

Zöldinfó
December végéig 3 millió forintra pályázhat, ha napelemet telepítene
Otthonfelújítási támogatással jelentősen csökkenthetjük a beruházásunk költségét.
A rezsicsökkentés részleges megszűntetése óta óriási lett az érdeklődés az otthoni, tetőre telepíthető napelemek iránt – számol be a Portfolio. Bár az ilyen rendszerek az utóbbi időkben drágábbá váltak, az elszálló energiaárak miatt egyre inkább megéri beruházni, a megtérülési idő közel megfeleződött. A folyamat valószínűleg egyhamar nem fog véget érni. A kormány július közepén jelentette be, hogy augusztustól részben elengedik a rezsicsökkentést, ezt követően az átlagfogyasztási határ feletti lakossági piaci árat kell fizetni az energia után. A hír hallatán többszörösére nőtt az otthoni napelemek iránt érdeklődők száma.
A kereslet ilyen mértékű növekedése önmagában is dráguláshoz vezet, de az emelkedéshez egyéb tényezők is hozzájárulnak. Petre András, az EU-Solar társalapító vezérigazgatója szerint többek között a bérek, az alvállalkozói díjak, az üzemanyagárak és a teherautók költségei is növekednek, ez pedig a napelemes rendszerek árára is kihat. Emellett a forint gyengélkedésének hatására a cégek jelentős árfolyamkockázatot is futnak. A vállalkozásoknak a komponensek importjával eurókiadásaik vannak, miközben bevételeiket forintban realizálják. A megemelkedett jegybanki alapkamat mellett gyakorlatilag képtelenek trédeléssel lefedezni euróigényüket, az euróvásárlás felára egy évre jelenleg nagyjából 50 forint.
Az elmúlt időszakban a komponensek beszerzési ára is nőtt, a napelemeknél 42 százalékos a drágulás. A kínai alumínium tartószerkezetek importjára kivetett, a 40 százalékot is elérő európai dömpingvám, illetve a tengerentúli szállítási költségek fokozatos megháromszorozódása sem hat kedvezően. Korábban a megtérülési idő 9-10 év volt. Noha a rezsiemelés miatt érdemben javult a megtérülés, a költségek emelkedése miatt egyelőre mégsem beszélhetünk feleződésről. Petre András szerint az ügyfelek általában arra számítanak, hogy negyedévente tovább emelkednek majd a rezsiköltségek, ezért a napelemes beruházásuk megtérülési ideje is tovább rövidülhet az elkövetkező években.
Mindenki most szeretne napelemet telepíteni
Petre András szerint a rezsimódosítást követően az érdeklődés és a kereslet nagyjából ötszörösére nőtt. Ez összhangban van a Szolnoki Ádám, a Manap iparági szervezet elnöke által korábban elmondottakkal. Aki csak teheti, egész tetőfelületét lefedeti napelemekkel, a 10-15 kilowattos megrendelések sem számítanak ritkaságnak. Az energiatárolók viszont még nem keresettek, és a hibrid inverterek terjedése előtt is akadályok állnak, pedig a rendszerirányítónak is nagy szüksége lenne ezekre a végpontokon.
Kérdés, hogy a hazai napelemes cégek miként bírják majd a megnövekedett érdeklődést. Az EU-Solart felkészülten érte a roham, a hatalmas magyarországi kereslet miatt azonban módosítaniuk kellett idei nagykereskedelmi terveiket. Az engedélyezési folyamat csúszásai, a mérőórahiány és az esetleges mérőhely szabványosítás ugyanakkor fennakadásokat okozhat.
Jelenleg itthon több olyan program is elérhető, amely segíti a lakosságot a napelemes beruházásokban. Ilyen többek között az otthonfelújítási támogatás. Ez év végén fog véget érni, könnyen elképzelhető, hogy aki a program keretében most vágna bele a telepítésbe, az már kicsúszik a határidőkből. Petre András szerint a támogatások közül az MFB jelenleg szünetelő, 0 százalékos hitelprogramja is meglehetősen népszerű volt az ügyfelek körében.

