

Zöldinfó
Égbe szökő rezsiköltséggel küszködnek a Loire menti kastélyok
A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.
A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat. A tulajdonos a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében mutatja meg az ablakokat. Némelyik igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új: a műemlékvédelemmel történt egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cserélték ki őket. “Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van, elképzelheti, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás” – mondta a tulajdonos.
Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt, pedig évente 30 000-40 000 liter fűtőolajat használ. A kastély ura nem tervez további szigetelési munkákat. “Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát” – mondta. Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket. A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára. Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés. A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben – sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville. A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.
Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a “zölddé válás” érdekében: napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, illetve a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítása érdekében. Az állami tulajdonban lévő kastély addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekszik csökkenteni a költségeket. “A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenteni a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást – mondta az igazgató.
mti

Zöldinfó
Vádat emeltek egy kenderesi férfi ellen, aki 21 tonna veszélyes hulladékot tárolt az udvaron
Mintegy 21 tonnányi bontási hulladékot tárolt egy helybéli ingatlanon egy 45 éves kenderesi férfi.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A vádirat szerint a férfi 2021. szeptembertől 2023. nyárig egy kenderesi ingatlanon hulladékgazdálkodási engedély nélkül végzett gépjárműbontást. Az udvarára szállított, forgalomba már nem kerülő gépjárműveket alkatrészekre bontotta, azokat az udvaron raklapokon tárolta, majd egy részüket eladta – írták.
A vádhatóság felhívta a figyelmet arra: a gépjármű bontása, mint előkezelés hulladékgazdálkodási tevékenységnek minősül, amely csak engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető, a hulladékká vált gépjármű pedig veszélyes hulladék.
A jogszabály szerint jelentős mennyiségű hulladéknak minősül az 1000 kilogrammot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiség. A férfi által szétbontott, veszélyes hulladéknak minősülő bontott gépjárművek tömege mintegy 21 tonnát tett ki. Az összesen 146 raklapon tárolt alkatrészek térfogata pedig meghaladta az 56 köbmétert – közölték. A férfit korábban a vármegyei kormányhivatal már hatósági határozattal kötelezte a veszélyes hulladék elszállítására, de ő az ellene indult büntetőeljárás alatt ennek nem eleget tett. Az ügyben a Karcagi Járásbíróság fog dönteni.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Vesztegetési nyomozás következménye: tagsági kizárás a brüsszeli napenergia-szövetségnél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megnyílt a Fertő tó északi kikötője
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Feleannyi idő alatt kelnek el a fővárosi panelek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Áll a bál a Borussia Dortmund napelemes projektje körül
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta
Ezer új autóbusszal válik még korszerűbbé és versenyképesebbé a Volán-flotta