Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

|

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Energetikai önállóság és élhető vidék: komplex fejlesztések indulnak a Szigetközben

Mintegy 3,39 milliárd forintból energetikai korszerűsítési program indul a Szigetköz 34 településén; a cél egyebek mellett az, hogy a térség energetikai átállásának előmozdítása és az, hogy növekedjen a megújuló energiaforrások aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a vidék alkotja Magyarország gerincét, és a Szigetköz az önkormányzatokkal való szoros együttműködésnek is köszönhetően él és virágzik – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt években a magyar falu visszakapta méltó rangját, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a sikeres együttműködésekre építve Magyarország 2030-ra Európa egyik legélhetőbb országa legyen – tette hozzá. Felidézte, hogy az elmúlt években a térségben számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyek előre jelezték, milyen irányba érdemes továbbhaladni. Ilyen fejlesztés volt egyebek mellett Kimlén a nemzetiségi általános iskola energetikai korszerűsítése és a Csónakház tetőterében a turistaszálló kialakítása. Ezek a kezdeményezések megmutatták, hogy helyi összefogással kézzelfogható eredményeket lehet elérni – fűzte hozzá. Kiemelte, hogy az Élő Delta program új fejezetet nyit a Szigetköz életében. Elmondta, hogy a programban 34 szigetközi településen valósulnak meg közintézményekben, közösségi helyeken megújuló energiaforrásokra épülő, energiahatékonysági fejlesztések.

Korszerű, környezetbarát eszközöket szereznek be, valamint civil szervezetek tartanak szemléletformáló programokat. A fejlesztések és programok mindegyike a térség energetikai önállóságát növeli, csökkenti a károsanyag-kibocsátást és egy zöldebb, élhetőbb Szigetköz alapjait rakja le – sorolta. Nagy István hangoztatta, hogy a fejlesztés nem pusztán egy pályázat vagy egy beruházás, hanem az a lendület, ami tovább erősíti azt az összefogást, ami mindig a térség legnagyobb ereje volt. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy a patrióta zöldpolitika helyben kezdődik, amire ez a fejlesztés is jó példa.
Elmondta, hogy a magyar zöld patrióta energiapolitika három pillérre épül, a napenergiára, az atomenergiára és a tárolásra.

Felidézte, hogy míg 2010-ben néhány tíz megawattnyi napelem volt az országban a háztetőkön, ma 300 ezer háztartást szolgál ki a napenergia több mint nyolcezer megawattal. Magyarország világelső a villamos energián belüli napenergia részarányát tekintve – mondta. Atomenergia tekintetében 2010 és 2020 között az Európai Unió akadályozta a projekteket idehaza, de az energiaválság rávilágított arra, hogy tarthatatlan ez a politika – mondta. Kiemelte, hogy a zöld energiát tárolni is kell ahhoz, hogy “megnyerjük a 2030-as éveket”. Ha ez a három rendszer jól épül fel, akkor a 2030-as évekre önellátók lehetünk villamos energiában – mondta, hozzátéve, hogy ez hatalmas teljesítmény lenne egy olyan geográfiai adottságokkal rendelkező ország számára, mint Magyarország.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák