Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csökkent az energiafogyasztás Szlovéniában

Jelentősen csökkent a szlovén villamosenergia-fogyasztás szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, miután a múlt hónapban a legtöbb szlovén vállalat csökkentette termelését a dráguló energia miatt – közölte kedden a szlovén kormány makrogazdasági elemzésekkel és fejlesztésekkel foglalkozó hivatala (IMAD).

Létrehozva:

|

A villamosenergia-fogyasztása 4,4 százalékkal csökkent szeptemberben éves összevetésben, amelynek oka az alacsonyabb ipari fogyasztás, de a háztartások villamosenergia-fogyasztása is mérséklődött, éves szinten, 3,9 százalékkal, míg a kisvállalkozások fogyasztása nagyjából azonos maradt – hangsúlyozták. Azt is közölték, augusztusban 14, szeptemberben 11 százalékkal csökkent a földgázfelhasználás az előző öt év átlagfogyasztásához képest, az októberi visszaesés pedig az eddigi adatok alapján még nagyobb mértékű lesz. Az IMAD hangsúlyozta, hogy ez elsősorban ipari felhasználás visszaesésének következménye, de megjegyezték, várhatóan a háztartások is mérséklik az energiafogyasztásukat, annak ellenére, hogy a kormány korlátozta a földgáz árát.

Emlékeztettek, az Európai Unió tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy augusztus 1-jétől jövő év március 31-ig 15 százalékkal csökkentik a földgázfogyasztást. Az előzetes adatok szerint Szlovéniában augusztus 1-je óta ez a csökkenés 14,8 százalékos. Vesna Nahtigal, a szlovén Kereskedelmi és Iparkamara (GZS) ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki a megugró energiaárak miatt, mivel egyre több cég jelent be termeléscsökkentést, üzembezárást vagy műszakcsökkentést. A legdrasztikusabb lépésre eddig az MM-csoport által üzemeltetett hat európai papírgyár egyike, az MM Kolicevo szánta el magát. A vállalat leállította a két kartongyártó gépe közül az egyiket, és negyedére csökkentette 412 fős állományának létszámát – mondta Nahtigal, aki egyben felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az energiahordozók nagykereskedelmi árát, és támogatják a rövidített munkaidő bevezetését, hogy meggátolják az elbocsátásokat.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Félmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek

Át kell átgondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Teljes mértékben át kell gondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal a fenntartható energiaátmenet érdekében – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. A szervezet a fakitermelési moratórium szeptember 30-iki lejárta miatt kérdésesnek tartja, hogy megmaradnak-e a legértékesebb erdők, hiszen Magyarországon a tűzifa 44 százaléka védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 területről származik, a biomassza-erőművek pedig évről évre több fát égetnek el – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A helyzet megköveteli a rendszerszintű felülvizsgálatot, az erdőkből származó erőművi tűzifa-felhasználás átértékelését – írta széles körű szakmai egyeztetést sürgetve a WWF Magyarország. Hangsúlyozták: ha a biomassza-erőművek hőkövető üzemre állnának át, félmillió köbméterrel kevesebb fásszárút égetnének el.

Az átállást az állam jogszabály-módosítással és a támogatások újragondolásával ösztönözhetné a közlemény szerint. Kifogásolják a moratórium időzítését is, mert – tették hozzá – a most kitermelt faanyag ebben a szezonban nem alkalmas minőségi tűzifának. Az intézkedésre a 300 ezer köbméter szociális tűzifa biztosítása érdekében lenne szükség, de kevésbé pazarló felhasználás mellett ez a mennyiség is megspórolható, hiszen a megfelelően előkészített tűzifa fűtőértéke kétszeres is lehet a friss vágásból érkezőhöz képest.

A WWF ezért a fakitermelési moratórium meghosszabbítását is javasolja – olvasható a közleményben. A kormány június elején jelentette be, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken, szeptember 30-ig szünetelteti az olyan fakitermelést, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja.

Advertisement

A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről – ígérték akkor. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán azt írta, hogy a moratórium időszaka alatt részletesen felmérték a magyarországi erdőterületeket, hogy felelős és megalapozott döntéseket hozhassanak. Kiemelte, a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat szigorúan védik, ezek nem szolgálhatnak faanyagtermelésre. A többi területen pedig olyan fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely egyszerre garantálja az erdők és a biodiverzitás megőrzését, a klímaváltozás elleni hatékony védelmet és a lakosság számára szükséges tűzifa biztosítását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák