Zöldinfó
Egyre hosszabb lesz az okostelefonok élettartama
Átalakítja az okostelefonok iparát és piacát az, hogy egyre hosszabb lesz a készülékek élettartama – állapítja meg elemzésében a Deloitte Global.
A nemzetközi tanácsadó cég magyarországi tagvállalata az elemzésről közleményben tájékoztatta az MTI-t, amelyben kifejti: az okostelefonok egyre tartósabbak, szoftveres kiszolgálásuk szintén hosszabb, ugyanakkor drágábbak is, ezért nő a használt készülékek népszerűsége. A felújított okostelefonok piaca 2024-ig várhatóan évente 11,2 százalékkal bővülve eléri a 65 milliárd dollárt, 352 millió darabos forgalom mellett. A változás legfontosabb eredményének a környezetterhelés csökkenését tekintik, ugyanis a fenntarthatóság szempontjából a gyártás a legkárosabb tevékenység. Az idén az okostelefonok 146 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátásának 83 százaléka az 1,4 milliárd új készülék gyártásából, szállításából és első éves használatából származik majd. A már piacon lévő 3,1 milliárd használt eszköz működtetése, felújítása és egyéb folyamatai viszont mindössze 16 százalékot tesznek ki. A környezetterhelés mértéke a megújuló energiaforrások kihasználásától is függ, az okostelefonok gyártása ugyanis rendkívül sok áramot fogyaszt – tették hozzá.
A hosszabb élettartam a közlemény szerint nemcsak a felhasználói szokásokat, hanem az iparág kilátásokat is átalakíthatja. Kevesebb értékesítés mellett az eladóknak új bevételi forrásokat kell találniuk, például médiaszolgáltatásokat értékesíthetnek, alkalmazásboltokat nyithatnak, és várhatóan az online tárhelyek iránti kereslet is erősödni fog. Az okostelefonok vásárlásához és lízingeléséhez kapcsolódó biztosítási díjak, pénzügyi termékek szintén megoldást jelenthetnek – tették hozzá.
A Deloitte ennek ellenére is számít drágulásra, de a gyártók fenntarthatósági kedvezményekkel csökkenthetik az áraikat – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
