Zöldinfó

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.

Zöldinfó

Vízzel mentik a kiszáradó élőhelyeket

A vízmegtartáson és vízpótláson a hangsúly.

Létrehozva:

24 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vízügy országszerte mintegy 8 millió köbméter vizet juttatott ki helyi vízpótlások keretében holtágakba, természetvédelmi területekre elsősorban ökológiai céllal – tudatta a május közepén alakult Országos Vízügyi Koordinációs Központ közleményben az MTI-vel. A koordinációs központ folyamatosan engedélyezi azokat a vízpótlásokat, amelyeket nemzeti parkokkal, önkormányzatokkal, civilekkel közösen valósítanak meg a vízügyi igazgatóságok – írja az alternativenergia.hu. Az ország területén már 27 helyszínen zajlik holtágak ökológiai vízpótlása, természetvédelmi területek vízellátása, nem állami kezelésben lévő csatornák feltöltése. A további lehetőségekről folyamatos az egyeztetés.

A legtöbb helyen szivattyúk segítségével végezhető a feladat, például a Szikrai-Holt-Tiszánál és az Alpári-Holt-Tiszánál, a Tiszadobi-holtágnál, a Tiszaugi-Holt-Tiszánál, a Bodrog Keleti-holtágánál, a Tunyogmatolcsi-Holt-Szamosnál, a Dabasi-Turjános természetvédelmi területen és a Fokorú-puszta vizes élőhelyen. A Tolnai-holtágak vízpótlása a Sió-árvízkapu duzzasztásának köszönhetően gravitációsan megoldható. Az ezekre a területekre kivezetett víz mennyisége május 31-éig megközelítette a 8 millió köbmétert. Hamarosan újabb területeken lesz vízpótlás. A vízügyi ágazat emellett továbbra is a vízmegtartásra és a térségi vízpótlásra törekszik saját területein, a vízkormányzást szolgáló műveket zárva tartja. A visszatartott víz mennyisége jelenleg a duzzasztott folyómedrekben, csatornákban és tározókban 632 millió köbméter. Az aktuális intézkedések pedig a hétre előrejelzett eső, valamint a vízfolyásokon várható kisebb vízszintemelkedésekből adódó többletvíz megtartását szolgálják a rendelkezésre álló területeken.

A Velencei-tavon kialakult alacsony vízállás miatt, a vízminőségi változások fokozottabb nyomonkövetése érdekében, egy újabb vízminőségmérő bója telepíttetéséről döntött a koordinációs központ. A vízminőség-védelmi szempontból kritikusnak számító területre kihelyezett szerkezet több paraméter mérésésre alkalmas, így például vízhőmérséklet, PH, fajlagos elektromos vezetőképesség, oldott oxigén, zavarosság, klorofill “a”. A bója által továbbított adatokat a szakemberek online folyamatosan elemzik, értékelik – közölte a koordinációs központ.

Tovább olvasom