Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

December végéig 3 millió forintra pályázhat, ha napelemet telepítene

Létrehozva:

|

Otthonfelújítási támogatással jelentősen csökkenthetjük a beruházásunk költségét.

A rezsicsökkentés részleges megszűntetése óta óriási lett az érdeklődés az otthoni, tetőre telepíthető napelemek iránt – számol be a Portfolio. Bár az ilyen rendszerek az utóbbi időkben drágábbá váltak, az elszálló energiaárak miatt egyre inkább megéri beruházni, a megtérülési idő közel megfeleződött. A folyamat valószínűleg egyhamar nem fog véget érni. A kormány július közepén jelentette be, hogy augusztustól részben elengedik a rezsicsökkentést, ezt követően az átlagfogyasztási határ feletti lakossági piaci árat kell fizetni az energia után. A hír hallatán többszörösére nőtt az otthoni napelemek iránt érdeklődők száma.

A kereslet ilyen mértékű növekedése önmagában is dráguláshoz vezet, de az emelkedéshez egyéb tényezők is hozzájárulnak. Petre András, az EU-Solar társalapító vezérigazgatója szerint többek között a bérek, az alvállalkozói díjak, az üzemanyagárak és a teherautók költségei is növekednek, ez pedig a napelemes rendszerek árára is kihat. Emellett a forint gyengélkedésének hatására a cégek jelentős árfolyamkockázatot is futnak. A vállalkozásoknak a komponensek importjával eurókiadásaik vannak, miközben bevételeiket forintban realizálják. A megemelkedett jegybanki alapkamat mellett gyakorlatilag képtelenek trédeléssel lefedezni euróigényüket, az euróvásárlás felára egy évre jelenleg nagyjából 50 forint.

Advertisement

Az elmúlt időszakban a komponensek beszerzési ára is nőtt, a napelemeknél 42 százalékos a drágulás. A kínai alumínium tartószerkezetek importjára kivetett, a 40 százalékot is elérő európai dömpingvám, illetve a tengerentúli szállítási költségek fokozatos megháromszorozódása sem hat kedvezően. Korábban a megtérülési idő 9-10 év volt. Noha a rezsiemelés miatt érdemben javult a megtérülés, a költségek emelkedése miatt egyelőre mégsem beszélhetünk feleződésről. Petre András szerint az ügyfelek általában arra számítanak, hogy negyedévente tovább emelkednek majd a rezsiköltségek, ezért a napelemes beruházásuk megtérülési ideje is tovább rövidülhet az elkövetkező években.

Mindenki most szeretne napelemet telepíteni

Advertisement

Petre András szerint a rezsimódosítást követően az érdeklődés és a kereslet nagyjából ötszörösére nőtt. Ez összhangban van a Szolnoki Ádám, a Manap iparági szervezet elnöke által korábban elmondottakkal. Aki csak teheti, egész tetőfelületét lefedeti napelemekkel, a 10-15 kilowattos megrendelések sem számítanak ritkaságnak. Az energiatárolók viszont még nem keresettek, és a hibrid inverterek terjedése előtt is akadályok állnak, pedig a rendszerirányítónak is nagy szüksége lenne ezekre a végpontokon.
Kérdés, hogy a hazai napelemes cégek miként bírják majd a megnövekedett érdeklődést. Az EU-Solart felkészülten érte a roham, a hatalmas magyarországi kereslet miatt azonban módosítaniuk kellett idei nagykereskedelmi terveiket. Az engedélyezési folyamat csúszásai, a mérőórahiány és az esetleges mérőhely szabványosítás ugyanakkor fennakadásokat okozhat.

Jelenleg itthon több olyan program is elérhető, amely segíti a lakosságot a napelemes beruházásokban. Ilyen többek között az otthonfelújítási támogatás. Ez év végén fog véget érni, könnyen elképzelhető, hogy aki a program keretében most vágna bele a telepítésbe, az már kicsúszik a határidőkből. Petre András szerint a támogatások közül az MFB jelenleg szünetelő, 0 százalékos hitelprogramja is meglehetősen népszerű volt az ügyfelek körében.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást

A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.

Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák