Zöld Energia
Egyre közelebb a hanggal tölthető telefon
A londoni Queen Mary Egyetem és a Nokia kutatói közösen hoztak létre egy hangtöltésű telefon prototípusát. Olyan nanogenerátorokat építettek bele, amelyek képesek környezeti hangok által gerjesztett rezgéseket elektromos árammá alakítani. A technológia dél-koreai kutatók négy évvel ezelőtti eredményeire épít.
A kísérletek alapja az úgynevezett piezoelektromos hatás volt, amely miatt bizonyos anyagok mechanikus nyomás hatására elektromosságot termelnek. Akkor a tudósok arra jöttek rá, hogy az általuk készített, cink-oxidot tartalmazó nanovezetékek olyan érzékenyek erre a hatásra, hogy akár a hanghullámok is képesek akkora fizikai behatásra, amelynek köszönhetően áramot kezdenek termelni.
A kutatók folyékony cink-oxiddal vontak be egy műanyag felületet, amelyet aztán egy különböző kémiai anyagokból készült vegyületbe tettek és 90 Celsius-fokra hevítettek, amitől a cseppfolyós bevonatból cink-oxid nanorudak jöttek létre a műanyag felületen. Az így keletkező elektromosság felfogására a cink-oxidos műanyaglapot, két alimíniumhártyás kontaktréteg közé fogták. Ezután a prototípusként használt okostelefonba építették a szerkezetet, amelyet olyan hétköznapi hangoknak tettek ki, mint a forgalom zaja, emberi hangok vagy zene.
Azt tapasztalták, hogy ötvoltos áramot sikerült így előállítani, amely egyrészt jelentős növekedés a korábbi kísérletek ötven millivoltos feszültségéhez képest, másrészt már elegendő ahhoz, hogy feltöltsenek vele egy telefont. Az új technológia eleinte a hagyományos telefonok készenléti idejének meghosszabbítását teheti lehetővé, de később akár teljesen ki is válthatja majd az akkumulátorokat.
forrás: index.hu
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul

Z
2014-12-23 at 09:09
Ötvoltos áramot… Inkább feszültséget. 🙂