Zöldinfó
Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.
Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.
A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.
A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.
Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.
Zöldinfó
Értékes víz a tájban: példaértékű összefogás a hazai ökoszisztémák védelméért
A MA-HAL tagjai a halastavak vizével a rendkívüli aszály ellenére is a természeti környezetet támogatják.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) büszkén osztja meg, hogy taggazdaságai példaértékű összefogással segítik a hazai természetvédelmi területeket, erdőket, mezőket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az idei rendkívüli aszályos időszakban a halastavak őszi lecsapolásakor a vízügyi szakemberekkel szorosan együttműködve az értékes vizet a környező erdőkbe, mezőkre és nemzeti parkokba juttatják, ezzel is enyhítve a vízhiányt.
Ahol a jelentős csapadékhiány miatt a közvetlen vízpótlás nem oldható meg, ott a gazdaságok a víz tájban tartásával és visszaforgatásával védekeznek, értékes mikroklímát teremtve. Azok a haltermelők azonban, akik lecsapolnak és a vizet a tájba juttatják, felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak környezetüknek. Erre az idei évben több kiemelkedő példa is akad. A Csanyteleki Halgazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park területére juttat vizet. A Biharugrai Halgazdaság az halastavi integrált vízgazdálkodási rendszer részeként a környező erdőket,nemzetiparki területeket,valamint mezőgazdasági területeket támogatja. A Dénesmajorban található halastavak vizével – a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és az Uradalmi- illetve Gyulavári erdei csatornákon keresztül – a Mályvádi-erdő ökológiai vízpótlását és a környező erdők elárasztását támogatja. A Kónyahal Kft. a Kónya környéki területeken, míg a Hortobágyi Halgazdaság természetesen a Hortobágyi Nemzeti Park ökoszisztémájának megőrzését segíti. Szomor Dezső e.v. már évek óta az Apaj határában lévő halastavakból járul hozzá a Kiskunsági Nemzeti Park vízpótlásához. Ezek a kezdeményezések is bizonyítják, hogy a magyar akvakultúra szereplői elkötelezettek a fenntarthatóság, a hazai vizek megőrzése és a természeti értékek védelme mellett.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
