Zöldinfó
Drágult az üzemanyag Németországban az állami kedvezmény kivezetése után
Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 eurós (800 forint) határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.
A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) 400 berlini, müncheni és hamburgi töltőállomásról csütörtök reggel begyűjtött adatok alapján azt közölte, hogy az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek az egy nappal korábbihoz képest. A szuperbenzin literenkénti átlagos ára 2 euró fölé ugrott, míg szerdán mindenütt 2 eurónál kevesebbet kellett fizetni érte. A dízel már szerdán is több mint 2 euróba került, csütörtök reggel 2,10 és 2,30 euró között volt az ára. A szövetségi kormány az üzemanyagok árába beépülő energiaadót csökkentette a legfőbb autózási szezonnak számító június-augusztusi időszakra. A kedvezmény megszűnése a szuperbenzinnél literenként 35,2 centes, a gázolajnál 16,7 centes áremelkedéssel járhat. Az adókedvezmény visszavonásának hatását még nem lehet pontosan felmérni, mert a töltőállomások üzemeltetői szerdáig a kedvezményes adókulccsal vásároltak, így egyelőre akár a korábbi áron is kínálhatják az üzemanyagot.
Szintén a nyári hónapokra szólt a kedvezményes, 9 eurós helyi és regionális havi közlekedési bérlet, amelyből három hónap alatt több mint 52 millió darab kelt el. Ennek megszűntével a szeptemberre szóló bérlet már a korábbi áron, Berlinben például 86 eurórért kapható. Azonban a tartományi rangú főváros kormányzata bejelentette, hogy az október-decemberi időszakra ismét kedvezményes árú bérletet vezetnek be. Várhatóan más tartományok is így tesznek. A szövetségi kormány is dolgozik egy újabb csomagon, amely az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozását szolgálja. Az első kettő – együttvéve bő 30 milliárd eurós – csomag után az év hátralévő időszakára legfeljebb 10 milliárd eurós, jövőre pedig legalább 10 milliárd eurós tehercsökkentést jelentő intézkedéscsomag várható. Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly általában 1,30-1,40 euró körül volt.
mti
Zöldinfó
Az európai gazdákat is egyre jobban sújtja a klímaváltozás
14-17 milliárd eurós veszteséget okozhatott az idei hőhullám és az aszály az európai mezőgazdaságban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság igyekszik felmérni, mekkora károkat okozhatott a mezőgazdaságban az idei hőhullámok és aszály: a helyzet régiónként eltérő, de jelenlegi becslésünk szerint a veszteségek 14 és 17 milliárd euró között vannak – jelentette ki Christophe Hansen agrárügyekért felelős uniós biztos Brüsszelben. Az EU-tagállamok agrárügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Hansen elmondta, egyelőre előzetes becslésekről van szó, mert még nem takarítottak be minden termést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos ágazatokban, például az állattenyésztésben a takarmányellátás is problémát jelent, mivel a fű nem nőtt megfelelő mértékben. A biztos szerint ennek következményei akkor is jelentkezhetnek, amikor a gazdálkodók kénytelenek lesznek hozzányúlni a télre félretett takarmánykészleteikhez. Hansen hangsúlyozta: a gazdák a klímaváltozás első számú áldozatai. Kijelentette: a klímaváltozás egyelőre nem állt meg, ezért az uniós szakpolitikáknak az “új valósághoz” kell alkalmazkodniuk.
Az uniós mezőgazdasági tartalék ugyan lehetőséget biztosít a rendkívüli helyzetek kezelésére, annak forrásai azonban Hansen szerint “csak egy csepp a tengerben egy ilyen súlyos problémával szemben.” Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a vízügyi infrastruktúra fejlesztését szorgalmazza, ami a jövőben véleménye szerint kulcsfontosságú lesz. Hangsúlyozta, hogy a vízhiány és az aszály okozta problémák már nem kizárólag a mediterrán tagállamokat érintik, hanem Európa egyre nagyobb részére kiterjednek.
Az idei szélsőséges időjárás Franciaországot, Dél-Németországot, Ausztriát, Szlovákiát és Magyarországot, valamint Románia keleti és nyugati térségeit is érintette – mondta. Rámutatott, hogy a precíziós öntözés szintén nagyon fontos lesz a víz megtakarítása érdekében. Hansen arra is felhívta a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárás gazdasági következményei mellett annak emberi oldaláról sem szabad megfeledkezni, és muszáj lesz figyelembe venni a gazdálkodók munkakörülményeit.
Az uniós biztos emellett szorgalmazta a gazdák védelmét szolgáló kötelező biztosítás bevezetését; az ilyen jellegű biztosítási fedezet a beruházások szempontjából is kulcsfontosságú. Ez szerinte nemcsak az egységes megközelítés kialakítása miatt lenne fontos, hanem azért is, mert nagyobb pénzügyi biztonságot teremtene a gazdálkodók számára. Közlése szerint jelenleg az uniós mezőgazdasági termelés kevesebb mint 12 százalékára terjed ki valamilyen biztosítási rendszer, és ezen a területen jelentős különbségek vannak a tagállamok között.
Hangoztatta, hogy a beruházások megnövelése nélkül az agrárium nem tud megfelelően alkalmazkodni a megváltozott éghajlati körülményekhez, és a legújabb, hatékonyabb technológiák bevezetése elmaradhat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célok elérését is hátráltathatja, ha az ágazatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás az új technológiák alkalmazására – tette hozzá az agrárügyekért felelős uniós biztos.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
