Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ebben az országban lesz a legmagasabb a napelemek újrahasznosításának aránya

Régóta várt, a napelemek újrahasznosítását célzó programot fogadtak el Dél-Koreában.

Létrehozva:

|

A napelemek már most óriási segítséget jelentenek a fosszilis energiahordozók elleni küzdelemben, a szakértők többsége pedig egyetért abban, hogy a fotovoltaikus technológiának a jövőben még komolyabb szerep juthat. A fejlődési lehetőségek beláthatatlanok: a hatékonyság folyamatosan nő, a napelemes cellákat egyre több felületre lehet felvinni, a sivatagi és az úszó napelemek megvalósítása után pedig már az űrben keringő fotovoltaikus farmok ötlete is felmerült.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Noha a napelemek a fosszilis energiahordozókhoz képest olcsóbb és környezetbarátabb megoldást jelentenek, azért a fotovoltaikus technológia terén is sok a probléma. Az egyik fő kihívást az újrahasznosítás jelenti: bár a panelek alapanyagi igen költségesek, előállításuk vagy eldobásuk pedig gyakran komoly környezetkárosítással jár, mégis meglehetősen kis arányban hasznosítják újra őket. Ezt a problémát orvosolná most Dél-Korea – számol be a PV Magazine. Az ázsiai ország Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma a közelmúltban, a legutóbbi miniszteri találkozón elfogadta a régóta várt, a napelem modulok újrahasznosítására vonatkozó programot.

Az új rendelkezések egységes begyűjtési rendszert hoznak létre Dél-Korea minden nagyobb régiójában. A cél az, hogy a hulladékká váló panelek újrahasznosítási vagy újrafelhasználási aránya három év alatt több mint 80 százalékos legyen, ami összhangban van a jelenlegi, európai uniós szintekkel. A program az ágazat statisztikai rendszerének alapjait is lefekteti. A rendszer alapvető célja, hogy ösztönözze a modulok újrafelhasználását, mielőtt az újrahasznosítás válik a végső megoldássá. Ezen felül olyan tanúsítványokat is bevezet, amelyek segítenek korlátozni a veszélyes anyagok használatát az elektronikus berendezésekben.

Advertisement

A dél-koreai kormány 2025-re 1222 tonna napelem-modul hulladékkal, 2027-re 2645 tonnával, 2029-re 6796 tonnával, 2032-re pedig 9632 tonnával számol. Az ország december 2021 végére érte el a nagyjából 20 gigawatt telepített napelem-kapacitást. Az újonnan telepített kapacitás 2021-ben mintegy 4,4 gigawatt volt.

Advertisement

Zöldinfó

Vegyszerek nélkül is működik: ezért különlegesek az ősi gabonák

A nagyüzemi termesztésű búzához képest az ősi gabonák élettani és környezeti hatásai is kedvezőbbek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ősi gabonák (például a tönköly, tenke, alakor) kedvezőbb élettani és környezeti hatásokkal rendelkeznek a hagyományos, nagyüzemi termesztésű búzához képest, ráadásul műtrágya és növényvédő szerek használatát sem igénylik, ellentétben az utóbbival – foglalta össze az ősi gabonák legfontosabb jellemzőit Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Simon András, a NaturGold Hungária Kft. ügyvezetője és tulajdonosa a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – ismertette az alternativenergia.hu. Áder János a műsorban a 2000-ben alapított NaturGold Hungária Kft. által végzett munkát mutatta be, kitérve a Magyarországon ismert tönkölybúza termelésére, feldolgozására és értékesítésére. Simon András kifejtette: az ember által létrehozott nagyüzemi termesztésű búzánál hozammaximalizálásra törekedtek, ezért ezek termesztése szinte elképzelhetetlen műtrágyák és növényvédő szerek nélkül. Ezzel szemben az ősi gabonák maguktól alakultak ki, és sok ezer éve nem változtak.

Az ősi gabonák úgynevezett pelyvás gabonák, amelyeknél az értékes szemet egy védőburok veszi körül, amely megóvja azt a környezeti hatásoktól, például a gombafertőzéstől, kártevőktől, kórokozóktól és az időjárás viszonytagságaitól is. Ezért nincs szükségük és rosszul is viselik a műtrágya és a növényvédő szerek használatát. Ráadásul az ősi gabonák és a nagyüzemi termesztésű búza beltartalmában is jelentős az eltérés – emelte ki. Mindezek alapján Áder János rámutatott: ha valaki ősi gabonából készült terméket fogyaszt, akkor több vitaminhoz, aminosavhoz, fehérjéhez, rosthoz jut hozzá, mint az, aki a nagyüzemi termesztésű búzából készült termékeket fogyaszt. Simon András elmondása szerint az ősi gabonák fel tudják venni a talajból a számukra szükséges tápanyagokat, ezért tökéletes számukra az ökológiai gazdálkodás.

Áder János az ősi gabonák kedvező tulajdonságainak és hatásainak áttekintése után rákérdezett, hogy akkor miért nem ezt termesztjük. Simon András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ősi gabonák előnye egyben a hátrányuk is, mégpedig az a burok, amely a magot őrzi. Ez ugyanis a betakarításnál nem pereg ki a kalászból, hanem speciális géppel kell eltávolítani, ez a külön művelet pedig plusz költséggel és plusz energiával is jár. Áder János rámutatott arra is, hogy az ősi gabonáknál egy hektárra vetítve az átlagos hozamok kisebbek a hagyományos nagyüzemi termesztésű búzához képest.

Advertisement

Simon András elmondta, hogy most évente 10 ezer tonna tönköly búzát dolgoznak fel, és ez a mennyiség bővül, mert Magyarországon és külföldön is van a termékeikre kereslet. Legalább 150 féle terméket készítenek, köztük liszteket, leves- és körettésztákat. Magyarországon a termékeik országos szinten a bio- és reform boltokban érhetőek el, de webáruházzal és mintabolttal is rendelkeznek. A NaturGold Hungária Kft.-nél a termelés, a feldolgozás, az értékesítés egy kézben van – tájékoztatott a volt államfő, kitérve arra, hogy a NaturGold Hungária Kft. a korábbi alkalmakhoz hasonlóan az idei – február 25-én induló – Planet Budapest fenntarthatósági expón is részt vesz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák