Zöldinfó
Drágult az üzemanyag Németországban az állami kedvezmény kivezetése után
Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 eurós (800 forint) határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.
A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) 400 berlini, müncheni és hamburgi töltőállomásról csütörtök reggel begyűjtött adatok alapján azt közölte, hogy az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek az egy nappal korábbihoz képest. A szuperbenzin literenkénti átlagos ára 2 euró fölé ugrott, míg szerdán mindenütt 2 eurónál kevesebbet kellett fizetni érte. A dízel már szerdán is több mint 2 euróba került, csütörtök reggel 2,10 és 2,30 euró között volt az ára. A szövetségi kormány az üzemanyagok árába beépülő energiaadót csökkentette a legfőbb autózási szezonnak számító június-augusztusi időszakra. A kedvezmény megszűnése a szuperbenzinnél literenként 35,2 centes, a gázolajnál 16,7 centes áremelkedéssel járhat. Az adókedvezmény visszavonásának hatását még nem lehet pontosan felmérni, mert a töltőállomások üzemeltetői szerdáig a kedvezményes adókulccsal vásároltak, így egyelőre akár a korábbi áron is kínálhatják az üzemanyagot.
Szintén a nyári hónapokra szólt a kedvezményes, 9 eurós helyi és regionális havi közlekedési bérlet, amelyből három hónap alatt több mint 52 millió darab kelt el. Ennek megszűntével a szeptemberre szóló bérlet már a korábbi áron, Berlinben például 86 eurórért kapható. Azonban a tartományi rangú főváros kormányzata bejelentette, hogy az október-decemberi időszakra ismét kedvezményes árú bérletet vezetnek be. Várhatóan más tartományok is így tesznek. A szövetségi kormány is dolgozik egy újabb csomagon, amely az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozását szolgálja. Az első kettő – együttvéve bő 30 milliárd eurós – csomag után az év hátralévő időszakára legfeljebb 10 milliárd eurós, jövőre pedig legalább 10 milliárd eurós tehercsökkentést jelentő intézkedéscsomag várható. Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly általában 1,30-1,40 euró körül volt.
mti
Zöldinfó
Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.
A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.
Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
