Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy nagy brit műanyagfelmérés szerint “nem működik az újrahasznosítás”

Nagy-Britannia eddigi legnagyobb, háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy “nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC hírportálja.

Létrehozva:

|

A felmérés (Big Plastic Count) május egy hetében zajlott, eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak a szemétbe az Egyesült Királyság háztartásai. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet a héten a kukába dobtak. A szervezők szerint a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az újrahasznosítás egyedül nem megoldás a műanyagszemét mennyiségének csökkentésére. “Évente százmilliárd műanyaghulladékot termelünk, és az újrahasznosításnak alig van valami hatása” – mondta Chris Thorne, a brit Greenpeace műanyaggal foglalkozó munkatársa. A résztvevők azt is feljegyezték, milyen típusú műanyagot használtak: az eredmények alapján 83 százalék származott élelmiszer- és italcsomagolási hulladékból, a leggyakrabban gyümölcs- és zöldségcsomagolásból.

A brit kormány legutóbbi – 2021-es – adatai alapján több mint 2,5 millió tonna műanyag csomagolóanyag-hulladék keletkezett a háztartásokban, ennek 44,2 százalékát hasznosították újra, fele (55 százalék) az Egyesült Királyságban történt, a többit külföldre vitték, a leggyakoribb cél Törökország volt. Nem minden műanyagot ugyanolyan egyszerű szétválogatni és újrahasznosítani. Egy jótékonysági szervezet (a Recoup) szerint a műanyag palackok 61 százalékát, a műanyag edények 36 százalékát, a fóliáknak mindössze 8 százalékát használják fel újra. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kidobott műanyag több mint fele nehezebben újrahasznosítható, úgynevezett lágy műanyag. A felmérés szervezői eredményeiket a Recoup adataival összevetve arra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban a műanyaghulladék csak 12 százalékát hasznosítják újra.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák