Zöldinfó
Dunaferr: kokszhiány miatt leálltak a nagyolvasztók, ami a teljes gyár leállásához vezethet
Az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után, múlt pénteken a Dunaferr arra kényszerült, hogy leállítsa a másik nagyolvasztóját is, mert a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást – közölte a társaság a honlapján.
A közlemény szerint a koksz, mint nélkülözhetetlen alapanyag hiánya miatt bekövetkezett kényszerű leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a cégnél. Az írták, a cégcsoport túlélésére az egyetlen esély, hogy a termelést fenn tudja tartani és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, ehhez pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű koksz beszállítására van szükség egy héten belül. Hozzátették, hogy a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a Dunaferr működését.
A cég szerint közép- és hosszabb távon az állami beavatkozás jelentheti az egyetlen megoldást az egyik legnagyobb, 4500 munkavállalót foglalkoztató magyar iparvállalat túlélésére “az iparági krízishelyzetben”. Emlékeztettek arra, hogy a kormányzat elkezdte a nagy iparvállalatok számára is segítséget jelentő támogatás kereteinek kidolgozását, a gyármentő program elsősorban az energiaár csökkentő intézkedések és bértámogatások, valamint adókedvezmények, vagy a konkurensek által külföldről behozott termékekre kivetett magasabb “védővámok” útján segíthetné a Dunaferrt. Hangsúlyozták, hogy a tulajdonosi viszonyok rendezetlensége ellenére a cégcsoport számos partneri megállapodás révén biztosította működését és finanszírozását az elmúlt két évben, azonban az ukrán-orosz háború, az Európát sújtó energiaválság, valamint a logisztikai nehézségek mára olyan helyzetbe sodorták, amellyel a társaságcsoport egyedül képtelen megbirkózni. A nyilvánosan elérhető legfrissebb, 2021-ben közzétett 2019-es beszámoló szerint az ISD Dunaferr Zrt. a 2019-es üzleti évben 289 milliárd forint nettó árbevétel mellett 54 milliárd forintos veszteséget realizált.
mti
Zöldinfó
A kulisszák mögé engedtek betekintést az ország energetikai létesítményei
Az energiaellátás és a közműszolgáltatások működését mutatja be az Erőművek Éjszakája.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
83 energetikai és közműszolgáltató létesítmény nyitotta meg kapuit az Erőművek Éjszakáján, amelyre országszerte csaknem 5300 látogató regisztrált – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és partnerei által hetedik alkalommal megrendezett esemény célja az energiaellátás és a közműszolgáltatások működésének közérthető bemutatása volt. A rendezvény megnyitóját pénteken Budapesten, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművében tartották. Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője elmondta, hogy a program lehetőséget biztosított a látogatóknak arra, hogy olyan helyszínekre is eljussanak, amelyek máskor nem látogathatók, közelről ismerjék meg az üzemek működését, és találkozzanak az ellátás biztonságáért felelős szakemberekkel.
A programhoz erőművek, távfűtő létesítmények, víziközmű-szolgáltatók és hulladékgazdálkodási létesítmények csatlakoztak. Az eseményhez kapcsolódva pénteken a távhőszolgáltatás napját is megrendezték. A MEKH szóvivője kiemelte, hogy a nyári hőség és a megnövekedett energiaigény ismét ráirányította a figyelmet az ellátásbiztonság jelentőségére. Az idei rendezvény iránt különösen nagy volt az érdeklődés: az október 1-jén induló regisztrációt követően a legnépszerűbb helyszínek már az első napon beteltek.
Az Erőművek Éjszakája a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára is lehetőséget kínált az energetikai, műszaki, természettudományos és technológiai területek megismerésére. Briglovics Gábor, az Alpiq Szolgáltató Kft. Csepel II. erőművének vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az energetikai ágazat az elmúlt tíz évben jelentős átalakuláson ment keresztül, amelyben egyre nagyobb szerepet kapott a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A 2000-ben működésbe lépett csepeli erőmű az évek során többféle szerepet töltött be a magyar villamosenergia-rendszerben, az utóbbi években pedig elsősorban a rugalmasság és a szabályozás területén játszott fontos szerepet.
Orbán Péter, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtitkára a megnyitón hangsúlyozta, hogy a távhőszolgáltatás olyan infrastruktúra, amely az összehangolt működés révén hatékonyabb és fenntarthatóbb ellátást tesz lehetővé annál, mintha mindenki önállóan gondoskodna erről.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell