Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csökkent az energiafogyasztás Szlovéniában

Jelentősen csökkent a szlovén villamosenergia-fogyasztás szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest, miután a múlt hónapban a legtöbb szlovén vállalat csökkentette termelését a dráguló energia miatt – közölte kedden a szlovén kormány makrogazdasági elemzésekkel és fejlesztésekkel foglalkozó hivatala (IMAD).

Létrehozva:

|

A villamosenergia-fogyasztása 4,4 százalékkal csökkent szeptemberben éves összevetésben, amelynek oka az alacsonyabb ipari fogyasztás, de a háztartások villamosenergia-fogyasztása is mérséklődött, éves szinten, 3,9 százalékkal, míg a kisvállalkozások fogyasztása nagyjából azonos maradt – hangsúlyozták. Azt is közölték, augusztusban 14, szeptemberben 11 százalékkal csökkent a földgázfelhasználás az előző öt év átlagfogyasztásához képest, az októberi visszaesés pedig az eddigi adatok alapján még nagyobb mértékű lesz. Az IMAD hangsúlyozta, hogy ez elsősorban ipari felhasználás visszaesésének következménye, de megjegyezték, várhatóan a háztartások is mérséklik az energiafogyasztásukat, annak ellenére, hogy a kormány korlátozta a földgáz árát.

Emlékeztettek, az Európai Unió tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy augusztus 1-jétől jövő év március 31-ig 15 százalékkal csökkentik a földgázfogyasztást. Az előzetes adatok szerint Szlovéniában augusztus 1-je óta ez a csökkenés 14,8 százalékos. Vesna Nahtigal, a szlovén Kereskedelmi és Iparkamara (GZS) ügyvezető igazgatója aggodalmát fejezte ki a megugró energiaárak miatt, mivel egyre több cég jelent be termeléscsökkentést, üzembezárást vagy műszakcsökkentést. A legdrasztikusabb lépésre eddig az MM-csoport által üzemeltetett hat európai papírgyár egyike, az MM Kolicevo szánta el magát. A vállalat leállította a két kartongyártó gépe közül az egyiket, és negyedére csökkentette 412 fős állományának létszámát – mondta Nahtigal, aki egyben felszólította a kormányt, hogy vezessen be olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák az energiahordozók nagykereskedelmi árát, és támogatják a rövidített munkaidő bevezetését, hogy meggátolják az elbocsátásokat.

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák