Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-06

Szerző:

Hell

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

mti

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás Egyiptom konferencia

Zöld Energia

40 ezer háztartás nyerhet: gyorsan kimerülhet a 100 milliárdos energiatárolási keret

Könnyen meglehet, hogy a lakossági akkumulátorokat támogató Otthoni Energiatároló Program összkerete hamar kimerül.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-05

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

2026 február 2-án elindult az Otthoni Energiatároló Program, amely 100 milliárd forintos keretösszeggel, háztartásonként legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatással ösztönzi a napelemes rendszerekhez kapcsolódó, minimum 10 kWh kapacitású energiatárolók telepítését – írja az alternativenergia.hu. A pályázat első benyújtási szakasza március 15-ig tart, a várakozások szerint pedig akár 40 ezer nyertes pályázat is születhet – feltéve, hogy a keret kitart. A kormánykommunikáció alapján feltételezhető, hogy március 15-án felülvizsgálják, illetve megemelik a program költségvetését. A konstrukció különösen azoknak a háztartásoknak kedvez, amelyek a bruttó elszámolási rendszerbe kerültek, és így a megtermelt, de azonnal el nem fogyasztott villamos energiát már nem tudják korábbi feltételek mellett betáplálni a hálózatba. Az energiatárolás révén nőhet az önfogyasztási arány, csökkenhet a hálózati kitettség, és javulhat a beruházások megtérülése.

„Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – fogalmazott Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója. Hozzátette: a program nemcsak a modern lítium-technológiás akkumulátorok elterjedését gyorsítja fel, hanem a telepítői piac technológiai fejlődését és a rendszerszintű hálózati rugalmasság erősödését is ösztönzi.

A piaci tapasztalatok szerint a 2,5 millió forintos támogatás jellemzően a beruházás 60–80 százalékát fedezheti, de megfelelő műszaki paraméterek és költségszint mellett akár a teljes projektköltség is finanszírozható. Az EU-SOLAR SE komplex mérnöki és pályázati támogatással segíti az ügyfeleket, a cég teljes körű pályázati menedzsmentet, előminősítést, valamint karbantartási és távfelügyeleti szolgáltatást is biztosít.

A pályázók részéről több bizonytalanság is felmerülhet. Gyakori kérdés a bruttó elszámolás és az energiatárolás technikai összehangolása, az inverterek aszimmetrikus fáziskezelése, illetve az optimális akkumulátorkapacitás meghatározása az egyedi fogyasztási profil alapján. Sokakat foglalkoztat az áramszünet esetén működő backup rendszer költsége és a mérőhely-szabványosítás szükségessége is.

A nagy érdeklődés miatt a szakma arra számít, hogy a 100 milliárdos keret akár nagyon gyorsan ki is merülhet. A kormányzati nyilatkozatok ugyanakkor nem zárják ki a forrás bővítésének lehetőségét amennyiben a program sikeresnek bizonyul és a lakossági igény ezt indokolja. Egy esetleges keretemelés tovább stabilizálhatná a piacot, és kiszámíthatóbb környezetet teremthetne a kivitelezők számára. A kormány az emelés pontos összegét egyelőre nem közölte, döntés azt követően születik majd, hogy lezárult az első kör, és tisztábban látják az érdeklődést.

Tovább olvasom