – származhat magas minőségű, partnerországokból származó nemzetközi szén-dioxid-kreditekből. A képviselők biztosítékokat építettek be annak érdekében, hogy az ilyen projektek ne sértsék az EU stratégiai érdekeit.

A módosítás lehetővé teszi továbbá a tartós, belföldi szén-dioxid-eltávolítás beszámítását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások ellentételezésére, valamint nagyobb rugalmasságot biztosít az ágazatok és eszközök közötti célmegvalósításban, a költséghatékonyság erősítése érdekében. A jogalkotók hangsúlyozták: a zöldátállásnak és az uniós versenyképesség javításának kéz a kézben kell járnia. A módosítás egy évvel, 2028-ra halasztja az úgynevezett ETS2 rendszer bevezetését, amely az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra terjed ki.
A klímarendelet szerint az Európai Bizottság kétévente értékeli majd a 2040-es cél elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejlődést és az uniós ipar versenyképességének alakulását. A vizsgálat során elemzik az energiaárak trendjeit, azok vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt hatásait, valamint a nettó szén-dioxid-eltávolítás uniós szintű alakulását is.

A felülvizsgálat eredményeként a bizottság javaslatot tehet az uniós klímarendelet további módosítására, beleértve a 2040-es cél kiigazítását vagy a végrehajtási keret megerősítését szolgáló intézkedéseket, az uniós versenyképesség, jólét és társadalmi kohézió megőrzése érdekében.

Tovább olvasom