Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe idén, mint tavaly

Létrehozva:

|

A fosszilis energiaforrások égetése miatt idén egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint tavaly – derült ki a Global Carbon Project nevű szervezet szakértői által készített jelentésből, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

Kína károsanyag-kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, míg az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedett. Ez régi trendekkel épp ellentétes fejlemény, mert az amerikai kibocsátás 2022 előtt folyamatosan csökkent, a kínai pedig emelkedett. A tanulmány szerint mindkét jelenség a koronavírus-világjárványra adott reakciók és kis részben talán az ukrajnai háború okozta energiaválság következménye lehet, és emiatt az idei adatok inkább kaotikusak, nehéz belőlük trendeket vázolni – mondta el Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem kutatója. A kínai károsanyag-kibocsátás csökkenését nagyrészt az magyarázza, hogy a hatóságok számos helyen szigorú zárlatot vezettek be a koronavírus terjedésének megakadályozására – tette hozzá. Az amerikai emelkedés mellett az indiai adatok is 6 százalékos növekedést mutattak, míg Európában 0,8 százalékkal esett a kibocsátás. A globális szén-dioxid-kibocsátás átlaga 1,7 százalék volt. A szennyezés nagyjából 40 százaléka kőszén, 33 százaléka kőolaj és 22 százaléka földgáz felhasználásából származott.

A globális szén-dioxid-kibocsátást minden évben kiszámoló Global Carbon Project kutatói azt is megállapították, hogy a szennyezés még mindig növekvő tendenciát mutat, de az emelkedés már nem olyan gyors ütemű, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mindazonáltal a tudósok szerint ez nem jó hír, hiszen a Föld továbbra is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elérje és aztán meghaladja az iparosítás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedést, amelyet a globális küzdelemben fontos határvonalnak neveztek ki. Tudományos számítások szerint a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez már csak 380 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe juttatása hiányzik. Ez nagyjából 9-10 éven belül fog bekövetkezni, azaz 2031 vagy 2032 körül.

Advertisement

Zöldinfó

Megkezdődik az energetikai kutatás-fejlesztési pályázatok értékelése

Kétszeres túligénylés az energetikai kutatás-fejlesztési pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lezárult a jelentkezési időszak az energetikai korszerűsítéseket ösztönző programcsomag 13 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési kiírásán. A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja energetikai fókusszal. A benyújtási határidőig 71 hazai vállalkozás vagy konzorcium jelezte összesen 28 milliárd forintnyi támogatási igényét – írta az alternativenergia.hu. Hangsúlyozták: a gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai és klímapolitikai célokkal. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítjuk elő, a végső energiaigény 800-ról 740 petajoulera csökken.

A hazai zöldgazdaság kimagasló termelői kapacitásokkal rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A vállalatok a pályázati segítséggel akár egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködve is belevághatnak az új technológiák, eszközök kifejlesztésébe – tették hozzá. Az EM felidézte, a 13 milliárd forint vissza nem térítendő forrás tizenegy célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása.

A benyújtási időszak lezárásával megkezdődik az értékelés, a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jövő áprilisig dönt a támogatásokról. Az egy projektre adható állami hozzájárulás minimum 100 millió és legfeljebb 600 millió forint. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre – emlékeztetett a minisztérium.

Advertisement

A közlemény idézi Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “A kormány minden korábbinál több forrást biztosít a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy sokszínű korszerűsítésekkel mérsékeljék energiafelhasználásukat és rezsiterheiket. A Jedlik Ányos Energetikai Programban meghirdetett támogatások összértéke már meghaladta az 500 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési pályázat segítségével a gyakorlatban jól hasznosítható magyar ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás Magyarország energiaszuverenitása mellett a hazai gazdaság versenyképességét is erősítheti. A Jedlik-programban folyamatosan nyitjuk meg az újabb lehetőségeket, holnaptól a biogáz és biometán előállítását, majd az ipari energiatárolók telepítését ösztönző pályázatok indulnak el.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák