Zöldinfó
Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.
Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.
A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.
A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.
Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.
Zöldinfó
Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség
Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.
Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
