Zöldinfó
Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
Az Alkotmánybíróság precedensértékű döntésében megsemmisítette a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon visszamenőleges pontjait, amelyek alkotmányellenesen zárták ki a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás lehetőségéből.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Fontos és precedensértékű döntést hozott az Alkotmánybíróság, amely egyhangú határozatban semmisítette meg a villamosenergia-törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet azon pontjait, amelyek visszamenőleg megfosztották a napelemes rendszerek igénybejelentőit a szaldóelszámolás választásának lehetőségétől, írta az index.hu. A döntés új fejezetet nyithat a magyarországi háztartási méretű kiserőművek (HMKE) szabályozásában. A döntés hátterében az a tavalyi módosítás áll, amely szerint 2024. január 1-től azok a napelemes rendszerek, amelyek telepítése vagy bővítése óta eltelt tíz év, automatikusan áttértek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásra. A változás hatalmas felháborodást váltott ki a napelemes közösségben, különösen azért, mert a módosítást visszamenőlegesen alkalmazták olyan esetekre is, amelyek még a szabály életbe lépése előtt történtek. Az Alkotmánybíróság egy konkrét panaszos beadványát vizsgálva mondta ki: alkotmányellenes az a gyakorlat, amely a 2023. szeptember 8–12. között benyújtott igénybejelentéseket utólag kizárja a szaldóelszámolás lehetőségéből. A panaszos 2023. szeptember 11-én nyújtotta be igényét egy új HMKE üzembe helyezésére. Két nappal később, szeptember 13-án este 11 órakor jelent meg a módosított kormányrendelet, amely az ő esetére is visszamenőleg vonatkozott.
Az Alkotmánybíróság szerint ez sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, amelyet az Alaptörvény is véd. A testület szerint a kormányrendelet indoklása nem adott megfelelő magyarázatot arra, hogy miért vonták meg visszamenőleg az érintettektől a kedvező elszámolási forma választásának jogát.
A testület továbbá azt is megállapította, hogy nemcsak az újonnan létesített rendszerekre, hanem a meglévő HMKE-k bővítésére is kiterjedt a rendelet módosítása, így a „2023. szeptember 7-ig” benyújtott kérelmeket előnyben részesítő szabályozás szintén Alaptörvény-ellenes. Ennek megfelelően az érintett rendelkezéseket a testület megsemmisítette.
A döntés értelmében a hatálytalanítás nem azonnali, hanem 2025. május 31-ig ad haladékot a jogalkotónak, hogy új szabályozást alkosson. Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvényalkotónak mérlegelnie kell, kívánja-e a szaldóelszámolás lehetőségét a sérelmet szenvedett csoporton túlmenően is biztosítani.
Ez a döntés nemcsak az adott panaszos számára jelent győzelmet, hanem erős üzenet az energetikai szabályozás átláthatósága és jogbiztonsága mellett elkötelezett állampolgárok számára is. Egyben jelzés arra, hogy a megújuló energia hazai fejlődése során a kiszámíthatóságnak és a jogállamiságnak kulcsszerepe kell, hogy legyen.
Zöldinfó
Miért jobb az élő fenyő a műfenyőnél? Környezetvédelmi szempontok karácsony előtt
Ökológiai szempontból jobb valódi fenyőfát vásárolni karácsonyra, mint műfenyőt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztál. “Fontos tisztázni, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat erre a célra kialakított ültetvényeken nevelik, tehát nem az őshonos erdőktől veszik el a területet, mint azt néhányan gondolják” – emeli ki az alternativenergia.hu. Ebben a tekintetben a karácsonyfa termesztése nem lóg ki a többi intenzív szántóföldi vagy erdőültetvény jellegű gazdálkodásból. Nincs jelentős különbség az ültetvényeken nevelt fenyőfák és más haszonnövények között: mindegyiket további emberi felhasználásra termelik. A műfenyő ezzel szemben a legkevésbé ajánlott megoldás karácsonyra – mondja a kutató.
“A műfenyők nagyrészt polivinil-kloridból (PVC) készülnek, ami nem lebomló műanyag. Így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, amely tovább szennyezi a környezetet. A szállításuk is jelentős terhelést jelent, hiszen a műfenyők többsége több ezer kilométeres távolságból érkezik a hazai boltokba, webáruházakba. Azt is figyelembe kell venni, hogy kutatások szerint a műfenyők mikroműanyagokkal szennyezik a környezetet és az emberi szervezetet” – részletezi. A közlemény szerint a termelői szempontokat is érdemes figyelembe venni.
“A fenyőfaültetvényeket a termelők éveken át gondozzák, és a fák eladásából származó bevétel családok megélhetését jelenti. Éppen ezért a termelőknek kifejezett gazdasági érdekük a fák pótlása. A növények évekig növekednek a földben, közben pedig értékes ökoszisztéma szolgáltatást nyújtanak. Megkötik a szén-dioxidot, a szálló port, tisztítják a levegőt, részt vesznek a lokális klímaszabályozásban, hozzájárulnak a talaj vízmegtartásához és élőhelyet biztosítanak sokféle élőlénycsoportnak” – írják a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságosabb, megfizethetőbb és tisztább energia minden európainak
