Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

|

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A klímák miatt nő az áramszünetek száma, az E.ON átütemezi a tervezett munkákat

Az extrém hőség miatt megszaporodtak az áramszünetek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az extrém hőség miatt Budapesten, Pest vármegyében és az Észak-Dunántúlon az átlagosnál két-háromszor több üzemzavar jelentkezik a villamosenergia-hálózaton, ezért az E.ON Hungária Csoport megerősített készenléttel dolgozik, és a tervezett áramszünetek jelentős részét elhalasztotta – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a tartós hőhullám és a jelentősen megnövekedett villamosenergia-fogyasztás – elsősorban a klímaberendezések használata miatt – fokozott terhelést jelent a hálózati berendezések számára. A legtöbb meghibásodást a középfeszültségű kábelek és a transzformátorok túlterhelése okozza, amelyeket a magas környezeti hőmérséklet miatt nehezebb hűteni. A legtöbb esetben néhány órán belül helyreállítják az áramszolgáltatást, ugyanakkor egyes meghibásodások elhárítása hosszabb időt is igénybe vehet. A társaság szakemberei folyamatosan figyelik a hálózat állapotát, szükség esetén pedig további hibaelhárító kapacitásokat vonnak be – írták.

A harmadfokú hőségriasztás idejére a vállalat a biztonságos üzemeltetéshez nem feltétlenül szükséges tervezett munkák jelentős részét átütemezte, a teljes szolgáltatási területén megerősített készenlétet és fokozott üzemirányítási felügyeletet rendelt el. A társaság arra kéri ügyfeleit, hogy tudatos energiahasználattal segítsék a hálózat terhelésének csökkentését a hőség idején. Azt javasolják, hogy a nagy energiaigényű háztartási készülékeket lehetőség szerint 21 óra után vagy a kora reggeli órákban használják, 18 és 21 óra között mérsékeljék a légkondicionálók használatát, valamint lehetőség szerint kerüljék több nagy teljesítményű elektromos berendezés egyidejű működtetését.

A közlemény szerint a következő napokban várható lehűlés és a viharokkal érkező hidegfront szintén okozhat hálózati meghibásodásokat, ezért a vállalat erre az időszakra is megerősített készenléttel készül. Az ügyfeléktől azt kérik, hogy áramkimaradás esetén mielőbb jelentsék a hibát az E.ON hibabejelentő vonalán.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák