Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy nagy brit műanyagfelmérés szerint “nem működik az újrahasznosítás”

Nagy-Britannia eddigi legnagyobb, háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy “nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC hírportálja.

Létrehozva:

|

A felmérés (Big Plastic Count) május egy hetében zajlott, eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak a szemétbe az Egyesült Királyság háztartásai. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet a héten a kukába dobtak. A szervezők szerint a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az újrahasznosítás egyedül nem megoldás a műanyagszemét mennyiségének csökkentésére. “Évente százmilliárd műanyaghulladékot termelünk, és az újrahasznosításnak alig van valami hatása” – mondta Chris Thorne, a brit Greenpeace műanyaggal foglalkozó munkatársa. A résztvevők azt is feljegyezték, milyen típusú műanyagot használtak: az eredmények alapján 83 százalék származott élelmiszer- és italcsomagolási hulladékból, a leggyakrabban gyümölcs- és zöldségcsomagolásból.

A brit kormány legutóbbi – 2021-es – adatai alapján több mint 2,5 millió tonna műanyag csomagolóanyag-hulladék keletkezett a háztartásokban, ennek 44,2 százalékát hasznosították újra, fele (55 százalék) az Egyesült Királyságban történt, a többit külföldre vitték, a leggyakoribb cél Törökország volt. Nem minden műanyagot ugyanolyan egyszerű szétválogatni és újrahasznosítani. Egy jótékonysági szervezet (a Recoup) szerint a műanyag palackok 61 százalékát, a műanyag edények 36 százalékát, a fóliáknak mindössze 8 százalékát használják fel újra. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kidobott műanyag több mint fele nehezebben újrahasznosítható, úgynevezett lágy műanyag. A felmérés szervezői eredményeiket a Recoup adataival összevetve arra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban a műanyaghulladék csak 12 százalékát hasznosítják újra.

Advertisement

Zöldinfó

1. Új lendületet kap a Zaláta–Dravica gázmező fejlesztése

Magyarország és Horvátország közösen fejlesztené a Zaláta-Dravica gázmezőt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország és Horvátország megállapodott a határon átnyúló Zaláta-Dravica gázmező közös fejlesztésének folytatásáról, és tovább növelné a két ország közötti földgázszállítási kapacitást – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Zágrábban. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében – írja az alternativenergia.hu. Kapitány István Ante Susnjar horvát gazdasági miniszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, hogy a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztése fontos mérföldkő lehet a két ország energetikai együttműködésében. Kiemelte: határon átnyúló gázmezőről van szó, amely megközelítőleg fele-fele arányban fekszik a két ország területén. Szerinte a projekt jól példázza, milyen irányban szeretnék továbbfejleszteni a magyar-horvát energetikai és gazdasági együttműködést.

Kapitány István ezt követően részletesen ismertette az együttműködés további területeit. Stratégiai jelentőségűnek nevezte a magyar-horvát energetikai kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy az energiaellátás biztonsága és az energiaárak a gazdaság versenyképességet is nagymértékben befolyásolják. Hozzátette: a magyar energiapolitika egyik alapelve az ellátásbiztonság, valamint az energiaimport diverzifikálása. A miniszter üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére.

Kapitány István közölte: a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. A kőolajellátásról szólva kiemelte az Adria-vezeték szerepét a térség ellátásbiztonságában. Hozzátette: Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolaj-együttműködést, és támogatja a Mol és a Janaf közötti párbeszéd folytatását.

Advertisement

Kapitány István szerint a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából. A miniszter a két ország gazdasági kapcsolatairól szólva kiemelte: Horvátország a magyar gazdaság egyik legfontosabb partnere, a magyar vállalatok külföldi beruházásainak 11,2 százaléka Horvátországban valósult meg, összesen mintegy 5,4 milliárd euró értékben. Hozzátette: Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Közölte: jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.

Ante Susnjar közölte: a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát miniszter az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül. Susnjar szerint új, kedvező időszak kezdődhet a két ország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák