Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy nagy brit műanyagfelmérés szerint “nem működik az újrahasznosítás”

Nagy-Britannia eddigi legnagyobb, háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy “nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC hírportálja.

Létrehozva:

|

A felmérés (Big Plastic Count) május egy hetében zajlott, eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak a szemétbe az Egyesült Királyság háztartásai. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet a héten a kukába dobtak. A szervezők szerint a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az újrahasznosítás egyedül nem megoldás a műanyagszemét mennyiségének csökkentésére. “Évente százmilliárd műanyaghulladékot termelünk, és az újrahasznosításnak alig van valami hatása” – mondta Chris Thorne, a brit Greenpeace műanyaggal foglalkozó munkatársa. A résztvevők azt is feljegyezték, milyen típusú műanyagot használtak: az eredmények alapján 83 százalék származott élelmiszer- és italcsomagolási hulladékból, a leggyakrabban gyümölcs- és zöldségcsomagolásból.

A brit kormány legutóbbi – 2021-es – adatai alapján több mint 2,5 millió tonna műanyag csomagolóanyag-hulladék keletkezett a háztartásokban, ennek 44,2 százalékát hasznosították újra, fele (55 százalék) az Egyesült Királyságban történt, a többit külföldre vitték, a leggyakoribb cél Törökország volt. Nem minden műanyagot ugyanolyan egyszerű szétválogatni és újrahasznosítani. Egy jótékonysági szervezet (a Recoup) szerint a műanyag palackok 61 százalékát, a műanyag edények 36 százalékát, a fóliáknak mindössze 8 százalékát használják fel újra. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kidobott műanyag több mint fele nehezebben újrahasznosítható, úgynevezett lágy műanyag. A felmérés szervezői eredményeiket a Recoup adataival összevetve arra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban a műanyaghulladék csak 12 százalékát hasznosítják újra.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák