Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-06

Szerző:

Hell

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

mti

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás Egyiptom konferencia

Zöldinfó

A hőség próbára tette a hazai villamosenergia-rendszert

Nőtt a bruttó áramfelhasználás és az import részaránya is a rendkívül meleg augusztusban.

Létrehozva:

5 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi bruttó villamosenergia-felhasználás augusztusban 8 százalékkal meghaladta a tavaly augusztusit; az import áram részaránya a felhasználáson belül 14,5 százalékkal volt magasabb, mint 2025. augusztusában – derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. honlapján közzétett friss adatokból. A rendszerirányító adatai szerint augusztusban a havi átlag hőmérséklet 26,1 Celsius-fok volt, 3,2 fokkal magasabb a bázisnál – írja az alternativenergia.hu. A hónap elején rendkívüli hőhullám sújtotta Magyarországot, melegrekordok dőltek meg, az ország több településén és a fővárosban is 40 Celsius-fok fölé emelkedett a legmagasabb hőmérséklet, harmadfokú hőségriasztás lépett érvénybe. Több száz településen vízkorlátozást kellett bevezetni. A hőség próbára tette a hazai villamosenergiatermelő rendszert is, mivel csapadék hiányában a Duna vízszintje kritikus méretűre apadt, veszélyeztetve a paksi atomerőmű működését. A kormány önkorlátozásra kérte a fogyasztókat, miközben az atomerőmű 2000 megawattos kapacitását 200 megawatt alá terhelték vissza.

A Mavir Zrt., mint a villamosenergia-rendszer irányítója, a villamosenergia-rendszer jelentős zavara besorolású krízishelyzetet állapított meg, és érvénybe léptette az erre kialakított protokollt. A kiesett áramot egyes hagyományos fűtőanyagot alkalmzó erőművek fokozott termelésével, valamint az áramimport növelésével kellett pótolni. A magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya és az ellátás normál üzeme augusztus utolsó hetében állt helyre. A Mavir honlapján megtalálható adatok szerint a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása az idén augusztusban 4071,6 gigawattóra (GWh) volt a tavaly augusztusi 3770,3 GWh-t követően.

A felhasználás kevesebb mint kétharmadát adta a villamosenergia-rendszer együttes termelése 2969,6 GWh mennyiségben, amelyből a 2406,4 GWh-ot a nagy erőművek állították elő. Egy évvel korábban, augusztusban a nagyerőművi termelés elérte a 2812,3 GWh-t. Az idei augusztusi termelésből 421,2 GWh a háztartási méretű, napelemes kiserőművekből származott (hmke pv), további 142,1 GWh a vállalatok által saját célra termelő kapacitás (scte pv). Tavaly ugyanebben a hónapban a hmke pv 384,4 GWh volt, az scte pv pedig 100,4 GWh.

A bruttó felhasználásból az idén augusztusban 27,1 százalékot tett ki az import áram részaránya, míg 2025 augusztusában ez 12,5 százalék volt. Az idén az első nyolc hónapban a bruttó villammosenergia-felhasználás megközelítette a 33 278 GWh-t, ebből az import aránya 20,2 százalék volt. Tavaly január-augusztus között a felhasználás megközelítette a 32 025 GWh-t, az export-import szaldó pedig a 17 százalékot. Tavaly a teljes évben a magyarországi bruttó áramfelhasználás 48 368,8 GWh volt 18,6 százalékos import részarány mellett.

Tovább olvasom