Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Dolgozókat szállító elektromos autóbuszt állítanak tesztüzembe a Mátrai Erőmű térségében

Dolgozókat szállító elektromos autóbuszt állítanak tesztüzembe a Mátrai Erőmű térségében – jelentette be a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára a Mátrai Erőmű előtt, a járművet bemutató szerdai sajtóeseményen.

Létrehozva:

|

Steiner Attila hangsúlyozta: Magyarország villamosenergia-ellátásának egyik alappillére az erőmű. A kormány ezért határozott úgy az energiaválságra reagálva, hogy az MVM-csoportot, ezen belül a visontai vállalatot is megnövelt, lignitalapú villamosenergia-termelésre hatalmazza fel. A döntés célja, hogy a helyben előállított villamosenergia minél inkább elérhető legyen Magyarországon – mondta. Ezzel párhuzamosan az erőmű modernizálásának tervéről sem tett le a kabinet: fontos energiaellátás-biztonsági szempont, hogy a létesítménynek legyen hosszútávú jövőképe – fogalmazott a politikus, hozzátéve: az ennek érdekében megkezdett munka “töretlenül halad előre”. Steiner Attila szerint ezt példázza a bemutatott új autóbusz is, hiszen a helyben megtermelt villamos energia felhasználási körét jelentősen bővítik a dolgozókat szállító járműpark korszerűsítésével.

Az elektromos hajtású közlekedési eszközök számának és részarányának növelése az energiaimport-kitettség csökkentésére törekvő magyar energiastratégiának is része – mondta. Emlékeztetett: a hazai szén-dioxid-kibocsátás 20 százaléka a közlekedési szektorból ered. A két éve indított Zöld Busz Program is a kibocsátás és az ország energiafüggőségének csökkentését szolgálja – mutatott rá. Az eddig kizárólag helyi, illetve elővárosi közlekedésben kipróbált elektromos buszokkal szemben a Mátrai Erőműnél szolgálatba álló jármű egy “úttörő kezdeményezés” része, hiszen a környék 13 településéről szállítja majd a vállalathoz az itt dolgozókat – tájékoztatott az államtitkár jelezve: az elektromos buszok előnye, hogy nem bocsátanak ki szennyező anyagot és üzemeltetésük körülbelül 60-70 forinttal olcsóbb kilométerenként a hagyományos meghajtású autóbuszokénál. Ezért a későbbiekben a Mátrai Erőműnél is az elektromos buszok számának bővítését tervezik – közölte Steiner Attila.

Weingartner Balázs József, a Hungarian Motorsport and Green Mobility Development Agency (HUMDA) elnök-vezérigazgatója az eseményen elmondta: BYD K7U típusú midi elektromos buszt a Mátrai Erőmű dolgozóinak szállítására használják az első körben szeptember 30-ig tartó, majd az év végéig még egy újabb egyhónapos tesztidőszakban. A 125 kilowattórás akkumulátorral szerelt, mintegy 100 millió forint értékű, 22 ülőhellyel és további 36 állóhellyel rendelkező jármű hatótávolsága 150-200 kilométer – tájékoztatott. Oravecz Zsolt, az MVM Mátra Energia Zrt. vezérigazgatója az eseményen arról beszélt: az elmúlt időszakban az erőmű járműparkját jelentős fejlesztették. Jelenleg 17 elektromos autót használnak és az ehhez szükséges töltőkapacitást is kiépítették. A következő lépés a 800-900, tömegközlekedést igénybe vevő dolgozó munkába járását segítő járművek korszerűsítése – jelentette ki. Ennek nyitánya az első elektromos midibusz tesztüzembe állítása, melynek üzemeltetési tapasztalatait elemezve céljuk hosszabb távon a dolgozókat szállító teljes buszflottát, azaz mintegy 30 járművet elektromos hajtásúra cserélni – tette hozzá. 

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Fotó: MTI/Komka Péter

Advertisement

Zöld Energia

Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére

A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit  mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.

A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.

A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.

Advertisement

Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák