Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Dunaferr: kokszhiány miatt leálltak a nagyolvasztók, ami a teljes gyár leállásához vezethet

Az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után, múlt pénteken a Dunaferr arra kényszerült, hogy leállítsa a másik nagyolvasztóját is, mert a termeléshez szükséges koksz beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK) váratlanul megtagadta a szállítást – közölte a társaság a honlapján.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a koksz, mint nélkülözhetetlen alapanyag hiánya miatt bekövetkezett kényszerű leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a cégnél. Az írták, a cégcsoport túlélésére az egyetlen esély, hogy a termelést fenn tudja tartani és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, ehhez pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű koksz beszállítására van szükség egy héten belül. Hozzátették, hogy a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a Dunaferr működését.

A cég szerint közép- és hosszabb távon az állami beavatkozás jelentheti az egyetlen megoldást az egyik legnagyobb, 4500 munkavállalót foglalkoztató magyar iparvállalat túlélésére “az iparági krízishelyzetben”. Emlékeztettek arra, hogy a kormányzat elkezdte a nagy iparvállalatok számára is segítséget jelentő támogatás kereteinek kidolgozását, a gyármentő program elsősorban az energiaár csökkentő intézkedések és bértámogatások, valamint adókedvezmények, vagy a konkurensek által külföldről behozott termékekre kivetett magasabb “védővámok” útján segíthetné a Dunaferrt. Hangsúlyozták, hogy a tulajdonosi viszonyok rendezetlensége ellenére a cégcsoport számos partneri megállapodás révén biztosította működését és finanszírozását az elmúlt két évben, azonban az ukrán-orosz háború, az Európát sújtó energiaválság, valamint a logisztikai nehézségek mára olyan helyzetbe sodorták, amellyel a társaságcsoport egyedül képtelen megbirkózni. A nyilvánosan elérhető legfrissebb, 2021-ben közzétett 2019-es beszámoló szerint az ISD Dunaferr Zrt. a 2019-es üzleti évben 289 milliárd forint nettó árbevétel mellett 54 milliárd forintos veszteséget realizált.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Tíz új hársfa Szentpéterfán: folytatódik a magyar falvak zöldítése

Hetvenezer fát ültettek el eddig a településfásítási program keretében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az országos településfásítási program keretében az elmúlt öt évben csaknem 70 ezer fát ültettek el 2119 magyarországi településen – közölte az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a Vas vármegyei Szentpéterfán, ahol a helyi horvát-magyar általános iskolában a a program őszi ültetési időszakának zárórendezvényén beszédet mondott, majd a településen hársfát ültetett. Zambó Péter azt mondta: idén duplájára emelték az igényelhető fák mennyiségét és az ahhoz tartozó pénzügyi keretet, így a program során szeptember óta 8400 fát ültettek el országszerte, ebből 400-at Vas vármegyében – írja az alternativenergia.hu. Hozzáfűzte: a tervek szerint jövő tavasszal újabb 300 településen több mint 7000 fát ültetnek, és az a cél, hogy 2026 végére az összes mennyiség elérje a 100 ezer darabot. “Ez nemcsak statisztika, hanem egyértelmű jele annak, hogy Magyarország fával borított területeinek növekedése kézzel fogható valóság, és ami ennél is fontosabb, mindez nemcsak az erdészeti szakma, hanem a települések, a helyi közösségek és az oktatási intézmények közös munkájának eredménye” – mondta.

Hangsúlyozta: az 1,1 millió hektár erdő, amelyet a 21 állami erdőgazdaság kezel “az ország tüdője, hűtője, víz megtartó rendszere, közösségi tere, rekreációs lehetősége, klímavédelmi eszköze”. Az államtitkár szólt arról is, hogy a fenntarthatósági szemlélet elterjesztése érdekében az Agrárminisztérium számos környezeti nevelési programot is támogat, ezek közül kiemelkedő az Országos Erdészeti Egyesület által lebonyolított “Iskolában az erdő program”, amelynek során két év alatt 114 ezer gyermek számára tartanak foglalkozásokat az állami erdészetek erdőpedagógusai. Zambó Péter úgy fogalmazott: “az erdők jövője azon múlik, hogy tudunk-e olyan szakmai és társadalmi szövetséget létrehozni, amely képes a természet érdekeit a közösségek, a gazdaság és a következő generációk érdekeivel összhangba hozni.”

Gáspár Mónika, a csaknem ezer lelkes, többségében horvát nemzetiség által lakott Szentpéterfa polgármestere elmondta: a község képviselőtestülete tudatosan készült arra, hogy részt vehessenek a településfásítási program pályázatán, több mint negyven fa elültetésére alkalmas helyet írtak össze a faluban. A fásítási programban most tíz hársfával gazdagodott a község, amelyek közül kilencet már korábban elültettek, egyet pedig most szerdán ünnepélyes keretek között helyeztek a földbe.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák