Zöldinfó

Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája

Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-06

Szerző:

Hell

A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.

Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.

Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.

mti

Kapcsolódó tartalom:éghajlatváltozás Egyiptom konferencia

Zöldinfó

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett lakossági energiahatékonysági programban.

Létrehozva:

50 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett 600 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági programban – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu közleményében. Hangsúlyozták, a Wekerle Plusz program keretében új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági program 2030-ig összesen 600 milliárd forinttal segítheti a családi házak és társasházak felújítását. A fejlesztések akár 120 ezer család otthonát érinthetik, és a támogatási rendszerbe 16 év után ismét bekerülhetnek célzottan a panelépületek, valamint a társasházi lakások is.

Az ingatlanhirdetési portál számítása szerint egy 20 lakásos társasháznál akár 100 millió, egy 45 lakásos épületnél pedig 225 millió forint támogatási keret is elérhető lehet, ha minden lakás után igénybe vehető a maximális 5 millió forint összeg. Ehhez lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat. Így az önerővel együtt egy 20 lakásos háznál 104 millió, egy 45 lakásos társasháznál pedig 234 millió forint fordítható energetikai korszerűsítésre a maximális összegekkel számolva. A tervek szerint a társasházak lakóközösségei vissza nem térítendő támogatást és kamattámogatott hitelt is igényelhetnek majd.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben úgy fogalmazott, a program ott segíthet, ahol a felújítás eddig a magas költségek miatt elmaradt. A kormányzati becslések szerint a felújítási hullám több mint 1100 milliárdos megrendeléseket hozhat az építőiparnak 2030-ig, aminek komoly gazdaságélénkítő hatása is lehet. A közleményben kitértek arra, hogy az ingatlan.com 2026. októberi adatai szerint Budapesten 1,5 millió forint a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások négyzetméterára. A felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forint. A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, azaz 23 százalék. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 750, illetve 906 ezer forint a négyzetméterár. Itt 156 ezer forint, vagyis 21 százalék a különbség.

Az elmúlt két évben a felújítandó társasházi lakások drágultak gyorsabban. Budapesten négyzetméteráruk 2024 októbere óta 33, a felújítottaké 28 százalékkal nőtt. A nagyvárosokban 48, illetve 31 százalék volt az emelkedés. A felújított és felújítandó lakások közti árolló így szűkült – mutattak rá. Hozzátették, a panellakásoknál jóval kisebb az állapot szerinti felár. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint. Ez 92 ezer forinttal, 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. Egy tipikus 53 négyzetméteres felújított panellakás így átlagosan 65,2 millió forintba kerül a fővárosban. A megyei jogú városokban 883 ezer forint a felújított panelek négyzetméterára, 100 ezer forinttal, azaz 13 százalékkal több. Két éve itt még 23 százalék volt a különbség, az árolló tehát jelentősen zárult. Egy nagyvárosi felújított panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.

A téglalakásoknál nagyobb a felár, Budapesten a felújított téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, 23 százalékkal több a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forint, 27 százalékkal több. Egy 53 négyzetméteres nagyvárosi és budapesti felújított téglalakás értéke ezért átlagosan 49,2 és 84,3 millió forintba kerül – írták a közleményben.

Tovább olvasom