Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fejlesztése forradalmasíthatja az akkumulátorgyártást

Környezetkímélőbb akkumulátorgyártás kezdődhet el Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Magyarország felkerülhet a világtérképre az akkumulátorgyártásban, nemsokára ugyanis elkezdődhet egy, az akkumulátorokban használható magyar fejlesztésű anód gyártása, amelynek a töltéstároló kapacitása sokkal jobb a most használt alapanyagokénál, az előállítása pedig környezetkímélőbb lesz – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója volt, akivel a Planet Budapesten is bemutatott és a március végéig tartó rendezvény helyszínén, a Vasúttörténeti Parkban beszélgetett az Onli nevű anódról, amely egy lítium-ion cellákhoz használható ónalapú ötvözet, és amely 13 év kutatómunka után jutott el mostanra a gyártási fázisba. Vida Ádám, aki egyben a fejlesztő Edortech Kft. ügyvezetője is, magyarázata szerint jelenleg az akkumulátorgyártás során az anód és katód aktív anyaggyártók által elkészített porokat a cellagyártók összekeverik ragasztókkal, oldószerekkel, és felragasztják fémfóliákra, amelyeket aztán behelyeznek az akkumulátorba. Ezeknek a fémfóliáknak a hővezetése azonban nem az igazi, ami problémát okozhat például a gyorstöltésnél, mivel “a hőmenedzsmentet nem tudja kezelni majd a cellából épített rendszer”, és emiatt tönkremegy idő előtt, valamint nő a tűzveszélyessége is.

A magyar technológia során azonban egy anód elektródát hoznak létre, amelyet elektrokémiával ráépítenek egy rézszalagra, ezáltal a hővezető képessége és az elektromos vezetőképessége is nagyságrendekkel nagyobb. A gyártásnál nem használnak se ragasztót, se vegyi anyagot, a vízfelhasználás “nulla”, a felhasznált anyagok mind beszerezhetők Európából, a termék ára pedig közelít a jelenleg leggyakrabban használt grafitéhoz, annak ellenére, hogy a sokkal drágább szilícium tulajdonságait hozza – sorolta az igazgató.

További előnyként említette, hogy az Onli töltéstároló kapacitása a grafithoz viszonyítva sokkal jobb, “nem kétszer annyi, nem is tízszer annyi, valahol a kettő között”, adaptálhatóság szempontjából pedig kiemelte, hogy meg lehet spórolni a gyártásnál a ragasztás utáni hőkezelést a kemencékben, ami rengeteg energiát és vizet fogyaszt. Arra a kérdésre, hogy ez a technológia az elektromos autók akkumulátorai mellett felhasználható-e majd a napelemek vagy a szélerőművek által megtermelt energia tárolásában is, Vida Ádám azt mondta, “segíthet”, mert a tárolókapacitás ugyanúgy jobb tud lenni, mint egy elektromos autó esetében.

Advertisement

Az ügyvezető beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban már elég komoly szakmai együttműködést folytattak amerikai, német, török cégekkel, még a Teslával is egyeztettek, ugyanakkor a Planet Budapesten történt bemutatkozásuk után több mint negyven további megkeresést kaptak. Arra a kérdésre, hogy mikor válhat ebből a találmányból olyan termék, amelyet már be lehet építeni az autókban használt akkumulátorokba, Vida Ádám azt válaszolta, hogy 2027 közepén indulhat az értékesítés, 2028 végén pedig az üzemi minőségű gyártás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák