Zöldinfó
December végéig 3 millió forintra pályázhat, ha napelemet telepítene
Otthonfelújítási támogatással jelentősen csökkenthetjük a beruházásunk költségét.
A rezsicsökkentés részleges megszűntetése óta óriási lett az érdeklődés az otthoni, tetőre telepíthető napelemek iránt – számol be a Portfolio. Bár az ilyen rendszerek az utóbbi időkben drágábbá váltak, az elszálló energiaárak miatt egyre inkább megéri beruházni, a megtérülési idő közel megfeleződött. A folyamat valószínűleg egyhamar nem fog véget érni. A kormány július közepén jelentette be, hogy augusztustól részben elengedik a rezsicsökkentést, ezt követően az átlagfogyasztási határ feletti lakossági piaci árat kell fizetni az energia után. A hír hallatán többszörösére nőtt az otthoni napelemek iránt érdeklődők száma.
A kereslet ilyen mértékű növekedése önmagában is dráguláshoz vezet, de az emelkedéshez egyéb tényezők is hozzájárulnak. Petre András, az EU-Solar társalapító vezérigazgatója szerint többek között a bérek, az alvállalkozói díjak, az üzemanyagárak és a teherautók költségei is növekednek, ez pedig a napelemes rendszerek árára is kihat. Emellett a forint gyengélkedésének hatására a cégek jelentős árfolyamkockázatot is futnak. A vállalkozásoknak a komponensek importjával eurókiadásaik vannak, miközben bevételeiket forintban realizálják. A megemelkedett jegybanki alapkamat mellett gyakorlatilag képtelenek trédeléssel lefedezni euróigényüket, az euróvásárlás felára egy évre jelenleg nagyjából 50 forint.
Az elmúlt időszakban a komponensek beszerzési ára is nőtt, a napelemeknél 42 százalékos a drágulás. A kínai alumínium tartószerkezetek importjára kivetett, a 40 százalékot is elérő európai dömpingvám, illetve a tengerentúli szállítási költségek fokozatos megháromszorozódása sem hat kedvezően. Korábban a megtérülési idő 9-10 év volt. Noha a rezsiemelés miatt érdemben javult a megtérülés, a költségek emelkedése miatt egyelőre mégsem beszélhetünk feleződésről. Petre András szerint az ügyfelek általában arra számítanak, hogy negyedévente tovább emelkednek majd a rezsiköltségek, ezért a napelemes beruházásuk megtérülési ideje is tovább rövidülhet az elkövetkező években.
Mindenki most szeretne napelemet telepíteni
Petre András szerint a rezsimódosítást követően az érdeklődés és a kereslet nagyjából ötszörösére nőtt. Ez összhangban van a Szolnoki Ádám, a Manap iparági szervezet elnöke által korábban elmondottakkal. Aki csak teheti, egész tetőfelületét lefedeti napelemekkel, a 10-15 kilowattos megrendelések sem számítanak ritkaságnak. Az energiatárolók viszont még nem keresettek, és a hibrid inverterek terjedése előtt is akadályok állnak, pedig a rendszerirányítónak is nagy szüksége lenne ezekre a végpontokon.
Kérdés, hogy a hazai napelemes cégek miként bírják majd a megnövekedett érdeklődést. Az EU-Solart felkészülten érte a roham, a hatalmas magyarországi kereslet miatt azonban módosítaniuk kellett idei nagykereskedelmi terveiket. Az engedélyezési folyamat csúszásai, a mérőórahiány és az esetleges mérőhely szabványosítás ugyanakkor fennakadásokat okozhat.
Jelenleg itthon több olyan program is elérhető, amely segíti a lakosságot a napelemes beruházásokban. Ilyen többek között az otthonfelújítási támogatás. Ez év végén fog véget érni, könnyen elképzelhető, hogy aki a program keretében most vágna bele a telepítésbe, az már kicsúszik a határidőkből. Petre András szerint a támogatások közül az MFB jelenleg szünetelő, 0 százalékos hitelprogramja is meglehetősen népszerű volt az ügyfelek körében.
Zöldinfó
Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában
A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.
Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.
Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.
Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.
A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSzupergyors töltőket és új márkát hoz Magyarországra a BYD
