Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy nagy brit műanyagfelmérés szerint “nem működik az újrahasznosítás”

Nagy-Britannia eddigi legnagyobb, háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy “nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC hírportálja.

Létrehozva:

|

A felmérés (Big Plastic Count) május egy hetében zajlott, eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak a szemétbe az Egyesült Királyság háztartásai. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet a héten a kukába dobtak. A szervezők szerint a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az újrahasznosítás egyedül nem megoldás a műanyagszemét mennyiségének csökkentésére. “Évente százmilliárd műanyaghulladékot termelünk, és az újrahasznosításnak alig van valami hatása” – mondta Chris Thorne, a brit Greenpeace műanyaggal foglalkozó munkatársa. A résztvevők azt is feljegyezték, milyen típusú műanyagot használtak: az eredmények alapján 83 százalék származott élelmiszer- és italcsomagolási hulladékból, a leggyakrabban gyümölcs- és zöldségcsomagolásból.

A brit kormány legutóbbi – 2021-es – adatai alapján több mint 2,5 millió tonna műanyag csomagolóanyag-hulladék keletkezett a háztartásokban, ennek 44,2 százalékát hasznosították újra, fele (55 százalék) az Egyesült Királyságban történt, a többit külföldre vitték, a leggyakoribb cél Törökország volt. Nem minden műanyagot ugyanolyan egyszerű szétválogatni és újrahasznosítani. Egy jótékonysági szervezet (a Recoup) szerint a műanyag palackok 61 százalékát, a műanyag edények 36 százalékát, a fóliáknak mindössze 8 százalékát használják fel újra. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kidobott műanyag több mint fele nehezebben újrahasznosítható, úgynevezett lágy műanyag. A felmérés szervezői eredményeiket a Recoup adataival összevetve arra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban a műanyaghulladék csak 12 százalékát hasznosítják újra.

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák