Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Egyre közelebb a hanggal tölthető telefon

Létrehozva:

|

A londoni Queen Mary Egyetem és a Nokia kutatói közösen hoztak létre egy hangtöltésű telefon prototípusát. Olyan nanogenerátorokat építettek bele, amelyek képesek környezeti hangok által gerjesztett rezgéseket elektromos árammá alakítani. A technológia dél-koreai kutatók négy évvel ezelőtti eredményeire épít.

A kísérletek alapja az úgynevezett piezoelektromos hatás volt, amely miatt bizonyos anyagok mechanikus nyomás hatására elektromosságot termelnek. Akkor a tudósok arra jöttek rá, hogy az általuk készített, cink-oxidot tartalmazó nanovezetékek olyan érzékenyek erre a hatásra, hogy akár a hanghullámok is képesek akkora fizikai behatásra, amelynek köszönhetően áramot kezdenek termelni.

A kutatók folyékony cink-oxiddal vontak be egy műanyag felületet, amelyet aztán egy különböző kémiai anyagokból készült vegyületbe tettek és 90 Celsius-fokra hevítettek, amitől a cseppfolyós bevonatból cink-oxid nanorudak jöttek létre a műanyag felületen. Az így keletkező elektromosság felfogására a cink-oxidos műanyaglapot, két alimíniumhártyás kontaktréteg közé fogták. Ezután a prototípusként használt okostelefonba építették a szerkezetet, amelyet olyan hétköznapi hangoknak tettek ki, mint a forgalom zaja, emberi hangok vagy zene.

Azt tapasztalták, hogy ötvoltos áramot sikerült így előállítani, amely egyrészt jelentős növekedés a korábbi kísérletek ötven millivoltos feszültségéhez képest, másrészt már elegendő ahhoz, hogy feltöltsenek vele egy telefont. Az új technológia eleinte a hagyományos telefonok készenléti idejének meghosszabbítását teheti lehetővé, de később akár teljesen ki is válthatja majd az akkumulátorokat.

Advertisement

forrás: index.hu

 

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Z

    2014-12-23 at 09:09

    Ötvoltos áramot… Inkább feszültséget. 🙂

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák