Zöldinfó
Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.
Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.
Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.
mti
Zöldinfó
A Föld napja üzenete: így tehetünk együtt a fenntartható jövőért
Ma van a Föld napja – programokat rendeznek országszerte.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Országszerte változatos programokat rendeznek április 22-én szerdán a Föld napja alkalmából, köztük nemzetközi szakmai konferenciával, szemétszedéssel, élőnövényes installációval és könyvbemutatóval – írja az alternativenergia.hu. A Föld napja elnevezésű környezetvédelmi akciónap – társadalmi kezdeményezésként – 1970-ben indult el az Amerikai Egyesült Államokból, amikor Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a talajt és a vizeket mérgező hulladéklerakók, a szennyező ipari üzemek, a levegőt szennyező gépjárműforgalom, a természeti értékek fokozatos eltűnése ellen. Az eltelt évtizedekben a mozgalom világméretűvé szélesedett: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében. Az ENSZ 2009-ben április 22-ét az anyaföld nemzetközi napjává nyilvánította. A közgyűlés 2009-ben felhívta minden tagországát, nemzetközi, regionális szervezetét, a civil társadalmat és szervezeteket, hogy tartsák meg és népszerűsítsék megfelelő módon az anyaföld nemzetközi napját.
Magyarországon a Föld napja alkalmából 1990 óta civil szervezetek, a Föld Napja Alapítvány és önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem kiemelkedő szakembereit. A környezetvédők a Föld napja alkalmából felhívják a figyelmet, hogy a bolygóért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. A Föld napja alkalmat ad arra, hogy mindenki mérlegelje: kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen.
Budapesten, a Merlin Színházban rendezik meg a II. Fővárosi Föld Napja Nemzetközi Konferencia – A város, ami megtart szakmai konferenciát a Fővárosi Önkormányzat és a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, az egész napos eseményt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nyitja meg. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) kerékpárosok reggelijével kezdődnek a Föld napja programjai, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Állam- és Jogtudományi Kara Zöld jövő napja 2026 címmel rendez konferenciát, a Miskolci Egyetem szervezésében pedig bemutatják a “Föld napja kertet”: élőnövényekkel berendezett installáció viszi közelebb a természetet a mindennapokhoz. A Zala vármegyei Nagykanizsán szemétszedés lesz, a Fejér vármegyei Martonvásáron pedig a Scientia Selecta – Válogatott tudomány című könyvsorozat bemutatóját rendezik meg a Föld napja alkalmából.
Április 25-én szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykertben 10 és 16 óra között szerveznek programokat, amelyek fő témája a vizes élőhelyek védelme és az erdei ökoszisztéma lesznek. A látogatók találkozhatnak a Vadállatmentő Központ állataival, továbbá a zoopedagógusok játékos programjaival, amelyekkel felhívják a figyelmet a faj- és természetvédelem fontosságára, valamint a fenntartható értékekre. A Föld napját a Kaláka együttes is megünnepli: a harmincöt évvel ezelőtt készült, eddig kiadatlan, Kupaktanács című lemezüket április 26-án, vasárnap 11 órától a MOMkult szabadtéri színpadán mutatják be koncert formájában. A program a Föld napja alkalmából szervezett természetismereti családi nap részeként ingyenesen látogatható. Vasárnap 10 órától a Föld napja Ferencvárosban című egész napos eseményen a IX. kerületi Ferenc téren interaktív előadásokkal, koncertekkel, workshopokkal, családi játékokkal és filmvetítéssel várják a látogatókat, Gryllus Vilmos koncertje 15 órakor kezdődik, Szendőfi Balázs Hegyi zene 2 című természetfilmjét pedig 16 órakor vetítik.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
