Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ebben az országban lesz a legmagasabb a napelemek újrahasznosításának aránya

Régóta várt, a napelemek újrahasznosítását célzó programot fogadtak el Dél-Koreában.

Létrehozva:

|

A napelemek már most óriási segítséget jelentenek a fosszilis energiahordozók elleni küzdelemben, a szakértők többsége pedig egyetért abban, hogy a fotovoltaikus technológiának a jövőben még komolyabb szerep juthat. A fejlődési lehetőségek beláthatatlanok: a hatékonyság folyamatosan nő, a napelemes cellákat egyre több felületre lehet felvinni, a sivatagi és az úszó napelemek megvalósítása után pedig már az űrben keringő fotovoltaikus farmok ötlete is felmerült.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Noha a napelemek a fosszilis energiahordozókhoz képest olcsóbb és környezetbarátabb megoldást jelentenek, azért a fotovoltaikus technológia terén is sok a probléma. Az egyik fő kihívást az újrahasznosítás jelenti: bár a panelek alapanyagi igen költségesek, előállításuk vagy eldobásuk pedig gyakran komoly környezetkárosítással jár, mégis meglehetősen kis arányban hasznosítják újra őket. Ezt a problémát orvosolná most Dél-Korea – számol be a PV Magazine. Az ázsiai ország Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma a közelmúltban, a legutóbbi miniszteri találkozón elfogadta a régóta várt, a napelem modulok újrahasznosítására vonatkozó programot.

Az új rendelkezések egységes begyűjtési rendszert hoznak létre Dél-Korea minden nagyobb régiójában. A cél az, hogy a hulladékká váló panelek újrahasznosítási vagy újrafelhasználási aránya három év alatt több mint 80 százalékos legyen, ami összhangban van a jelenlegi, európai uniós szintekkel. A program az ágazat statisztikai rendszerének alapjait is lefekteti. A rendszer alapvető célja, hogy ösztönözze a modulok újrafelhasználását, mielőtt az újrahasznosítás válik a végső megoldássá. Ezen felül olyan tanúsítványokat is bevezet, amelyek segítenek korlátozni a veszélyes anyagok használatát az elektronikus berendezésekben.

Advertisement

A dél-koreai kormány 2025-re 1222 tonna napelem-modul hulladékkal, 2027-re 2645 tonnával, 2029-re 6796 tonnával, 2032-re pedig 9632 tonnával számol. Az ország december 2021 végére érte el a nagyjából 20 gigawatt telepített napelem-kapacitást. Az újonnan telepített kapacitás 2021-ben mintegy 4,4 gigawatt volt.

Advertisement

Zöldinfó

Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.

A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.

Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák