Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

December végéig 3 millió forintra pályázhat, ha napelemet telepítene

Létrehozva:

|

Otthonfelújítási támogatással jelentősen csökkenthetjük a beruházásunk költségét.

A rezsicsökkentés részleges megszűntetése óta óriási lett az érdeklődés az otthoni, tetőre telepíthető napelemek iránt – számol be a Portfolio. Bár az ilyen rendszerek az utóbbi időkben drágábbá váltak, az elszálló energiaárak miatt egyre inkább megéri beruházni, a megtérülési idő közel megfeleződött. A folyamat valószínűleg egyhamar nem fog véget érni. A kormány július közepén jelentette be, hogy augusztustól részben elengedik a rezsicsökkentést, ezt követően az átlagfogyasztási határ feletti lakossági piaci árat kell fizetni az energia után. A hír hallatán többszörösére nőtt az otthoni napelemek iránt érdeklődők száma.

A kereslet ilyen mértékű növekedése önmagában is dráguláshoz vezet, de az emelkedéshez egyéb tényezők is hozzájárulnak. Petre András, az EU-Solar társalapító vezérigazgatója szerint többek között a bérek, az alvállalkozói díjak, az üzemanyagárak és a teherautók költségei is növekednek, ez pedig a napelemes rendszerek árára is kihat. Emellett a forint gyengélkedésének hatására a cégek jelentős árfolyamkockázatot is futnak. A vállalkozásoknak a komponensek importjával eurókiadásaik vannak, miközben bevételeiket forintban realizálják. A megemelkedett jegybanki alapkamat mellett gyakorlatilag képtelenek trédeléssel lefedezni euróigényüket, az euróvásárlás felára egy évre jelenleg nagyjából 50 forint.

Advertisement

Az elmúlt időszakban a komponensek beszerzési ára is nőtt, a napelemeknél 42 százalékos a drágulás. A kínai alumínium tartószerkezetek importjára kivetett, a 40 százalékot is elérő európai dömpingvám, illetve a tengerentúli szállítási költségek fokozatos megháromszorozódása sem hat kedvezően. Korábban a megtérülési idő 9-10 év volt. Noha a rezsiemelés miatt érdemben javult a megtérülés, a költségek emelkedése miatt egyelőre mégsem beszélhetünk feleződésről. Petre András szerint az ügyfelek általában arra számítanak, hogy negyedévente tovább emelkednek majd a rezsiköltségek, ezért a napelemes beruházásuk megtérülési ideje is tovább rövidülhet az elkövetkező években.

Mindenki most szeretne napelemet telepíteni

Advertisement

Petre András szerint a rezsimódosítást követően az érdeklődés és a kereslet nagyjából ötszörösére nőtt. Ez összhangban van a Szolnoki Ádám, a Manap iparági szervezet elnöke által korábban elmondottakkal. Aki csak teheti, egész tetőfelületét lefedeti napelemekkel, a 10-15 kilowattos megrendelések sem számítanak ritkaságnak. Az energiatárolók viszont még nem keresettek, és a hibrid inverterek terjedése előtt is akadályok állnak, pedig a rendszerirányítónak is nagy szüksége lenne ezekre a végpontokon.
Kérdés, hogy a hazai napelemes cégek miként bírják majd a megnövekedett érdeklődést. Az EU-Solart felkészülten érte a roham, a hatalmas magyarországi kereslet miatt azonban módosítaniuk kellett idei nagykereskedelmi terveiket. Az engedélyezési folyamat csúszásai, a mérőórahiány és az esetleges mérőhely szabványosítás ugyanakkor fennakadásokat okozhat.

Jelenleg itthon több olyan program is elérhető, amely segíti a lakosságot a napelemes beruházásokban. Ilyen többek között az otthonfelújítási támogatás. Ez év végén fog véget érni, könnyen elképzelhető, hogy aki a program keretében most vágna bele a telepítésbe, az már kicsúszik a határidőkből. Petre András szerint a támogatások közül az MFB jelenleg szünetelő, 0 százalékos hitelprogramja is meglehetősen népszerű volt az ügyfelek körében.

Advertisement

Zöldinfó

Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be

Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.

Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.

Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.

Advertisement

Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.

Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.

Advertisement

A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák