Zöldinfó
Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.
Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.
Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.
mti
Zöldinfó
A környezeti nevelés már óvodás korban elkezdődik
Az immár két évtizedes Zöld Óvoda kezdeményezés új szemléletet, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlati megvalósítását hozta el az óvodai oktatásban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Raisz Anikó emlékeztetett arra, hogy az oktatásügyért és a környezetvédelemért felelős tárcák együttműködése nyomán immár két évtizede jött létre a Zöld Óvoda minősítő cím, amit 2026-ban már 1332 intézmény visel – írja az alternativenergia.hu. Ez már nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem iránytűként szolgál más intézmények számára, közösséget teremt és küldetést fogalmaz meg – tette hozzá. Felidézte, hogy a klímaváltozás a fokozódó szennyezések és a biodiverzitás csökkenése mind olyan tényezők, amelyek megoldása hosszú távú cselekvést kíván. Ezekre nem elegendő pusztán technológiai vagy szabályozási válaszokat adni, a valódi változás a szemléletformálással kezdődik, elsősorban a legfiatalabb generáció nevelésével. A cél, hogy a fiatalok valóban megértsék a természethez fűződő kapcsolatukat és felelős cselekvőként óvják a természetet. A zöld óvodák pedig az elsők között teszik meg ennek érdekében az első lépéseket. A kicsik ugyanis közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az intézményekben a természeti környezetről – emelte ki.
Az óvodai programok mindennapos gyakorlattá teszik a felelős gondolkodást, a tudatos víz- és energiatakarékosságot, valamint a hulladék csökkentését, és megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyermekek aktívan részt vegyenek a környezet megóvásában – fűzte hozzá. Közlése szerint a minősítő címet elnyert intézmények száma évről évre gyarapodik, miközben 2006-ban 109 óvoda nyerte el a címet az elmúlt évben már 296 kapta meg a minősítést, és ma már minden negyedik magyar kisgyermek zöld óvodába jár.
A pályázati rendszer az Európai Unióban egyedülálló magyar sajátosság. Arról is beszámolt, hogy a tárca általános és középiskolában is támogatja egyéb kezdeményezésekkel a környezeti nevelést, a többi között a Kölcsönkapott levegő és a Mindennapi levegő programokkal. A kis vízfolyások megóvása érdekében évről évre fotópályázatot hirdetnek gyermekek számára, az országos iskolakert-fejlesztési program keretében pedig 431 óvoda- és iskolakert létesítéséhez biztosítottak eddig támogatást.
Továbbá a minden év áprilisában megrendezett Fenntarthatósági témahéten az elmúlt évben rekordszámú, 1965 iskola vett részt – ismertette az államtitkár. Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, nagyon fontos, hogy már a legkisebbek szemléletét is formálják annak érdekében, hogy élhetőbb jövőnk legyen, ráadásul a gyerekeken keresztül a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is el tudnak jutni. Közölte azt is, hogy a címet idén elnyert mintegy 300 intézmény közül 126 óvoda először, 43 másodszor, 53 harmadszor pályázott sikeresen, 23-an Címmegtartó Zöld Óvoda, 51-en pedig Örökös Zöld Óvoda címet vehetnek át.
Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, miért jó, ha egy intézmény Zöld Óvoda. Azt mondta, a leginkább a gyerekeknek jó, ha olyan intézménybe járhatnak, amelyben erre a területre is kiemelten figyelnek, továbbá jó a pedagógusoknak, a szülőknek, valamint a fenntartónak is, mivel a cím elnyerése által gazdagodik az óvoda és a település is. A programban való részvétel erősíti a szakmai kapcsolatokat, lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, az intézményben zajló belső szakmai munkának egyfajta külső tükröt tart, valamint támogatja az ökoiskolák működését is – sorolta a helyettes államtitkár.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
