Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

|

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Heti árkövetés: ismét nőnek az üzemanyagárak

Tovább emelkednek az üzemanyagárak Szlovéniában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Éjféltől ismét emelkednek a szabályozott üzemanyagárak a szlovéniai autópályákon és gyorsforgalmi utakon kívüli benzinkutakon – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A 95-ös oktánszámú benzin literenkénti ára 3,5 centtel 1,62 euróra (mintegy 630 forintra) nő, a dízel ára pedig 11,1 centtel 1,81 euróra (mintegy 705 forintra) emelkedik. A fűtőolaj ára literenként 11,4 centtel 1,46 euróra (mintegy 568 forintra) nő. A minisztérium közlése szerint ezek az árak április 6-ig maradnak érvényben, miután a kormány a korábbi kéthetes helyett heti üzemanyagár-szabályozásra tért át.

A kormány ezúttal nem változtatott a benzin jövedéki adóján, amelyet korábban már csökkentett az emelkedő világpiaci árak hatásának mérséklése érdekében. A dízel és a fűtőolaj jövedéki adója már a lehető legalacsonyabb szinten van, miközben az üzemanyagok környezetvédelmi díját továbbra is ideiglenesen felfüggesztették. A minisztérium számításai szerint állami beavatkozás nélkül a 95-ös benzin ára mintegy 1,78 euró, a dízelé 1,99 euró, a fűtőolajé pedig 1,66 euró lenne literenként. A benzinkutak árrését kormányrendelet korlátozza: a dízel esetében literenként legfeljebb 0,10 euró, a benzin esetében 0,10 euró, a fűtőolajnál pedig 0,08 euró lehet.

Az autópályák és gyorsforgalmi utak menti töltőállomásokon az üzemanyagárakat március 20. óta teljesen liberalizálták. A kormány az intézkedést azzal indokolta, hogy a szlovéniai üzemanyagok a szomszédos országokhoz képest alacsonyabb ára megnövekedett keresletet váltott ki.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák