Zöldinfó
Drágult az üzemanyag Németországban az állami kedvezmény kivezetése után
Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 eurós (800 forint) határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.
A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) 400 berlini, müncheni és hamburgi töltőállomásról csütörtök reggel begyűjtött adatok alapján azt közölte, hogy az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek az egy nappal korábbihoz képest. A szuperbenzin literenkénti átlagos ára 2 euró fölé ugrott, míg szerdán mindenütt 2 eurónál kevesebbet kellett fizetni érte. A dízel már szerdán is több mint 2 euróba került, csütörtök reggel 2,10 és 2,30 euró között volt az ára. A szövetségi kormány az üzemanyagok árába beépülő energiaadót csökkentette a legfőbb autózási szezonnak számító június-augusztusi időszakra. A kedvezmény megszűnése a szuperbenzinnél literenként 35,2 centes, a gázolajnál 16,7 centes áremelkedéssel járhat. Az adókedvezmény visszavonásának hatását még nem lehet pontosan felmérni, mert a töltőállomások üzemeltetői szerdáig a kedvezményes adókulccsal vásároltak, így egyelőre akár a korábbi áron is kínálhatják az üzemanyagot.
Szintén a nyári hónapokra szólt a kedvezményes, 9 eurós helyi és regionális havi közlekedési bérlet, amelyből három hónap alatt több mint 52 millió darab kelt el. Ennek megszűntével a szeptemberre szóló bérlet már a korábbi áron, Berlinben például 86 eurórért kapható. Azonban a tartományi rangú főváros kormányzata bejelentette, hogy az október-decemberi időszakra ismét kedvezményes árú bérletet vezetnek be. Várhatóan más tartományok is így tesznek. A szövetségi kormány is dolgozik egy újabb csomagon, amely az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozását szolgálja. Az első kettő – együttvéve bő 30 milliárd eurós – csomag után az év hátralévő időszakára legfeljebb 10 milliárd eurós, jövőre pedig legalább 10 milliárd eurós tehercsökkentést jelentő intézkedéscsomag várható. Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly általában 1,30-1,40 euró körül volt.
mti
Zöldinfó
Az aszály és a szélsőséges időjárás a műemlékeket is fenyegeti
Az aszály a kulturális és a természeti örökséget is veszélyezteti.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tartós szárazság és a szélsőséges időjárás nemcsak a vízellátásra és a gazdaság működésére, hanem a kulturális és a természeti örökségre is veszélyt jelent – hívták fel a figyelmet az INACO nemzetközi projekt zárórendezvényén a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség pénteki közleménye szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete közleményében kifejtette, az Európai Unió Interreg Central Europe programjának támogatásával megvalósuló INACO projektben a közép-európai partnerek olyan kockázatértékelési módszereket, digitális térképezési eszközöket és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segíthetik az éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszínek védelmét – írja az alternativenergia.hu. A nemzetközi együttműködés fontos eredményének nevezték, hogy a sérülékenység vizsgálata és a veszélyek korai felismerése már a tervezés és a döntés-előkészítés során támogathatja a károk megelőzését.
A közlemény rámutat, hogy az aszály következtében kiszáradó és zsugorodó talaj károsíthatja a történelmi épületek szerkezetét, míg a tartós száraz időszakokat követő heves esőzések fokozhatják az eróziót és a felszínmozgások veszélyét. Ezek a folyamatok a műemlékek mellett a régészeti lelőhelyeket, a történeti tájakat és az értékes természeti környezetet is érinthetik. “A vízhiány kezelésénél a mindennapi szükségletek biztosítása mellett arra is gondolnunk kell, milyen értékeket őrzünk meg a következő generációknak”
– hangsúlyozta Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője a közleményben. Hozzátette, a kulturális és természeti örökségünk sok esetben pótolhatatlan, ezért védelmét az európai vízpolitika gyakorlati intézkedéseibe is be kell építeni. A projekt keretében két, egymást kiegészítő digitális eszközt fejlesztettek ki: a digitális kockázattérképező eszközt, valamint a kulturális és természeti örökség gondozását szolgáló CNH Care platformot, amely Lite és Pro változatban érhető el – áll a közleményben.
Mint kifejtik, a digitális kockázattérképező eszköz egy ingyenesen hozzáférhető, webes térinformatikai platform, amely több évtizedre visszanyúló éghajlati, környezeti és levegőminőségi adatokat integrál. Összesen 62 különböző mutató segítségével támogatja az örökségi helyszíneket veszélyeztető kockázatok azonosítását és a sérülékenység vizsgálatát, ezáltal segítve a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt.
A közlemény szerint CNH Care platform két változata az egyes kulturális és természeti értékek állapotának felmérését, sérülékenységük értékelését és a szükséges védelmi intézkedések meghatározását támogatja. A digitális fejlesztések gyakorlati alkalmazhatóságát több európai mintaterületen, köztük a Balaton térségében, Fonyódon is vizsgálták – ismertette a fejlesztési ügynökség.
A projekt magyarországi mintaterülete a fonyódi magaspart volt, ahol az ügynökség szakértői az éghajlati szélsőségek összetett hatásait vizsgálták, majd a tapasztalatokról beszámoltak a projekt szerdai, az ausztriai Kismartonban megrendezett zárókonferenciáján – tették hozzá. Az ügynökség közleménye kitér arra is, hogy a nemzetközi projekt másik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökségvédelmi kockázatkezelési menedzser munkakörének bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt.
A pozíció létrehozását az indokolja, hogy az éghajlatváltozásból eredő, egyre összetettebb kockázatok kezelése több szakterület és intézmény összehangolt együttműködését igényli – emelték ki. A kockázatkezelési menedzser integráló szerepet tölt be az örökségvédelem, a klímaalkalmazkodás, a katasztrófavédelem és a területi tervezés között, elősegítve a kockázatok folyamatos nyomon követését, a megelőző intézkedések tervezését és az érintett szereplők együttműködését – részletezték. A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is – áll a közleményben.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
