Zöldinfó
Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.
Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.
Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.
mti
Zöldinfó
A klímaváltozás egyre súlyosabb erdőtüzeket okoz Spanyolországban
A spanyol kormány elkötelezte magát a klímavészhelyzet elleni küzdelem mellett.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A spanyol kormány elkötelezte magát a klímavészhelyzet elleni küzdelem mellett, mert ahogy az országban tomboló erdőtüzek is mutatják, a jelenség évről-évre súlyosbodik, és ez egységes választ követel – hangsúlyozta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök a nyári szünet előtti politikai évértékelőjében Madridban – írja az alternativenergia.hu. Tájékoztatása szerint nyolc nagy – 500 hektárt meghaladó – tűz pusztít az országban, de “már kezd látszani a fény az alagút végén”, habár az időjárás változása nehezíti az oltási munkálatokat, de a kormány továbbra is mozgósít minden szükséges erőforrást a lángok eloltása érdekében. “Az éghajlatváltozás tagadása táplálja leginkább a klímavészhelyzetet” – fogalmazott, bírálva azokat, akik nem hallgatnak a tudósok szakmai véleményére, mert ezzel “csak védtelenebbé teszik a lakosságot”.
Megismételte felhívását egy, a klímaválság kezelését célzó nemzeti paktum elfogadására annak érdekében, hogy az ország infrastruktúrája ellenállóbb legyen a katasztrófákkal szemben. Pedro Sánchez kiemelte az ökológiai átmenetet célzó kormányzati intézkedéseket, amelyek ösztönözték a megújuló energiaforrások használatának bővülését és hozzájárultak ahhoz, hogy az ország ellenállóbbá vált az energiaválságokkal szemben és a villamosenergia Spanyolországban a legolcsóbb Európában.
“A kérdés az, vajon mások hogyan reagáltak volna? A válasz nagyon egyszerű, ha abból indulunk ki, mit tettek, amikor hatalmon voltak” – jelentette ki, utalva a legnagyobb ellenzéki erőnek számító spanyol konzervatív Néppártra, amely szerinte “a szélsőjobboldallal karöltve” hátráltatja a megújuló energiával kapcsolatos törekvéseket és “tagadja az éghajlati vészhelyzet hatásait”.
A szocialista miniszterelnök beszélt arról, hogy Spanyolország az EU leggyorsabban növekvő jelentős gazdaságának számít három éve, és nem torpant meg a háborúk, kereskedelmi feszültségek és súlyos katasztrófák ellenére sem. Kiemelte egyebek mellett, hogy a befektetők továbbra is bíznak az országban, új munkahelyek jönnek létre, átlagosan évente több mint félmillió, nő a vásárlóerő és csökken az államadóság.
“Minden kihívást lehetőséggé változtattunk” – jegyezte meg. Pedro Sánchez kabinetjét az emberek kormányának nevezte, és szólt arról is, hogy a kormányzati ciklusból hátralévő egy évben véglegesíteni kívánják az elkezdett reformokat, például a lakhatási válság leküzdésére irányuló intézkedésekkel.
Újságírói kérdésre megerősítette, hogy továbbra is támogatja José Luis Rodríguez Zapatero volt szocialista miniszterelnököt, akit a bíróság korrupcióval gyanúsít. Emlékeztetett az ártatlanság vélelmére, és felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárás még a kezdeti, vizsgálati szakaszban jár. Kiállt testvére és felesége mellett is az őket érintő bírósági eljárásokra vonatkozó kérdésre válaszolva. Megismételte, hogy véleménye szerint az ügyek mögött “nyilvánvaló szándék”, “politikai célkitűzések” állnak.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
