Zöldinfó

Egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe idén, mint tavaly

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-13

Szerző:

Hell

A fosszilis energiaforrások égetése miatt idén egy százalékkal több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint tavaly – derült ki a Global Carbon Project nevű szervezet szakértői által készített jelentésből, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

Kína károsanyag-kibocsátása 0,9 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, míg az Egyesült Államokban 1,5 százalékkal emelkedett. Ez régi trendekkel épp ellentétes fejlemény, mert az amerikai kibocsátás 2022 előtt folyamatosan csökkent, a kínai pedig emelkedett. A tanulmány szerint mindkét jelenség a koronavírus-világjárványra adott reakciók és kis részben talán az ukrajnai háború okozta energiaválság következménye lehet, és emiatt az idei adatok inkább kaotikusak, nehéz belőlük trendeket vázolni – mondta el Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem kutatója. A kínai károsanyag-kibocsátás csökkenését nagyrészt az magyarázza, hogy a hatóságok számos helyen szigorú zárlatot vezettek be a koronavírus terjedésének megakadályozására – tette hozzá. Az amerikai emelkedés mellett az indiai adatok is 6 százalékos növekedést mutattak, míg Európában 0,8 százalékkal esett a kibocsátás. A globális szén-dioxid-kibocsátás átlaga 1,7 százalék volt. A szennyezés nagyjából 40 százaléka kőszén, 33 százaléka kőolaj és 22 százaléka földgáz felhasználásából származott.

A globális szén-dioxid-kibocsátást minden évben kiszámoló Global Carbon Project kutatói azt is megállapították, hogy a szennyezés még mindig növekvő tendenciát mutat, de az emelkedés már nem olyan gyors ütemű, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mindazonáltal a tudósok szerint ez nem jó hír, hiszen a Föld továbbra is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy elérje és aztán meghaladja az iparosítás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokos felmelegedést, amelyet a globális küzdelemben fontos határvonalnak neveztek ki. Tudományos számítások szerint a 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez már csak 380 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe juttatása hiányzik. Ez nagyjából 9-10 éven belül fog bekövetkezni, azaz 2031 vagy 2032 körül.

Kapcsolódó tartalom:egészségvédelem életmód Légszennyezés szmog

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom