Zöldinfó
Egy nagy brit műanyagfelmérés szerint “nem működik az újrahasznosítás”
Nagy-Britannia eddigi legnagyobb, háztartási műanyagszemétről szóló felmérése kimutatta, hogy “nem működik az újrahasznosítás” – írta a BBC hírportálja.
A felmérés (Big Plastic Count) május egy hetében zajlott, eredményei azt mutatják, hogy ennyi idő alatt egy átlagos háztartás 66 darab műanyagot dob ki. Ennek alapján a szervezők – az Everyday Plastic és a Greenpeace – úgy becsülték, évente majdnem százmilliárd darab műanyagot dobnak a szemétbe az Egyesült Királyság háztartásai. A felmérésben csaknem 100 ezer háztartás vett részt, aprólékosan dokumentálva minden egyes darab műanyagot, amelyet a héten a kukába dobtak. A szervezők szerint a felmérés eredménye azt mutatja, hogy az újrahasznosítás egyedül nem megoldás a műanyagszemét mennyiségének csökkentésére. “Évente százmilliárd műanyaghulladékot termelünk, és az újrahasznosításnak alig van valami hatása” – mondta Chris Thorne, a brit Greenpeace műanyaggal foglalkozó munkatársa. A résztvevők azt is feljegyezték, milyen típusú műanyagot használtak: az eredmények alapján 83 százalék származott élelmiszer- és italcsomagolási hulladékból, a leggyakrabban gyümölcs- és zöldségcsomagolásból.
A brit kormány legutóbbi – 2021-es – adatai alapján több mint 2,5 millió tonna műanyag csomagolóanyag-hulladék keletkezett a háztartásokban, ennek 44,2 százalékát hasznosították újra, fele (55 százalék) az Egyesült Királyságban történt, a többit külföldre vitték, a leggyakoribb cél Törökország volt. Nem minden műanyagot ugyanolyan egyszerű szétválogatni és újrahasznosítani. Egy jótékonysági szervezet (a Recoup) szerint a műanyag palackok 61 százalékát, a műanyag edények 36 százalékát, a fóliáknak mindössze 8 százalékát használják fel újra. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a kidobott műanyag több mint fele nehezebben újrahasznosítható, úgynevezett lágy műanyag. A felmérés szervezői eredményeiket a Recoup adataival összevetve arra jutottak, hogy az Egyesült Királyságban a műanyaghulladék csak 12 százalékát hasznosítják újra.
Zöldinfó
Bizalom és fenntartások: hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához?
Százból huszonnyolc magyar hagyná, hogy az agya közvetlenül kapcsolódjon az internethez, harminchét pedig minden adatvédelmet feladna, ha ingyenes és
jobb egészségügyi ellátást kapna cserébe.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Mesterséges intelligenciával (MI) vezérelt implantátumok, a bűnözést előre megjósolni képes, MI-alapú biometrikus rendszer, MI-alapú nyelvtanulást segítő applikációk – írja az alternativenergia.hu. Ez csak három az utóbbi években bemutatott és használatban már jól vizsgázott innovációk közül, melyek célja, hogy jobbá tegyék az életünket. Vajon hogyan vélekednek a mesterséges intelligenciáról a magyarok? Mennyire nyitottak arra, hogy személyes adataikat megosszák az MI-alapú szolgáltatásokkal? Elképzelhetőnek tartják-e egy másik bolygó kolonizálását? A legfrissebb nemzetközi reprezentatív kutatás eredményei most választ adnak ezekre a kérdésekre. Ma már szinte nincs olyan kutatási terület, ahol ne lenne szó az MI-fejlesztésekről. Bár a társadalmi elfogadottsága nő, a technológia széleskörű terjedését továbbra is visszafogja többek között a hiányos adatvédelmi szabályozás. Ezt támasztják alá a Bosch Tech Compass nemzetközi felmérésének eredményei is.
A válaszadók – világszerte és Magyarországon is – immár második éve az MI-t tartják a következő évtized legmeghatározóbb technológiájának. Az adatvédelmi kérdésekre adott válaszok azonban világszerte meglepőek. Százból negyven magyar hajlandó lenne megosztani személyes adatait MI-alapú szolgáltatásokkal, ha az nagyobb kényelmet és egyszerűbb életet ígér. Világszinten ez az arány még magasabb, 45 százalék. Különösen figyelemre méltó, hogy a nemzetközi trendhez hasonlóan százból 37 magyar (világszinten 36%) minden személyes adatát megosztaná egy teljesen ingyenes, MI-támogatott egészségügyi ellátásért cserébe. Ez jól mutatja, mennyire nagy az igény a technológiai fejlesztésekre az egészségügy területén.
A felmérés további érdekessége, hogy minden harmadik magyar (35 százalék) önként részt venne egy másik bolygó kolonizálásában. Százból huszonnyolcan pedig beleegyeznének, hogy az agyuk közvetlenül kapcsolódjon az internethez. Ezek az adatok világszinten is hasonló arányt mutatnak (36% és 30%). Az MI-fejlesztések iránti attitűd pozitív irányba mozdult el. Míg tavaly még 39 százalék, idén már csak 28 százalék használná a mindennapokban az MI-asszisztenst például a határidőnapló kezelésére vagy házimunkára. Ugyanakkor egyre többen fordulnának MI- orvoshoz (44%, tavaly: 39%) vagy MI-pszichológushoz (22%, tavaly: 18%).
A tanulmányról
A Bosch Tech Compass felmérés során a Gesellschaft für Innovative Marktforschung mbH (GIM) 2025 őszén hét országban összesen több mint 12 ezer 18 év feletti embert kérdezett meg. A felmérésben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Magyarországon és Németországban országonként ezren, míg az Amerikai Egyesült Államokban, Brazíliában, Indiában és Kínában országonként kétezren vettek részt. A reprezentatív kutatást a magyarországi Bosch csoport megbízásából itthon immáron második alkalommal végezték el. A felmérés során a Boscht egyetlen alkalommal sem nevezték meg megrendelőként.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
