Zöldinfó

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.

Zöld Energia

Energiatárolók telepítésé pályázhatnak a hazai vállalkozások

A cégeknél folytatódik a tárolói forradalom.

Létrehozva:

29 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Megnyílik a Jedlik Ányos Energetikai Program legjobban várt pályázata, a hazai vállalkozások az 50 milliárd forintos keretből keddtől igényelhetnek támogatást ipari energiatárolók telepítéséhez – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára a tárca közleménye szerint. A teljes forrásmennyiség felét a mikro-, kis- és középvállalkozások számára különítik el. Az Otthoni Energiatároló Programmal együtt 2026 elején legalább 800 megawattnyi tároló kiépítését támogatja a kormány, ezzel megötszörözve a meglévő kapacitást – írta meg az alternativenergia.hu. A közleményben jelezték: Magyarország világelső a naperőművekkel megtermelt áram részarányában. A tiszta energiahordozó még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeinket is meg kell erősíteni. A korszerű akkumulátorok beszerzésével a cégek és családok nagyobb arányban tudják a saját eszközzel megtermelt zöldenergiával fedezni áramigényeiket. A támogatásoknak köszönhetően mérséklődnek az importkitettségek, rendszerszinten és az egyes fogyasztóknál is csökkennek a költségek – hangsúlyozták.

A Jedlik Ányos Energetikai Program kedden élesedő felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett a támogatás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő forrás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető – ismertették. Egy pályázó egy helyszínen megvalósuló fejlesztéshez kérhet legalább 10 millió és legfeljebb 1 milliárd forintot. Az élénk érdeklődést kiváltó programelem mintegy 2500 új beruházás létrejöttét segítheti elő 2028 végéig a tárca közlése szerint. A jelentkezéseket 2026. február 10-én 10 órától a pályázat felfüggesztéséről szóló közlemény megjelenéséig lehet benyújtani.

Czepek Gábor kiemelte: a zöldenergia “elspájzolásával” tehermentesítjük az áramhálózatot, még kevésbé szorulunk költséges importra, a támogatott családok és cégek rezsiterhei csökkennek. Az atomenergiára, megújulókra és tárolásra építő patrióta zöldpolitika sikeres megvalósításával 2030-ra a teljes önellátás a cél a villamosenergia-felhasználásban. Azon dolgozunk, hogy az energiatárolásban is az európai élvonalba zárkózzunk fel a következő évtized elejéig – fogalmazott.

Tovább olvasom