Zöldinfó
Egyiptomban megkezdődött az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája
Az egyiptomi Sarm-es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése (COP27), hogy megpróbáljon új életet lehelni a globális felmelegedés és annak hatásai elleni küzdelembe. Első sikerként már a tanácskozás kezdetén hivatalosan is napirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését.
A kéthetes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter a megnyitón azt mondta: “Hajtsuk végre együtt (kötelezettségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Alok Sharma, az előző, glasgow-i COP leköszönő elnöke hozzátette: “Egyértelműnek kell lennünk, hogy bármennyire is nehéz a jelenlegi pillanat, a tétlenség rövidlátó, és csak késleltetheti az éghajlati katasztrófát”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály – katasztrófák, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. A “veszteségek és károk” érzékeny kérdését hivatalosan a megnyitó ünnepségen vették fel a sarm-es-sejki tárgyalások napirendi pontjai közé, miközben korábban csak egy 2024-ig tartó “párbeszéd” tárgyát képezte volna.
Számeh Sukri hangoztatta, hogy a kérdés napirendre tűzése a szolidaritás és az éghajlat okozta katasztrófák áldozatainak szenvedése iránti empátiát tükrözi. A fejlődő országok bizalmatlansága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígéretüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli országoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. A tárgyalásokra az egyre sürgetőbbé váló éghajlati válság hátterében kerül sor. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem “élet-halál kérdése, a mai biztonságunk és a holnapi túlélésünk szempontjából” – hangsúlyozta Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára még a COP27 előtt. A konferenciának “meg kell teremtenie a gyorsabb és bátrabb éghajlatvédelmi fellépés alapjait, most és ebben az évtizedben, amely eldönti, hogy az éghajlatért folytatott harcot megnyerjük-e vagy elveszítjük” – figyelmeztetett. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 45 százalékkal kellene csökkennie 2030-ig, hogy esély legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra történő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt.
Számos országban távolról sem tartják tiszteletben a párizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mellett a második helyre szorult. Ebben az összefüggésben a COP26-on tett kötelezettségvállalások ellenére kevesebb mint harminc ország emelte meg csökkentési célértékeit, és az ENSZ úgy látja, hogy belátható időn belül “nincs hiteles módja” az 1,5 Celsius-fokos célkitűzés elérésének.
mti
Zöldinfó
Tiszta energiára építené át Európa energiafogyasztását az EU
Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Amikor fosszilis tüzelőanyagokat importálunk, az azokkal együtt járó sokkokat és válságokat is importáljuk, ezért Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Európa energiafogyasztási szokásainak átalakítása mellett érvelt az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, hogy az unió így előzze meg azokat a sokkokat és válságokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok behozatalával járnak – írja az alternativenergia.hu. Ursula von der Leyen az októberi EU-csúcsot előkészítő európai parlamenti plenáris vitában hangsúlyozta: már most meg kell hozni azokat a stratégiai döntéseket, amelyek a jövőben biztosítják Európa energiafüggetlenségét. Mint mondta, ehhez a fosszilis tüzelőanyagokat Európában előállított tiszta villamos energiával kell felváltani.
Emlékeztetett, hogy a termelés terén az Európai Unió már jelentős előrelépést ért el: tavaly első alkalommal fordult elő, hogy a szél- és napenergia több villamos energiát termelt az EU-ban, mint az összes felhasznált fosszilis tüzelőanyag együttvéve. Von der Leyen szerint ugyanakkor megfelelő infrastruktúrára is szükség van ahhoz, hogy a megtermelt tiszta energia eljusson oda, ahol szükség van rá, ezért sürgette az elektromos hálózatokra vonatkozó uniós intézkedéscsomag elfogadását. Közölte: a javaslat már az uniós társjogalkotók előtt van, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás születhet róla.
Ursula Von der Leyen hangsúlyozta: a tiszta energia előállítása és célba juttatása önmagában nem elegendő, Európának növelnie kell a villamosenergia-felhasználás arányát is. Jelenleg a villamos energia az EU végső energiafogyasztásának kevesebb mint egynegyedét teszi ki. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési terve ezért azt a célt tűzi ki, hogy az arányt megduplázzák 2040-re.
A bizottsági elnök szerint a cél elérésével az Európai Unió évente mintegy 260 milliárd euróval csökkenthetné a fosszilis energia importját. Von der Leyen hozzátette: az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban további intézkedéseket terjeszt elő annak érdekében, hogy lehetővé tegye e célok megvalósítását. “Minden egyes elektron tiszta energia, amelyet az Európai Unióban termelünk és használunk fel, olyan energia, amelyet nem kell a kiszámíthatatlan globális piacokról importálnunk” – mutatott rá. Beszédében elmondta továbbá, hogy az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a közös energiabeszerzést, és stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai olajfinomítókkal a költségek csökkentése és az ellátásbiztonság erősítése érdekében.
Közölte: az energiaárak emelkedése február vége óta 100 milliárd euróval növelte Európa fosszilis energiahordozók behozatalára fordított kiadásait. Február vége óta a földgáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott. Ez a nyomás a vállalkozásokat és a háztartásokat egyaránt érinti, és a tél közeledtével tovább fokozódhat – figyelmeztetett. A bizottsági elnök szerint ezért azonnali intézkedésekre van szükség. Rövid távon célzott, személyre szabott támogatásokat szorgalmazott a legalacsonyabb jövedelműeknek a magas energiaárak hatásainak enyhítésére.
Az általános támogatásokat ugyanakkor elutasította, mivel azok véleménye szerint növelnék a keresletet, nagyobb mértékben kedveznének a magasabb jövedelműeknek és jelentős költségekkel járnának. Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít az európai olajfinomítókkal, a kezdeményezés célja a költségek csökkentése és annak biztosítása, hogy Európa – egyebek mellett a védelmi ágazat számára – rendelkezzen a szükséges energiaellátással.
Miután a G7-országok megállapodtak 100 millió hordó kőolaj és dízel stratégiai tartalékokból történő felszabadításáról, az EU további egy év rugalmasságot biztosítana az exportőröknek az uniós metánszabályok alkalmazásában, hogy az energiapiaci válság idején elkerülhetők legyenek a további költségek.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
