Zöldinfó
Ebben az országban lesz a legmagasabb a napelemek újrahasznosításának aránya
Régóta várt, a napelemek újrahasznosítását célzó programot fogadtak el Dél-Koreában.
A napelemek már most óriási segítséget jelentenek a fosszilis energiahordozók elleni küzdelemben, a szakértők többsége pedig egyetért abban, hogy a fotovoltaikus technológiának a jövőben még komolyabb szerep juthat. A fejlődési lehetőségek beláthatatlanok: a hatékonyság folyamatosan nő, a napelemes cellákat egyre több felületre lehet felvinni, a sivatagi és az úszó napelemek megvalósítása után pedig már az űrben keringő fotovoltaikus farmok ötlete is felmerült.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Noha a napelemek a fosszilis energiahordozókhoz képest olcsóbb és környezetbarátabb megoldást jelentenek, azért a fotovoltaikus technológia terén is sok a probléma. Az egyik fő kihívást az újrahasznosítás jelenti: bár a panelek alapanyagi igen költségesek, előállításuk vagy eldobásuk pedig gyakran komoly környezetkárosítással jár, mégis meglehetősen kis arányban hasznosítják újra őket. Ezt a problémát orvosolná most Dél-Korea – számol be a PV Magazine. Az ázsiai ország Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma a közelmúltban, a legutóbbi miniszteri találkozón elfogadta a régóta várt, a napelem modulok újrahasznosítására vonatkozó programot.
Az új rendelkezések egységes begyűjtési rendszert hoznak létre Dél-Korea minden nagyobb régiójában. A cél az, hogy a hulladékká váló panelek újrahasznosítási vagy újrafelhasználási aránya három év alatt több mint 80 százalékos legyen, ami összhangban van a jelenlegi, európai uniós szintekkel. A program az ágazat statisztikai rendszerének alapjait is lefekteti. A rendszer alapvető célja, hogy ösztönözze a modulok újrafelhasználását, mielőtt az újrahasznosítás válik a végső megoldássá. Ezen felül olyan tanúsítványokat is bevezet, amelyek segítenek korlátozni a veszélyes anyagok használatát az elektronikus berendezésekben.
A dél-koreai kormány 2025-re 1222 tonna napelem-modul hulladékkal, 2027-re 2645 tonnával, 2029-re 6796 tonnával, 2032-re pedig 9632 tonnával számol. Az ország december 2021 végére érte el a nagyjából 20 gigawatt telepített napelem-kapacitást. Az újonnan telepített kapacitás 2021-ben mintegy 4,4 gigawatt volt.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
