Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ebben az országban lesz a legmagasabb a napelemek újrahasznosításának aránya

Régóta várt, a napelemek újrahasznosítását célzó programot fogadtak el Dél-Koreában.

Létrehozva:

|

A napelemek már most óriási segítséget jelentenek a fosszilis energiahordozók elleni küzdelemben, a szakértők többsége pedig egyetért abban, hogy a fotovoltaikus technológiának a jövőben még komolyabb szerep juthat. A fejlődési lehetőségek beláthatatlanok: a hatékonyság folyamatosan nő, a napelemes cellákat egyre több felületre lehet felvinni, a sivatagi és az úszó napelemek megvalósítása után pedig már az űrben keringő fotovoltaikus farmok ötlete is felmerült.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Noha a napelemek a fosszilis energiahordozókhoz képest olcsóbb és környezetbarátabb megoldást jelentenek, azért a fotovoltaikus technológia terén is sok a probléma. Az egyik fő kihívást az újrahasznosítás jelenti: bár a panelek alapanyagi igen költségesek, előállításuk vagy eldobásuk pedig gyakran komoly környezetkárosítással jár, mégis meglehetősen kis arányban hasznosítják újra őket. Ezt a problémát orvosolná most Dél-Korea – számol be a PV Magazine. Az ázsiai ország Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériuma a közelmúltban, a legutóbbi miniszteri találkozón elfogadta a régóta várt, a napelem modulok újrahasznosítására vonatkozó programot.

Az új rendelkezések egységes begyűjtési rendszert hoznak létre Dél-Korea minden nagyobb régiójában. A cél az, hogy a hulladékká váló panelek újrahasznosítási vagy újrafelhasználási aránya három év alatt több mint 80 százalékos legyen, ami összhangban van a jelenlegi, európai uniós szintekkel. A program az ágazat statisztikai rendszerének alapjait is lefekteti. A rendszer alapvető célja, hogy ösztönözze a modulok újrafelhasználását, mielőtt az újrahasznosítás válik a végső megoldássá. Ezen felül olyan tanúsítványokat is bevezet, amelyek segítenek korlátozni a veszélyes anyagok használatát az elektronikus berendezésekben.

Advertisement

A dél-koreai kormány 2025-re 1222 tonna napelem-modul hulladékkal, 2027-re 2645 tonnával, 2029-re 6796 tonnával, 2032-re pedig 9632 tonnával számol. Az ország december 2021 végére érte el a nagyjából 20 gigawatt telepített napelem-kapacitást. Az újonnan telepített kapacitás 2021-ben mintegy 4,4 gigawatt volt.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák