Zöldinfó

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.

Zöldinfó

Folyamatosan mérik a levegő minőségét pécsi iskolákban és óvodákban

A beltéri levegő minőségét elemző rendszer működik Pécsen.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hat pécsi oktatási-nevelési intézmény 73 tantermében és csoportszobájában működik már az a folyamatos beltéri levegőminőség-monitoring rendszer, amelyet a HungAIRy környezetvédelmi projekt eredményeként helyeztek üzembe – közölték az alternativenergia.hu. A HungaroMet Zrt. irányításával zajló program keretében a helyiségekben felszerelt érzékelők – egyebek mellett – a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint a levegő szén-dioxid- és szállópor-koncentrációját mérik. A programban négy pécsi óvoda és két általános iskola vesz részt, amelyekben összesen 73 beltéri mérőegység gyűjti az adatokat a helyiségek optimális levegőminőségének biztosítása érdekében.

A folyamatos mérések valós időben jelzik, mikor van szükség fokozott légcserére, így segítik az egészségesebb beltéri környezet fenntartását. Kifejtették: a szén-dioxid a beltéri levegő egyik legfontosabb indikátora, hiszen minél többen tartózkodnak egy helyiségben megfelelő légcsere nélkül, annál magasabb lesz ennek a koncentrációja. A közlemény szerint a tantermekben és a csoportszobákban eddig rögzített értékek azt mutatják, hogy hétköznapokon 8 és 16 óra között az átlagos szén-dioxid-koncentráció az egészségügyi irányérték alatt maradt.

A beltéri levegőminőség-monitoring a HungAIRy projekt pécsi pilotprogramjának része. A fejlesztés célja, hogy a folyamatos mérési adatok és a gyakorlati tapasztalatok segítségével támogassa az egészségesebb, energiahatékony és tudatosan működtetett köznevelési intézményi környezet kialakítását.

A hatvan százalékos – közel 16 millió eurós – európai uniós támogatással 2019 és 2026 között zajló HungAIRy program döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszközök fejlesztésével, új légszennyezettségi mérőállomások telepítésével zajlik az ország tíz településén: Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Karcagon, Miskolcon, Pécsen, Szolnokon és Tatabányán. A HungAIRy eredményeként megvalósult a települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálata, de szemléletformáló, tájékoztató akciókat is tartottak, s országos tanácsadói hálózat működtetnek.

Tovább olvasom