Zöldinfó

Csökkent az energiafogyasztás Szlovéniában

Jelentősen csökkent a szlovén villamosenergia-fogyasztás szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, miután a múlt hónapban a legtöbb szlovén vállalat csökkentette termelését a dráguló energia miatt – közölte kedden a szlovén kormány makrogazdasági elemzésekkel és fejlesztésekkel foglalkozó hivatala (IMAD).

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-23

Szerző:

Hell

A villamosenergia-fogyasztása 4,4 százalékkal csökkent szeptemberben éves összevetésben, amelynek oka az alacsonyabb ipari fogyasztás, de a háztartások villamosenergia-fogyasztása is mérséklődött, éves szinten, 3,9 százalékkal, míg a kisvállalkozások fogyasztása nagyjából azonos maradt – hangsúlyozták. Azt is közölték, augusztusban 14, szeptemberben 11 százalékkal csökkent a földgázfelhasználás az előző öt év átlagfogyasztásához képest, az októberi visszaesés pedig az eddigi adatok alapján még nagyobb mértékű lesz. Az IMAD hangsúlyozta, hogy ez elsősorban ipari felhasználás visszaesésének következménye, de megjegyezték, várhatóan a háztartások is mérséklik az energiafogyasztásukat, annak ellenére, hogy a kormány korlátozta a földgáz árát.

Emlékeztettek, az Európai Unió tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy augusztus 1-jétől jövő év március 31-ig 15 százalékkal csökkentik a földgázfogyasztást. Az előzetes adatok szerint Szlovéniában augusztus 1-je óta ez a csökkenés 14,8 százalékos. Vesna Nahtigal, a szlovén Kereskedelmi és Iparkamara (GZS) ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki a megugró energiaárak miatt, mivel egyre több cég jelent be termeléscsökkentést, üzembezárást vagy műszakcsökkentést. A legdrasztikusabb lépésre eddig az MM-csoport által üzemeltetett hat európai papírgyár egyike, az MM Kolicevo szánta el magát. A vállalat leállította a két kartongyártó gépe közül az egyiket, és negyedére csökkentette 412 fős állományának létszámát – mondta Nahtigal, aki egyben felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az energiahordozók nagykereskedelmi árát, és támogatják a rövidített munkaidő bevezetését, hogy meggátolják az elbocsátásokat.

mti

Kapcsolódó tartalom:energia fogyasztás Szlovénia

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom