Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

|

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Természet, klímavédelem és közösségépítés a Magyar Nemzeti Parkok Hetén

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete, a 20. alkalommal megrendezett országos programsorozat az év legnagyobb ökoturisztikai eseménye, amelyen mind a 10 magyarországi nemzeti park igazgatóság bemutatkozik a nagyközönség előtt Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A nyitó hétvégén a Vajdahunyad vár udvarán interaktív programok, játékok várják a látogatókat. A rendezvényt megnyitó sajtótájékoztatón pénteken Budapesten Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter kiemelte, a mai nap sokkal több mint egy rendezvénysorozat kezdete, ez a természet ünnepe. Annak a természeti örökségnek az ünnepe, amelyhez szinte mindenki ezer szállal kötődik. Hozzátette: a természet és a minket körülvevő környezet védelme és szeretete nélkül hosszú távon nem sokra jutunk. A hazai változatos természeti örökség mellett kitért a kulturális örökségre is, amelyről úgy fogalmazott: “a Hortobágy végtelen pusztája, a Balaton világa a nádasokkal, folyóink és erdeink nem csak a tájat formálták, hanem a magyar gondolkodást és identitást is”.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet ezeknél is többet jelent, a mindennapi életünk alapja is egyben. Hiszen tiszta víz, levegő, termékeny talaj vagy beporzó rovarok nélkül nincs egészéges élelmiszer, sőt emberi élet sem képzelhető el ezek nélkül a Földön. Az élővilág változatossága, más néven a biológiai sokféleség és az általa biztosított szolgáltatások védelme “nem valami féle hóbort, hanem saját életminőségünk és a jövőnk záloga, amely biztosítja életfeltételeinket” – mutatott rá. Hozzátette: ez különösen igaz mostanában, amikor az emberek egyre gyakrabban tapasztalják meg a klíma változás hatásait, hiszen az aszályok, a hőhullámok, a villámárvizek már nem távoli jelenségek, hanem a mindennapi élet részei.

Gajdos László elmondása szerint az egészéges természeti környezet ilyenkor úgy működik, mint az emberi szervezet immunrendszere: az erdők, a gyepek, a vizes élőhelyek, a folyók természetes rendszerei csökkentik a szélsőséges időjárási események hatásait. Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy a zöld környezet a stressz egyik legfőbb ellenszere, a mentális jóllétünk alapja.

Advertisement

Közölte, Magyarország nemzeti parkjai a szabadban eltöltött időt is számtalan módon támogatják, például vannak vezetett gyalogos és vízi túrák, ahol elhivatott szakemberek mutatják be “az elénk táruló táj titkait”. Gajdos László – az Élő Környezetért Felelős Minisztériumra utalva – elmondta, az új környezeti tárca létrehozása önmagában is erős politikai üzenet, amely a társadalomban erősödő környezeti igényekre, konfliktusokra is reagál.

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták – legyen szó aszályról, a hazai erdők állapotáról vagy éppen a környezetet érintő beruházások körüli vitákról -, hogy a magyar emberek számára egyre fontosabb az őket körülvevő környezet állapota, és joggal várják el a felelős, átlátható, jövőbemutató döntéseket. Személyes elköteleződése, hogy olyan minisztériumot építsen, amely képes megfelelni ezeknek a társadalmi elvárásoknak és a 21. század környezeti kihívásainak – fogalmazott Gajdos László, hozzátéve, olyan minisztériumot kíván építeni, amely partnerként tekint a helyi közösségekre, az önkormányzatokra, a civil szervezetekre, a tudományos világ szereplőire és minden magyar emberre, aki tenni akar a környezet megőrzéséért.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák