Zöldinfó

Égbe szökő rezsiköltséggel küszködnek a Loire menti kastélyok

A franciaországi Loire menti kastélyokban különféle módszerekkel próbálnak szembeszállni az elszabaduló energiaárakkal: van, ahol ablakot cserélnek, van, ahol a régi bútorok megóvása érdekében nem terveznek további szigetelési munkálatokat, és van, ahol megújuló energiaforrásokra való átállásban gondolkodnak.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-08

Szerző:

Hell

A tél közeledtével a Párizstól 150 kilométerre délre lévő Meung-sur-Loire településen álló kastély tulajdonosa, Xavier Lelevé aggódik a fűtés-, gáz- és villanyszámla miatt, amely korábban 15-20 ezer euró között mozgott, idén viszont ötször-tízszer magasabb összegre számít. A költségek megugrása – akárcsak sok vállalat esetében – szétfeszíti a működési költségvetést és fékezi a beruházásokat. A tulajdonos a történelmi műemlék minősítéssel rendelkező kastély látogatók előtt elzárt részében mutatja meg az ablakokat. Némelyik igen rossz állapotban van, a farészeken lévő szigetelőszalag csak minimális védelmet nyújt a hideg ellen. Több ablak viszont már új: a műemlékvédelemmel történt egyeztetés után az épület külsejével harmonizálva cserélték ki őket. “Egy ilyen ablak megközelítőleg 10 ezer euróba kerül, és 148 ablakunk van, elképzelheti, mibe kerülhet az ablakokkal kapcsolatos kiadás” – mondta a tulajdonos.

Egy másik kastély, Cheverny, amelyről Hervé a híres képregénysorozatban, a Tintinben szereplő Moulinsart-kastélyt mintázta, annyira népszerű, hogy a tulajdonosának, Charles Antoine de Vibraye-nak egyáltalán nem fáj a feje az emelkedő költségek miatt, pedig évente 30 000-40 000 liter fűtőolajat használ. A kastély ura nem tervez további szigetelési munkákat. “Ha foglyul ejtjük a meleget, az csak a gombáknak és a rovaroknak tesz jót, amelyek megeszik a fát. A lehető legkevesebbre kell korlátozni a fűtést, hogy ne akadályozzunk a természetes hőcserék ciklusát” – mondta. Hozzátette, hogy a régi bútorok ellenőrzött hőmérsékleten jobban megmaradnak. A kastély területének kétharmadát fűtik, elsősorban a látogatott termeket. A közelben található híres Chambord-ban begyújtják a kandallókat. A Leonardo da Vinci tervezte kettős csigalépcső lábánál négy nagy fahasáb lángol a kandallóban, ez az egyetlen hőforrás a látogatók számára. Az irodákban, boltokban, a mintegy negyven uradalmi épületben és az erdei pavilonokban van fűtés. A számla egy éve alatt a duplájára emelkedett, 260 ezer euróról több mint 600 ezerre nőtt a 2023-ra tervezett előzetes költségvetésben – sajnálkozott a kastélyt és környékét üzemeltető Chambord-i Nemzeti Birtok állami vállalat igazgatója, Jean d’Haussonville. A kastély 30 millió eurós évi költségvetésében ez két ideiglenes kiállítás és egy fesztivál költségeivel ér fel.

Az igazgató szerint az árak emelkedése serkentette a fenntartható energiaforrásokban való gondolkodást. Chambord két kutatást is kezdeményezett a “zölddé válás” érdekében: napelemeket felszereléséről a melléképületek tetejére, illetve a geotermikus energiával és – a közeli erdők felhasználásával – a biomasszával történő fűtésről. Már a jövő hónapban fűrészüzemet terveznek létesíteni a birtokhoz tartozó 50 négyzetkilométeres erdőségben, a hosszú távú fafűtés biztosítása érdekében. Az állami tulajdonban lévő kastély addig is az épületeket kezelő számítógépes rendszerrel igyekszik csökkenteni a költségeket. “A szoftver lehetővé teszi a világítás lekapcsolását azokban a helyiségekben, ahol már nem tartózkodik senki, és éjszaka 8 Celsius-fokra csökkenteni a fűtést. Így képesek leszünk 10 százalékkal csökkenteni már 2023-ban az energiafogyasztást – mondta az igazgató.

mti

Kapcsolódó tartalom:franciaország Loire rezsi

Zöldinfó

Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon

Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.

Létrehozva:

57 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.

A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.

Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.

Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.

Tovább olvasom