Zöldinfó

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.

Zöldinfó

Nemzetközi együttműködéssel fejleszt klímabarát energiarendszereket a Széchenyi Egyetem

Megújuló energián alapuló rendszert dolgoznak ki: klímavédelmi kutatás indult a Széchenyi István Egyetem vezetésével.

Létrehozva:

23 perc telt el a létrehozás óta

2025-10-29

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Korunk egyik égető problémája a klímaváltozás. Jövőnk biztonsága és bolygónk életközösségeinek fennmaradása azon múlik, hogyan tudjuk kezelni ezt a kihívást, és milyen módokon és mértékben vagyunk képesek alkalmazkodni a hatásaihoz – írja az alternativenergia.hu. A megoldáshoz egy komplex – a klímaváltozásra ható, illetve annak következményeit elszenvedő rendszerek pontos megértését, modellezését és folyamatainak optimálását lehetővé tevő – módszerre van szükség, melynek segítségével csökkenthető a régiók éghajlatváltozással kapcsolatos érzékenysége, növelhető a megújuló energiák integrációja, valamint hosszú távon biztosítható az erőforrások rendelkezésre állása.

A győri Széchenyi István Egyetem vezetésével megvalósuló, 2024-1.2.3-HU-RIZONT-2024-00104 azonosítószámú, „REx-Cli-RES (Regionális Exergia-vezérelt, Klímareziliens, megújuló energián alapuló rendszer)” elnevezésű projekt célja több kiválasztott mintarégió teljes energetikai és vízfelhasználási rendszerének felmérése, digitális ikerként történő leképezése és a változó környezeti és klimatikus feltételekre adott reakcióinak modellezése, továbbá a tervezett fejlesztések és intézkedések hatásainak előrejelzése, az optimális beavatkozási portfólió szempontrendszerének kialakítása. Újdonságtartalmát többek között a klímareziliencia kérdésének holisztikus – azaz az egészre irányuló, átfogó – megközelítése, a régiós energia- és vízközösség megalapozása céljából alkalmazott exergiamegközelítés, valamint a napszakos és szezonális energiatárolás rendszerintegrációjának kidolgozása adja. (Az exergia annak a maximális hasznos munkának a mértéke, amelyet egy adott rendszer ki tud adni magából, miközben egyensúlyba kerül a környezetével.)

A Széchenyi István Egyetem projektben részt vevő kutatói jelentős kutatási és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a klímareziliens műszaki és folyamatszervezési megoldások vizsgálatában, kidolgozásában és alkalmazásában, valamint komplex környezeti és energetikai rendszerek elemzésében, modellezésében és optimálásában. A vezető kutató szerepét Heriberto Cabezas tölti be. Magyar oldalról a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont is bekapcsolódik a munkába az energetikai rendszerek digitális leképezése, modellezése és optimálása terén.

A nemzetközi tapasztalatokat két neves kutatóközponttal történő együttműködés révén építik be a projektbe. A Müncheni Műszaki Egyetem (Technical University of Munich – TUM) CoSES (Center for Combined Smart Energy Systems) központja képes akár regionális skálázású energetikai hálózatok valós működéshez közeli állapotban zajló emulálására (utánzására) és szoftveres környezetben történő tesztelésére Power Hardware in the Loop (P-HIL) megoldással. Az amerikai Vishwamitra Research Institute (VRI) Center of Uncertain Systems kutatóintézet fő profilja az összetett rendszerek matematikai modellezése, optimálása és az azokkal kapcsolatos kockázatok és bizonytalanságok elemzése.

Tovább olvasom