Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Égbe szökő rezsiköltséggel küszködnek a Loire menti kastélyok

A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.

Létrehozva:

|

A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat. A tulajdonos a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében mutatja meg az ablakokat. Némelyik igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új: a műemlékvédelemmel történt egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cserélték ki őket. “Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van, elképzelheti, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás” – mondta a tulajdonos.

Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt, pedig évente 30 000-40 000 liter fűtőolajat használ. A kastély ura nem tervez további szigetelési munkákat. “Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát” – mondta. Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket. A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára. Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés. A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben – sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville. A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.

Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a “zölddé válás” érdekében: napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, illetve a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítása érdekében. Az állami tulajdonban lévő kastély addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekszik csökkenteni a költségeket. “A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenteni a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást – mondta az igazgató.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Második esély a világegyetemben? Potenciálisan lakható bolygó üzenete a fenntarthatóságról

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy “potenciálisan lakható”, hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről – adta hírül az alternativenergia.hu. A HD 137010 b nevű bolygó a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering, és körülbelül 6 százalékkal nagyobb a Földnél – számolt be róla a tanulmányban a Dél-Queenslandi Egyetem (UniSQ) vezette kutatócsoport. A kutatók a NASA 2018-ban nyugdíjazott Kepler Űrtávcsöve által gyűjtött adatok elemzése közben fedezték fel a bolygójelöltet, amelyben leírásuk szerint a jellemzői alapján “a Föld és a Mars találkozik”, mivel mérete hasonló a Földéhez, az anyacsillagától való távolsága pedig hasonló a Mars Naptól való távolságához. A NASA honlapján ismertetett tanulmány elkészítésében Alexander Venner, az UniSQ csillagászának vezetésével mások mellett a Harvard Egyetem és az Oxfordi Egyetem kutatói is részt vettek. A tudósok szerint a HD 137010 b bolygó valószínűleg éppen a csillag “lakható zónájának” külső szélén helyezkedik el, de a keringési távolsága miatt megfelelő légkör esetén elképzelhető, hogy folyékony víz alakulhat ki a felszínén – írták a tanulmányban.

“Ha a 137010 b – nek a Földhöz vagy a Marshoz hasonló légköre van, akkor valószínűleg hidegebb, mint az Antarktisz. De egy sűrűbb légkör esetén elég meleg lehet a bolygó ahhoz, hogy folyékony víz létezzen rajta, ami kedvező környezetet teremthet az élet számára” – számolt be róla Alexander Venner. Venner becslése szerint a bolygó orbitális pályája mintegy 355 nap körül lehet, amelynek alapján durván 50 százalék az esélye, hogy a lakható zónába esik – idézte az UniSQ honlapja. A kutatók szerint a bolygójelölt egyharmaddal kevesebb hőt és fényt kap az anyacsillagától, mint a Föld a Naptól. A HD 137010 csillag hidegebb és halványabb, ami azt jelentheti, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete nem haladja meg a mínusz 68 Celsius fokot, miközben a Mars átlagos felszíni hőmérséklete körülbelül mínusz 65 Celsius fok.

A más csillagok körül keringő bolygókat “exobolygóknak” nevezik. A felfedezett bolygót további megfigyelésekkel kell vizsgálni, hogy “jelölt” státuszából “megerősített” státuszba kerülhessen. Az exobolygókat kutató tudósok különböző technikákat alkalmaznak a bolygók azonosítására. A HD 137010 b felfedezése egyetlen “átvonulásból” származott – egyetlen esetből, amikor a bolygó áthaladt csillaga előtt -, amelyet a Kepler második, K2 néven ismert küldetése során észleltek. Ha további kutatásokkal sikerül igazolni, hogy valóban bolygóról van szó, a HD 137010 b lenne az egyetlen ismert kőzetbolygó egy Nap-szerű csillag lakható övezetében. Több áthaladás megfigyelése azonban nem egyszerű feladat, mivel a bolygó pályájának távolsága nagyon hasonlít a Földéhez, ami azt jelenti, hogy sokkal ritkábban láthatjuk áthaladni az anyacsillaga előtt, mint a csillaguk körül szűkebb pályán keringő bolygókat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák