Zöldinfó
Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói
Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.
Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.
Zöldinfó
Már most megdőlt a korábbi rekord: súlyos erdőtüzek sújtják Franciaországot
Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Franciaországban még soha nem égett le annyi erdőterület július közepéig, mint idén, amióta két évtizede mérések készülnek, az Európai Erdőtüzek Információs Rendszerének (Effis) adatai szerint – írja az alternativenergia.hu. Az erdőtüzek elsősorban a déli országrészben és a párizsi régióban pusztítottak. Több mint 42 ezer hektár égett le Franciaországban január és július közepe között, meghaladva a 2022-es korábbi rekordot. A 2026-ban leégett területek már most jelentősen meghaladják a tavalyi teljes évét. A fontainebleau-i erdőtől a délebbi Drôme és Var megyékig, valamint Korzika szigetén csak júliusban mintegy 15 ezer hektár vált a tűz martalékává. Utoljára 2022-ben pusztítottak júliusban hatalmas erdőtüzek, akkor 27 ezer hektárnyi terület égett le. A 2022-es évvel ellentétben azonban idén már februárban is hatalmas erdőtüzeket regisztrált az Effis, pedig az év elejei időszak hagyományosan a tűzoltók által szándékosan gyújtott tüzek időszaka az erdők megtisztítására.
Az európai rendszer, amely műholdas képekre támaszkodik az égett területek észlelésére, csak a legalább 30 hektáros tűzeseteket számolja. A július 15-ig mért adatokban minden olyan tűz szerepel, amely e nap előtt elkezdődött. Ez “sokkal több, mint ami tavaly égett le, és ugyanebben az időszakban 2022-ben, ami már egy rendkívüli év volt” a tűzesetek szempontjából – mondta hétfőn Laurent Nunez belügyminiszter a France Inter közrádióban.
Teljes évre vetítve a francia rekord 2022-ben 66 300 leégett hektár volt. Az idén eddig rögzített összesített adat közel kétharmadát képviseli ennek a szintnek. Franciaországot az európai kontinens nagy részéhez hasonlóan súlyos aszály sújtja, amely elsősorban a júniusi történelmi hőhullám következménye. A klímaváltozás hatására egyre intenzívebbé váló erdőtüzek 2025-ben először égettek fel az Európai Unióban több mint egymillió hektárt, a 2006 óta tartó Effis-mérések kezdete óta.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