Zöldinfó
Megduplázódott az örökerdők területe, új erdőtelepítési pályázatok dömpingje zajlik
Megalakult az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum az ágazati szereplők részvételével, hogy megfelelő szakmai alapot teremtsen az erdők túlélésének biztosítására.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagy István az országfásítási program és az örökerdő-gazdálkodás eredményeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világ erdei sérülékenyek, általános jelenség az erdők állapotának romlása – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, hogy a most alakult klímaadaptációs központ segít megteremteni azokat a jogi lehetőségeket, amelyek hosszú távon is szolgálják az erdei ökoszisztéma megtartását és fenntartását. A fórum számára a kormány feladatul szabta meg cselekvési terv elkészítését, amely a jövő nemzedékek érdekében hosszú távon is gondoskodik az erdők klímaváltozáshoz való alkalmazkodásáról és annak fennmaradásáról – ismertette az agrárminiszter. Közölte: a kormány elkötelezett az erdők megóvásában, leginkább azért, mert az erdők az ország zöld vagyonának legfontosabb elemét képezik. Hozzátette, a zöld vagyon olyan kiemelt közcélokat szolgál, mint a klímavédelem, a szénmegkötés és a biodiverzitás növelése.
Az agrártárca vezetője elmondta: jelenleg az ország területének 25,4 százalékát, összesen 2,3 millió hektárt borítanak erdei fák és cserjefák. Hozzátette, hogy a 2,3 millió hektár területből több mint 2 millió hektár az, amin tervszerű erdőgazdálkodásra folyik, ez az ország területének 22,3 százaléka. Nagy István kifejtette: az agrártárca 2019-ben elindított országfásítási programjában 2024 végéig 197 millió fát ültettek. Ennek része a rendszerváltozás óta indított legnagyobb belterületi fásítás, a Településfásítási Program: a tervek szerint 2020 és 26 között 77 ezer nagyméretű sorfát ültetnek el a 10 ezer fő alatti településeken. Célunk az, hogy ez a szám minél hamarabb elérje a százezret – mondta.
Hozzátette, a kormány a Klíma és Természetvédelmi Akciótervben azt vállalta, hogy legalább 10 fát ültet el minden megszületendő gyermek után, az Újszülöttek erdeje programban. A programot kivitelező állami erdészeti társaságok 2019 és 24 között 4,3 millió fát ültettek el, ezzel 624 hektárnyi új erdőt hoztak létre. Az agrárminiszter elmondta: a kormány célja, hogy a jelenlegi 25,4 százalékról 27 százalékra emelje az ország fával borított területének arányát, amihez hozzáigazította támogatáspolitikáját. A Vidékfejlesztési Programban 2014 és 2023 között 67 milliárd forintot költött a kormány új erdőtelepítésre, a most érvényes Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben pedig, a rövidebb időszak alatt is, mintegy 64 milliárd forintot fordít 2027-ig erre a kormány.
A miniszter utalt arra, hogy az erdőtelepítések az országfásítási program 2019-es meghirdetésével vettek új lendületet és azóta csaknem 32 ezer hektár új erdőt telepítettek a gazdák, akik további 10 ezer hektárra már támogatói döntéssel rendelkeznek. “Idén a Közös Agrárpolitika erdőtelepítési pályázatainak tavaszi és nyári beadási időszakában további 3412 hektárra nyújtottak be pályázatot magyar gazdák, amelyekkel kapcsolatban a döntések a napokban várhatók” – fűzte hozzá Nagy István.
Nagy István beszélt arról is, hogy az erdőborítás folyamatosságát fenntartó módon kezelt erdők területe 2010 óta megduplázódott, most eléri a 200 ezer hektárt, ami az országos erdőterület 10 százaléka. Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen egy kormányzat sem tartotta fontosnak, hogy az erdőkkel államtitkári szinten foglalkozzon, a jelenlegi kormány működési ideje alatt azonban már két ciklus óta így van. Hozzátette, hogy “mi nemcsak beszélünk arról, hogy mit kellene tenni az erdők, erdőgazdaságok, az erdészetek, a természetvédelem érdekében, hanem aktívan cselekszünk, és a létrehozott szakmai szervezetek útján gondoskodunk a magyar erdők fenntartásáról, bővítéséről”.
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Csehországban építi első elektromosautó-üzemét Európában a Toyota