Zöldinfó
Egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe idén, mint tavaly
A fosszilis energiaforrások égetése miatt idén egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint tavaly – derült ki a Global Carbon Project nevű szervezet szakértői által készített jelentésből, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).
Kína károsanyag-kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, míg az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedett. Ez régi trendekkel épp ellentétes fejlemény, mert az amerikai kibocsátás 2022 előtt folyamatosan csökkent, a kínai pedig emelkedett. A tanulmány szerint mindkét jelenség a koronavírus-világjárványra adott reakciók és kis részben talán az ukrajnai háború okozta energiaválság következménye lehet, és emiatt az idei adatok inkább kaotikusak, nehéz belőlük trendeket vázolni – mondta el Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem kutatója. A kínai károsanyag-kibocsátás csökkenését nagyrészt az magyarázza, hogy a hatóságok számos helyen szigorú zárlatot vezettek be a koronavírus terjedésének megakadályozására – tette hozzá. Az amerikai emelkedés mellett az indiai adatok is 6 százalékos növekedést mutattak, míg Európában 0,8 százalékkal esett a kibocsátás. A globális szén-dioxid-kibocsátás átlaga 1,7 százalék volt. A szennyezés nagyjából 40 százaléka kőszén, 33 százaléka kőolaj és 22 százaléka földgáz felhasználásából származott.
A globális szén-dioxid-kibocsátást minden évben kiszámoló Global Carbon Project kutatói azt is megállapították, hogy a szennyezés még mindig növekvő tendenciát mutat, de az emelkedés már nem olyan gyors ütemű, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mindazonáltal a tudósok szerint ez nem jó hír, hiszen a Föld továbbra is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elérje és aztán meghaladja az iparosítás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedést, amelyet a globális küzdelemben fontos határvonalnak neveztek ki. Tudományos számítások szerint a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez már csak 380 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe juttatása hiányzik. Ez nagyjából 9-10 éven belül fog bekövetkezni, azaz 2031 vagy 2032 körül.
Zöldinfó
Gazdálkodók is kulcsszerepet kapnak az aszály mérséklésében
Új felhívás támogatja a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák számára kulcsfontosságú, hogy versenyképességük és a klímaváltozással szembeni ellenálló képességük megőrzése érdekében minél több vizet legyenek képesek visszatartani és tárolni a tájban, a felszínen és a talajban egyaránt – írja az alternativenergia.hu. Ezt a célt is szolgálja a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett csaknem 13 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amely a természetközeli és vizes élőhelyek kialakítását, valamint azok fenntartását támogatja, hozzájárulva az aszály hatásainak hosszú távú mérsékléséhez – tájékoztatott Hubai Imre, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára a tárca, MTI-nek küldött közleménye szerint. Hubai Imre kiemelte: habár az Aszályvédelmi Operatív Törzs 2025. október 31-én befejezte a munkáját, az ország jelentős részét évek óta sújtó csapadékhiány következtében kialakuló, egyre növekvő mértékű és gyakoriságú vízhiány továbbra is fenyegeti a hazai mezőgazdasági termelés versenyképességét és a mezőgazdasági termékek árának elviselhető szinten tartását, ami ellen összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség.
A felszínen és talajban tárolt vízkészletek jelentős csökkenésének környezeti hatásai mindannyiunk életére hatással vannak, ezért a vízhiány leküzdése érdekében elsőrendűvé vált a mezőgazdasági termelők bevonása a vizek megtartásába. Az agrártárca ennek erősítése érdekében döntött arról, hogy a felszíni vizek megtartását szolgáló vizes élőhelyek kialakítását és fenntartását támogató pályázati felhívást tesz közzé, melynek kedvezményezettjei maguk a mezőgazdasági termelők lehetnek – közölte. A közlemény szerint a megvalósuló projektek révén az élőhelyek ismét változatossá válnak, és a felszíni vízhez kötődő tájképi elemek helyreállítása egyszerre szolgálja a mezőgazdasági termelés biztonságát, a biológiai sokféleség és a táj jellegzetességeinek megőrzését, a felszíni vizek védelmét és az erózió elleni védekezést. A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképessége erősödik, valamint a jó gyakorlatokon keresztül elősegítik a káros éghajlati változások mérséklését. A talaj “visszanedvesítésével” rendelkezésre fog állni a klíma hűtéséhez és a helyi csapadékképződéshez nélkülözhetetlen üzemanyag, a víz. Emellett a beszivárogtatással a talajvízkészletek pótlása és a levegő védelme is előtérbe kerül – közölte.
A 12,8 milliárd forint keretösszegű konstrukciónak köszönhetően a mezőgazdasági termelők nem termelő típusú beruházások megvalósítására vissza nem térítendő, egységköltség alapon meghatározott támogatást igényelhetnek szántó és gyep hasznosítás esetén. A füves, cserjés sávok és vizes élőhelyek kialakítása mellett azok fenntartására is jelentős mértékű támogatás igényelhető öt egymást követő évre. A támogatási kérelmek benyújtására első alkalommal 2026. február 19. napjától 2026. március 11. napjáig lesz lehetőség. A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el – tájékoztatott Hubai Imre.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
