Zöldinfó
Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói
Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.
A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.
Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.
Zöldinfó
Robbanásszerűen nőtt a vaddisznóállomány Olaszországban, új vadászati módszert vezetnek be
Az olasz állatvédők ellenzik a vaddisznók íjjal való vadászatát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kegyetlenségnek nevezte a vaddisznóknak Észak-Olaszország már több területén engedélyezett íjjal és nyíllal való vadászatát Alessandro Piacenza, az OIPA olasz állatvédő szervezet felelőse, aki a La Repubblica napilapnak nyilatkozott. A milánói székhelyű állat- és környezetvédő szervezet vezetője szerint teljesen értelmetlen azt gondolni, hogy a vaddisznók szaporodásának korlátozását íjas vadászattal lehet elérni – írja az alternativenergia.hu. Francesco Piacenza hangoztatta, hogy a nyíl nem tud minden esetben áthatolni az állat bőrén, gyakran csak megsebesíti a vaddisznót, és szenvedést okoz neki. Az OIPA felelőse az észak-olaszországi Trentino-Alto Adige (Dél-Tirol) autonóm tartomány bejelentésére reagált, miszerint 2027-től engedélyezi a területén található vaddisznóknak nemcsak lőfegyverrel, hanem vadászíjjal való vadászatát is. A tartományi rendelkezést Robin Hoodról nevezték el.
Roberto Failoni, a térség erdészeti és vadászati felelőse kifejtette, azért tartja megfelelőnek az íjas vadászatot, mivel nem csap zajt, így nem zavarja a többi állatot, főleg a párzási időszakban. Failoni elmondta, hogy a következő hónapokban tanfolyamokat indítanak az íjjal és nyíllal való biztonságos vadászat elsajátítására annál is inkább, mivel a sikeres lövéshez legalább 25 méteres távolságra kell lennie a vadásznak az állattól. Az olasz törvények nem tiltják az íjvadászatot, alkalmazásáról a tartományok döntenek. Ugyanezt a vadásztechnikát korábban már Veneto tartomány is engedélyezte.
A La Repubblicában közölt adatok szerint Olaszországban 1,5 millió a vaddisznók száma, miközben 2010-ben alig félmillió volt az állomány. Évente mintegy 300 ezer példányt vadásznak le, és a 2026 és 2028 közötti vadászterv szerint évente több mint négyszázezer példány kilövése engedélyezett. A Coldiretti termelői szövetség évi húszmillió euróra becsülte a földeken a vaddisznók okozta kárt.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
