Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Gazdák védelmében: tömegek támogatják az agrárpetíciót

Már több mint 260 ezren írták alá az agrárpetíciót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mostanáig több mint 260 ezren támogatták az aláírásukkal a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös kezdeményezését, a Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat! címmel januárban meghirdetett petíciót – közölték az érdekképviseletek az MTI-vel. A Magosz és a NAK értékelése szerint a petíció sikere azt bizonyítja, hogy a magyar emberek nem kérnek a harmadik országokból érkező bizonytalan minőségű élelmiszerekből, visszautasítják az EU mezőgazdaságát veszélyeztető szabadkereskedelmi megállapodásokat, kiállnak a gazdálkodókért, az élelmiszerbiztonságért és az uniós agrártámogatások megőrzéséért – ismertette az alternativenergia.hu. Hozzátették, az elhibázott brüsszeli lépések veszélyeztetik a mezőgazdaság jövőjét, az Európai Bizottság rövid távú ipari és geopolitikai érdekekért cserébe áldozza föl az agrárium stabilitását és az európai élelmezésbiztonság alapjait – írja az alternativenergia.hu.

A Közös Agrárpolitika tervezett átalakítása elfogadhatatlan, mert a források 20-25 százalékos megvonása gazdaságokat lehetetlenítene el, és a generációs megújulást sem segítik azzal, hogy az idősebb termelőktől teljes egészében elvonják a támogatást – írták. A közlemény szerint a hatástanulmányok és felhatalmazás nélküli szabadkereskedelmi egyezmények megrengetik az EU mezőgazdaságát és az élelmiszeriparát, az exportőr országokban ugyanis más a birtok- és termelési struktúra, lazábbak az élelmiszer-előállítási szabályok és olyan készítményeket is felhasználnak a termelésben, amelyeket az uniós szabályok tiltanak.

Az Ukrajnával kötött megállapodás már igazolta, hogy a kívülről beáramló termékek komoly piaci zavarokat okoznak. A májusban életbe lépő Mercosur-megállapodás súlyosbítja a helyzetet, mert az emiatt beáramló tömegtermékekről a fogyasztók nem kapnak megfelelő tájékoztatást, az európai gazdák pedig kiszorulnak a piacaikról – tették hozzá. A Magosz és a NAK úgy látja, hogy mindez nem véletlen döntések sorozata, az Európai Bizottság vezetése figyelmen kívül hagyja, hogy a mezőgazdaság nem pusztán egy gazdasági ágazat, hanem az élelmiszer-ellátás, a vidéki társadalom és a környezeti fenntarthatóság alapja. Az agrárium nem lehet kereskedelmi alkuk és hibás döntések áldozata, a magyar földet és a magyar gazdákat meg kell védeni. A közös kiállás üzenetét a kezdeményezők eljuttatják Brüsszelbe, a benyújtásig még várják az újabb aláírásokat a www.agrarpeticio.hu oldalon – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák