Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Egyre közelebb a hanggal tölthető telefon

Létrehozva:

|

A londoni Queen Mary Egyetem és a Nokia kutatói közösen hoztak létre egy hangtöltésű telefon prototípusát. Olyan nanogenerátorokat építettek bele, amelyek képesek környezeti hangok által gerjesztett rezgéseket elektromos árammá alakítani. A technológia dél-koreai kutatók négy évvel ezelőtti eredményeire épít.

A kísérletek alapja az úgynevezett piezoelektromos hatás volt, amely miatt bizonyos anyagok mechanikus nyomás hatására elektromosságot termelnek. Akkor a tudósok arra jöttek rá, hogy az általuk készített, cink-oxidot tartalmazó nanovezetékek olyan érzékenyek erre a hatásra, hogy akár a hanghullámok is képesek akkora fizikai behatásra, amelynek köszönhetően áramot kezdenek termelni.

A kutatók folyékony cink-oxiddal vontak be egy műanyag felületet, amelyet aztán egy különböző kémiai anyagokból készült vegyületbe tettek és 90 Celsius-fokra hevítettek, amitől a cseppfolyós bevonatból cink-oxid nanorudak jöttek létre a műanyag felületen. Az így keletkező elektromosság felfogására a cink-oxidos műanyaglapot, két alimíniumhártyás kontaktréteg közé fogták. Ezután a prototípusként használt okostelefonba építették a szerkezetet, amelyet olyan hétköznapi hangoknak tettek ki, mint a forgalom zaja, emberi hangok vagy zene.

Azt tapasztalták, hogy ötvoltos áramot sikerült így előállítani, amely egyrészt jelentős növekedés a korábbi kísérletek ötven millivoltos feszültségéhez képest, másrészt már elegendő ahhoz, hogy feltöltsenek vele egy telefont. Az új technológia eleinte a hagyományos telefonok készenléti idejének meghosszabbítását teheti lehetővé, de később akár teljesen ki is válthatja majd az akkumulátorokat.

Advertisement

forrás: index.hu

 

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Z

    2014-12-23 at 09:09

    Ötvoltos áramot… Inkább feszültséget. 🙂

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák