Zöldinfó
Az Apple a legzöldebb kütyügyártó
A Greenpeace értékelte a fogyasztói elektronikai vállalatok környezeti hatásait. Az Apple vezet a Samsung és összes többi rivális előtt is, akik egyelőre nem képesek a nyomába érni. Összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Fejenként évi 7 kg. elektromos hulladékot termeltünk 2 éve, és ez a szám csak nő.
A Greenpeace International Zöld kütyük: a jövő tervezése című jelentésében 16 vezető fogyasztói elektronikai cég eddigi zöldítő lépéseit és jövőbeni feladatait értékelte a veszélyes anyagok felhasználása, az energialábnyomuk és a fenntartható beszállítói láncok kiépítése szempontjából. [A vizsgált vállalatok: Acer, Apple, Dell, HCL, HP, Lenovo, LGE, Nokia, Panasonic, Philips, RIM, Samsung, Sharp, Sony, Toshiba, Wipro]
Jó hír: a mobiltelefon-piac együttesen több mint 50%-át lefedő Samsung, Apple és Nokia telefonjai mostanra mentesek a legveszélyesebb anyagoktól, a polivinil-kloridtól (PVC) és a brómozott égésgátlóktól (BFR-ek). A brómozott égésgátlók közé olyan brómtartalmú szerves vegyületek tartoznak, melyeket az anyagokhoz kevernek azok gyúlékonyságának csökkentésére és égésének lassítására. Számos brómozott égésgátló mérgező; ráadásul nagyon lassan bomlanak le a környezetben, és felhalmozódhatnak az emberekben és állatokban. A PVC egy klórtartalmú műanyag, melyet lágyított, hajlékony formájában használ az elektronikai ipar, elsősorban szigetelésként és vezetékek burkolataként. A PVC teljes életciklusa során károsítja a környezetet, és kockázatot jelent az emberi egészségre is.
Az Apple az egyetlen vállalat, amelyik ezen anyagokat minden termékéből száműzte, s nemrégiben újabb bíztató lépéseket jelentett be a termelésben felhasznált vegyi anyagok csökkentésére. A világ legnagyobb elektronikai vállalata, a Samsung nem tudta teljesíteni célkitűzéseit a mobilokon kívüli termékei körében. Ezért a Dellhez hasonlóan visszalépett a korábbi nyilvános kötelezettségvállalásaitól. Sajnos az Amazon és a Microsoft is (akik a mobilok és táblagépek piacán kívánnak terjeszkedni) csak nagyon szerény vállalásokat tettek, illetve semmilyen előrelépésről nem tudtak beszámolni a nyilvánosságnak. A Lenovo és a Huawei viszont pozitív példát mutatnak, kis naperőműveket telepítve üzemeikbe. Az Apple pedig most tervezi első 100%-ban megújuló energiát használó üzemét iPhone-képernyők gyártására.
A Greenpeace jelentése szerint a legfontosabb lépés az iparág méregtelenítése érdekében a beszállítói láncok átláthatóvá tétele, valamint az összes veszélyes vegyi anyag felhasználásának kivonása a teljes beszállítói láncból. Más ágazatok, például a textilipar, már megmutatták, hogy ez megvalósítható. A Greenpeace Detox kampányának is köszönhetően mostanra 20 globális textilipari vállalat kötelezte el magát, hogy 2020-ig minden veszélyes vegyi anyag felhasználásával felhagy.
Az eredményekből az is látszik, hogy összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Az előrejelzések szerint 2014-ben a legnépszerűbb fogyasztói elektronikai termékek eladott darabszáma eléri a 2,5 milliárdot. Ez a gyors ütemű növekedés alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi, egyre növekvő fogyasztásra ösztönző üzleti modell fenntarthatóságát. A Greenpeace jelentése kiemeli, hogy a helyzet iparági szintű kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerülhessük a növekvő környezetvédelmi katasztrófát.
„Az elektronikai ipar, mint az innovációkban élenjáró szektor, tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy újragondolja, miként készítik és népszerűsítik telefonjainkat, laptopjainkat és TV-inket. Itt az ideje, hogy a vállalatok nyíltan bemutassák nekünk, hogy ezek az eszközök miből is készülnek; és hogy más, zöldebb jövőt tervezzenek” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés