Zöldinfó
Égbe szökő rezsiköltséggel küszködnek a Loire menti kastélyok
A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.
A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat. A tulajdonos a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében mutatja meg az ablakokat. Némelyik igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új: a műemlékvédelemmel történt egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cserélték ki őket. “Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van, elképzelheti, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás” – mondta a tulajdonos.
Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt, pedig évente 30 000-40 000 liter fűtőolajat használ. A kastély ura nem tervez további szigetelési munkákat. “Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát” – mondta. Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket. A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára. Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés. A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben – sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville. A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.
Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a “zölddé válás” érdekében: napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, illetve a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítása érdekében. Az állami tulajdonban lévő kastély addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekszik csökkenteni a költségeket. “A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenteni a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást – mondta az igazgató.
mti
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
