Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Égbe szökő rezsiköltséggel küszködnek a Loire menti kastélyok

A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.

Létrehozva:

|

A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat. A tulajdonos a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében mutatja meg az ablakokat. Némelyik igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új: a műemlékvédelemmel történt egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cserélték ki őket. “Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van, elképzelheti, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás” – mondta a tulajdonos.

Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt, pedig évente 30 000-40 000 liter fűtőolajat használ. A kastély ura nem tervez további szigetelési munkákat. “Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát” – mondta. Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket. A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára. Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés. A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben – sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville. A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.

Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a “zölddé válás” érdekében: napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, illetve a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítása érdekében. Az állami tulajdonban lévő kastély addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekszik csökkenteni a költségeket. “A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenteni a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást – mondta az igazgató.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Drónokkal együttműködő robotplatformon dolgoznak a SZTAKI kutatói

Robotjárőr biztonsági személyzet helyett? Ez lehet a jövő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Autonóm földi robot, amely önállóan járőrözik, gyanús tárgyakat vizsgál, háromdimenziós képeket készít, és akár drónokkal együttműködve is dolgozik – mindez nem sci-fi, hanem a Husky nevű kutatási platform, amit a HUN-REN SZTAKI-ban a Rendszer és Irányításelméleti Kutatólaboratórium vezetésével (SCL) fejlesztenek. A Husky négykerekű járműplatform, amelyet kifejezetten autonóm navigációs és környezetérzékelési kutatásokra használnak – írja az alternativenergia.hu. A Husky tehát többféle guruló robot közös alapja, tudása pedig attól függ, hogy milyen képességekkel vértezik fel a kutatók: a SZTAKI SCL járműve például képes előre kijelölt útvonalakat önállóan bejárni, akadályokat felismerni és kikerülni, valamint adott célpontokat – például gyanús tárgyakat -biztonságosan körbejárni és digitálisan feltérképezni.

Az, hogy mire képes a Husky, elsősorban azon múlik, hogy milyen szenzorokat építenek rá: a SZTAKI SCL kutatói például kamerákkal, 2D és 3D LiDAR szenzorokkal, valamint műholdas helymeghatározással is felszerelték. Ezek segítségével a Husky a vizsgált területről vagy tárgyról nagy pontosságú 3D modelleket tud készíteni, és akár 2–3 hektáros területeket is képes feltérképezni.

Robotjárőr a telepen
Az autonóm képességekkel felvértezett jármű egyik legígéretesebb alkalmazási területe az objektumvédelem. A SZTAKI SCL rendszere képes észlelni, ha megváltozik a környezet: például eltűnik egy eszköz, átvágnak egy kerítést, vagy éppen valamilyen új, szokatlan tárgy jelenik meg a környezetben.

Advertisement

„Ez azt jelenti, hogy akár egy teljes raktártelepen távfelügyelettel is detektálható bármilyen változás – azaz automatizálható az objektumvédelmi feladatok egy része, hiszen emberi beavatkozásra csak probléma esetén van szükség” – mondta Bauer Péter, a projekt vezetője, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium tudományos főmunkatársa.

Ha a Husky a járőrözés során szokatlan tárgyat talál, megáll, és azt körbejárva háromdimenziós felmérést készít, amit aztán a biztonsági központban elemezhet tovább az erre kijelölt személy, vagy akár szoftver. Természetesen ez nem csak az objektumvédelem területén lehet hasznos: a rendszerrel bármilyen gyanús tárgy kockázatmentesen, azaz a járőrök, vagy adott esetben a tűzoltók, rendőrök testi épségének veszélyeztetése nélkül felmérhető. A platformra akár gáz- vagy vegyi szenzorok is felszerelhetők, ami további felhasználási lehetőségeket nyit meg, például a katasztrófavédelem területén.

Advertisement

Biztonsági őrök a földön és az égben
A Husky-val folytatott kutatások másik fontos iránya az úgynevezett kooperatív térképezés. Ilyenkor egy légi eszköz – például egy drón – légi perspektívából, míg a Husky a földről vizsgálja ugyanazt a területet, a begyűjtött adatok pedig egy közös rendszerbe futnak be. A földi jármű pont azokat a tulajdonságokat képes rögzíteni, amelyek felülnézetből nem láthatók, például a tereptárgyak vagy a növényzet magasságát, kiterjedését. A két jármű GPS koordináta-rendszer alapján, előre megadott útvonalon közlekedik, együttműködésük pedig felhőalapú rendszereken keresztül történik.

„A kooperatív térképezés révén hamarosan akár komplett objektumvédelmi flották is kialakíthatók lesznek, amelyekben több autonóm jármű ugyanabban a rendszerben, összehangoltan dolgozik. Ez lehet a jövőben az ún. robotflottamenedzsment-szolgáltatás: egy kooperatív objektumvédelmi rendszer, amiben folyamatos adat- és feladatmegosztás zajlik a robotok között” – tette hozzá Szabó Péter, a HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratórium fejlesztő munkatársa.

Advertisement

Bár magát a Husky járművet, azaz a hardvert nem itthon fejlesztették, a rendszer teljes integrációját, azaz a tápellátást, a szenzorok közötti kooperációt, az adatgyűjtési metódusokat és az autonóm navigációt is a magyar laboratórium dolgozta ki. A rendszer az objektumvédelem mellett földmérési feladatokra, építkezéseken, mezőgazdasági mérésekhez, de akár romba dőlt területeken sebesültek felderítésére is használható lehet. Ezen túl alkalmas például illegális szemétlerakók feltérképezésére is: a levegőből drónnal azonosított hulladékot a földi robot képes körbejárni, és becslést adni az elszállításhoz szükséges kapacitásról.

A jármű jelenleg ólomsavas akkumulátorral működik, egy töltéssel 4–5 órát bír, sebessége egy gyalogos járőrhöz hasonlóan 1 m/s, terhelhetősége pedig eléri a 70 kilogrammot. A kutatók már dolgoznak egy hidrogén üzemanyagcellás változaton is, amely jelentősen megnövelheti az üzemidőt. Bár a Husky egyelőre elsősorban kísérleti platform, a kutatók szerint a technológia a jövőben fontos szerepet kaphat az ipari területek őrzésében, az építkezések védelmében, a mezőgazdaságban és akár a katasztrófavédelemben is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák