Zöldinfó
Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.
Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.
Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.
mti
Zöldinfó
Kapu Tibor űrmissziója a földi technológiákat is előreviheti
Számos fejlesztéshez járultak hozzá a HUNOR program űrbeli kísérletei.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekhez hozzájárult Kapu Tibor tavalyi űrmissziója – írja az alternativenergia.hu. A HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett űrbeli kutatásokról kedden rendeztek szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A műszaki tudományok szekcióban szó volt többek között az ionhajtóművekről, a kozmikus sugárzás hatásairól és az űrbéli növénytermesztésről is. Előadás hangzott el a programban tesztelt RANDAM nevű, magyar fejlesztésű sugárzásmérő eszközről (dozimétert) , amelyet a gödöllői 27G-Technology cég fejlesztett ki a legmodernebb félvezető technológiák alapján.
A parányi, energiatakarékos és multiszenzoros műszer akkumulátortöltés nélkül, folyamatosan rögzíti a kozmikus sugárdózist és a környezeti tényezőket (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) a teljes küldetés alatt, és akár űrséta során is alkalmazható. Az innovatív technológia sikeresnek bizonyult a küldetés során, így iránta máris komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik – írták a szervezők az MTI érdeklődésére megküldött összefoglalóban. Ugyanebben a szekcióban mutatták be a VITAPRIC projektet, amelynek keretében a kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén magyar fejlesztésű növénynevelő eszközökben paprikát, retket és búzát nevelt.
A Földre visszahozott minták vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalmát a Debreceni Egyetem kutatói vizsgálják a földi kontrollnövényekkel összehasonlítva. Az űrállomáson használt, minimális vízfelhasználású csíráztató eszközt a Pécsi Tudományegyetem munkatársai fejlesztették ki, és szelénnel kezelt magokat neveltek benne. A közlemény szerint a vártnál is sikeresebb, nagyobb növénynövekedést hozó kísérlet eredményei hozzájárulhatnak a földi klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényfajták nemesítéséhez és a hosszú távú űrutazások élelmezési kérdéseinek megoldásához is. Az emberes vizsgálatokról szóló szekció az űrhajósok szervezetét érintő élettani és pszichológiai változásokra fókuszált, kitérve a DNS-károsodás kivédésére, a keringési, egyensúlyi és memóriafunkciókra, valamint az emberi hang változásaira a világűrben.
A VISPRO vizsgálat keretében a magyar kutatók a világon először alkalmaztak robotizált ultrahangot az agyi keringés – különösen a látókéreg ellátásáért felelős hátsó agyi verőér áramlásának – mérésére a súlytalanságban. Mint írták, az agyi keringés változásának mérése olyan fontos az űrhajósok körében, hogy ez a speciális ultrahang fentmaradt az űrállomáson, hogy a jövőben is alkalmazható legyen. A tanácskozáson bemutatták az END-SANS kísérlet eredményeit is, amelynek keretében a hosszú távú űrrepülés során fellépő látásromlás kezelésére fejlesztettek ki magyar szakemberek egy különleges, nanoszál alapú szeminzertet, amely a súlytalanságban nehezen alkalmazható szemcseppeket hivatott kiváltani.
A fizikai tudományok szekcióban többek között a bolygólégkörök modellezését, a 3D nyomtatott anyagok űrbeli viselkedését és a hőkomfort kérdését tárgyalták. A KRIJAP projekt rávilágított, hogy a súlytalanság ideális környezetet biztosít a földi áramlásoktól mentes, tökéletesebb és nagyobb méretű kristályok növesztésére, ami áttörést hozhat a gyógyszerfejlesztésben és a félvezetőgyártásban. Például az AIDS-et okozó HIV-vírus kulcsfontosságú alkotórészeit is kristályosították a világűrben, hogy a szerkezetét jobban megismerve gyógyszereket fejleszthessenek a betegség leküzdésére.
A CINCINNATI kísérletben a kutatók célja egy olyan számítógépes szimulációs módszer kifejlesztése volt, amely a ruházat anyagát, alakváltozását és a test körüli légáramlást is figyelembe véve képes előre jelezni az emberi test hőkomfortját a súlytalanságban, ahol a meleg levegő nem áramlik felfelé. Az ISS-en végzett fizikai terheléses tesztek során az űrhajós bőrfelszíni hőmérsékletét a RANDAM doziméter infravörös érzékelőjével határozták meg.
Az új szimulációs eljárás a jövőben az űrruhák tervezése mellett a tűzoltó- és vegyvédelmi ruházatok, valamint a repülőgépek és gépjárművek fejlesztésében is alkalmazható, jelentősen csökkentve a költséges fizikai prototípusok számát – olvasható a HUNOR program beszámolójában.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
