Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Drágult az üzemanyag Németországban az állami kedvezmény kivezetése után

Emelkedett és ismét meghaladta a literenkénti 2 eurós (800 forint) határt az üzemanyagok ára Németországban csütörtökön, a nyári hónapokra biztosított állami kedvezmény megszüntetése után.

Létrehozva:

|

A német autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) 400 berlini, müncheni és hamburgi töltőállomásról csütörtök reggel begyűjtött adatok alapján azt közölte, hogy az üzemanyagárak jelentősen emelkedtek az egy nappal korábbihoz képest. A szuperbenzin literenkénti átlagos ára 2 euró fölé ugrott, míg szerdán mindenütt 2 eurónál kevesebbet kellett fizetni érte. A dízel már szerdán is több mint 2 euróba került, csütörtök reggel 2,10 és 2,30 euró között volt az ára. A szövetségi kormány az üzemanyagok árába beépülő energiaadót csökkentette a legfőbb autózási szezonnak számító június-augusztusi időszakra. A kedvezmény megszűnése a szuperbenzinnél literenként 35,2 centes, a gázolajnál 16,7 centes áremelkedéssel járhat. Az adókedvezmény visszavonásának hatását még nem lehet pontosan felmérni, mert a töltőállomások üzemeltetői szerdáig a kedvezményes adókulccsal vásároltak, így egyelőre akár a korábbi áron is kínálhatják az üzemanyagot.

Szintén a nyári hónapokra szólt a kedvezményes, 9 eurós helyi és regionális havi közlekedési bérlet, amelyből három hónap alatt több mint 52 millió darab kelt el. Ennek megszűntével a szeptemberre szóló bérlet már a korábbi áron, Berlinben például 86 eurórért kapható. Azonban a tartományi rangú főváros kormányzata bejelentette, hogy az október-decemberi időszakra ismét kedvezményes árú bérletet vezetnek be. Várhatóan más tartományok is így tesznek. A szövetségi kormány is dolgozik egy újabb csomagon, amely az energiaárak és az infláció emelkedésének ellensúlyozását szolgálja. Az első kettő – együttvéve bő 30 milliárd eurós – csomag után az év hátralévő időszakára legfeljebb 10 milliárd eurós, jövőre pedig legalább 10 milliárd eurós tehercsökkentést jelentő intézkedéscsomag várható. Németországban a háztartásoknak az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly általában 1,30-1,40 euró körül volt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás átírja a magyar mezőgazdaság jövőjét

Az átlagosnál gyengébb év várható a mezőgazdaságban az idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Gyenge-közepes év várható idén a mezőgazdaságban, a szektor teljesítménye elmarad az elmúlt öt év átlagától – mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója Budapesten, sajtótájékoztatón. A pénzintézet legfrissebb negyedéves elemzését ismertetve közölte: több olyan tényező hat az egyes élelmiszer-termékpályákra egyszerre, amelyek közül egy is jelentős kihívás – írja az alternativenergia.hu. A tartós aszály, a súlyosodó vízhiány, a forint erősödése, valamint a magas energia- és alapanyagárak együttesen növelik a magyar agrárium termelési és piaci kockázatait. Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke a második negyedév végén hároméves mélypontra, 31 pontra csökkent, ami negyedéves összevetésben 0,8, éves összehasonlításban pedig 2,7 pontos visszaesés. Ezzel az index tovább távolodott a 35 pontos egyensúlyi szinttől – ismertették.

Az index alapján a gyümölcs-, a sertés- és a kukoricatermékpálya van a legkedvezőtlenebb helyzetben, míg a legstabilabb ágazatok közé továbbra is a baromfi- és a tojástermelés tartozik, amelyek az egyensúlyi szint közelében vagy a fölött teljesítenek – fogalmazott. A bank szakértői szerint az infláció mérséklődése, a kamatcsökkentéssel járó alacsonyabb finanszírozási költség, valamint a fogyasztás növekedése is kedvező lehet a termelőknek. A szántóföldi növénytermesztésben a második negyedévben a csapadékhiány tovább súlyosodott. A talaj felső egy méteres rétegéből az Alföldön 140-170, a Dunántúl nagy részén 110-150 milliméter nedvesség hiányzik.

A tartós vízhiányos állapot alapvetően meghatározza a termelési kilátásaikat, az idei hozamok a 2022-es aszályos évhez hasonlítanak. A búza országos termésátlaga hektáronként 4-5 tonna, ami elmarad a kedvező évjáratok 5,5-6 tonnás hozamától, Az árpa hektáronként 4,3-4,5 tonnás termésátlaga, valamint a repce 2,5 tonnás várható eredményei szintén a 2022-es rendkívül aszályos év eredményeit idézik. Műholdas előrejelzések szerint a kukorica termésátlaga az idén 4,45 tonna lehet hektáronként, ami 25 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, és 13 százalékkal a tavalyi eredménytől – ez az Európai Unióban az egyik legnagyobb visszaesést jelenheti.

Advertisement

A napraforgó termésátlaga hektáronként várhatóan 2,1 tonna körül alakul, ami közel 20 százalékos csökkenés az ötéves átlaghoz képest. A bank szerint a kritikus talajnedvességi viszonyok miatt a fő vízfelvételi zónában a hasznosítható vízkészlet sok helyen már a 10 százalékot sem éri el. Hollósi Dávid kiemelte, hogy az augusztusi csapadék meghatározó lesz abban, hogy sikerül-e elkerülni a 2022-es negatív rekordot.

Héjja Csaba, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője elmondta, hogy az állattenyésztésben a baromfi- és a tojáságazat helyzete továbbra is stabil, a kereslet visszatért a korábbi szintekre. A tejágazatban a termelői árak 130-140 forintos szinten elérhették a mélypontot, az uniós azonnali árak már növekedést mutatnak, ugyanakkor a jelenlegi árszintek az önköltség alatt mozognak – tette hozzá. A sertéságazatban ugyanakkor továbbra is jelentős európai túlkínálat és alacsony felvásárlási árak jellemzők, ami sok gazdálkodónál önköltség alatti értékesítést eredményez, továbbá itt is jelentős az import aránya.

Advertisement

Leginkább a feldolgozott termékek jövedelmezőek, a tőkehúsok és a nyershúsok esetében jelentős importnyomás látható – jegyezte meg. A húsmarhaágazat exportlehetőségei kedvezőek, ugyanakkor a kiszáradó legelők és a takarmányhiány jelentős kockázatot jelentenek. A kertészeti ágazatokban az öntözött kultúrák továbbra is magas termésbiztonságot nyújtanak, a hajtatott zöldségek piacán a nyomott árak rontják a jövedelmezőséget. A gyümölcstermesztésben a tavaszi fagy jelentős károkat okozott, különösen az almaültetvényekben, míg a szőlő-bor ágazatban az aszály, a fitoplazma és a tavaszi fagy kedvezőtlenül befolyásolták a termelést.

A palackos borok exportja javuló tendenciát mutat, elsősorban a fehérborok esetében – ismertette a felmérés adatait Hollósi Dávid. Az MBH Bank szerint a volatilis gazdasági környezetben már rövid távon is szerkezeti változásokra kényszerül az ágazat, az agráriumnak hosszabb távon is alkalmazkodnia kell a megváltozott klimatikus viszonyokhoz.

Advertisement

A 21. század magyar mezőgazdaságának egyik legfontosabb kérdése, hogy mit fognak termelni kukorica helyett – vetette fel Hollósi Dávid. Rámutatott: a klímaváltozás miatt Európa egyes részei teljesen alkalmatlanná válnak a kukorica termesztésére, a termelés egyre inkább az északi területekre húzódik, például Lengyelország északi területeire. A bank szakértői úgy látják, hogy felértékelődik a korszerű agrotechnológiai megoldások, a víztakarékos termelési technológiák és az öntözési beruházások szerepe, miközben a tudatos gazdálkodás és a gyors alkalmazkodóképesség a versenyképesség megőrzésének egyik legfontosabb feltétele. Az alkalmazkodás segítik a beruházások, illetve a forgóeszköz-finanszírozás is előtérbe kerül, ezáltal felértékelődik az agárszektorban működő bankok szerepe – jelezte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák