Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Dunaferr: kokszhiány miatt leálltak a nagyolvasztók, ami a teljes gyár leállásához vezethet

Az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után, múlt pénteken a Dunaferr arra kényszerült, hogy leállítsa a másik nagyolvasztóját is, mert a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást – közölte a társaság a honlapján.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a koksz, mint nélkülözhetetlen alapanyag hiánya miatt bekövetkezett kényszerű leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a cégnél. Az írták, a cégcsoport túlélésére az egyetlen esély, hogy a termelést fenn tudja tartani és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, ehhez pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű koksz beszállítására van szükség egy héten belül. Hozzátették, hogy a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a Dunaferr működését.

A cég szerint közép- és hosszabb távon az állami beavatkozás jelentheti az egyetlen megoldást az egyik legnagyobb, 4500 munkavállalót foglalkoztató magyar iparvállalat túlélésére “az iparági krízishelyzetben”. Emlékeztettek arra, hogy a kormányzat elkezdte a nagy iparvállalatok számára is segítséget jelentő támogatás kereteinek kidolgozását, a gyármentő program elsősorban az energiaár csökkentő intézkedések és bértámogatások, valamint adókedvezmények, vagy a konkurensek által külföldről behozott termékekre kivetett magasabb “védővámok” útján segíthetné a Dunaferrt. Hangsúlyozták, hogy a tulajdonosi viszonyok rendezetlensége ellenére a cégcsoport számos partneri megállapodás révén biztosította működését és finanszírozását az elmúlt két évben, azonban az ukrán-orosz háború, az Európát sújtó energiaválság, valamint a logisztikai nehézségek mára olyan helyzetbe sodorták, amellyel a társaságcsoport egyedül képtelen megbirkózni. A nyilvánosan elérhető legfrissebb, 2021-ben közzétett 2019-es beszámoló szerint az ISD Dunaferr Zrt. a 2019-es üzleti évben 289 milliárd forint nettó árbevétel mellett 54 milliárd forintos veszteséget realizált.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

Advertisement

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák