Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Apple a legzöldebb kütyügyártó

Létrehozva:

|

A Greenpeace értékelte a fogyasztói elektronikai vállalatok környezeti hatásait. Az Apple vezet a Samsung és összes többi rivális előtt is, akik egyelőre nem képesek a nyomába érni. Összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Fejenként évi 7 kg. elektromos hulladékot termeltünk 2 éve, és ez a szám csak nő.

A Greenpeace International Zöld kütyük: a jövő tervezése című jelentésében 16 vezető fogyasztói elektronikai cég eddigi zöldítő lépéseit és jövőbeni feladatait értékelte a veszélyes anyagok felhasználása, az energialábnyomuk és a fenntartható beszállítói láncok kiépítése szempontjából. [A vizsgált vállalatok: Acer, Apple, Dell, HCL, HP, Lenovo, LGE, Nokia, Panasonic, Philips, RIM, Samsung, Sharp, Sony, Toshiba, Wipro]

Jó hír: a mobiltelefon-piac együttesen több mint 50%-át lefedő Samsung, Apple és Nokia telefonjai mostanra mentesek a legveszélyesebb anyagoktól, a polivinil-kloridtól (PVC) és a brómozott égésgátlóktól (BFR-ek). A brómozott égésgátlók közé olyan brómtartalmú szerves vegyületek tartoznak, melyeket az anyagokhoz kevernek azok gyúlékonyságának csökkentésére és égésének lassítására. Számos brómozott égésgátló mérgező; ráadásul nagyon lassan bomlanak le a környezetben, és felhalmozódhatnak az emberekben és állatokban. A PVC egy klórtartalmú műanyag, melyet lágyított, hajlékony formájában használ az elektronikai ipar, elsősorban szigetelésként és vezetékek burkolataként. A PVC teljes életciklusa során károsítja a környezetet, és kockázatot jelent az emberi egészségre is.

Az Apple az egyetlen vállalat, amelyik ezen anyagokat minden termékéből száműzte, s nemrégiben újabb bíztató lépéseket jelentett be a termelésben felhasznált vegyi anyagok csökkentésére. A világ legnagyobb elektronikai vállalata, a Samsung nem tudta teljesíteni célkitűzéseit a mobilokon kívüli termékei körében. Ezért a Dellhez hasonlóan visszalépett a korábbi nyilvános kötelezettségvállalásaitól. Sajnos az Amazon és a Microsoft is (akik a mobilok és táblagépek piacán kívánnak terjeszkedni) csak nagyon szerény vállalásokat tettek, illetve semmilyen előrelépésről nem tudtak beszámolni a nyilvánosságnak. A Lenovo és a Huawei viszont pozitív példát mutatnak, kis naperőműveket telepítve üzemeikbe. Az Apple pedig most tervezi első 100%-ban megújuló energiát használó üzemét iPhone-képernyők gyártására.

Advertisement

A Greenpeace jelentése szerint a legfontosabb lépés az iparág méregtelenítése érdekében a beszállítói láncok átláthatóvá tétele, valamint az összes veszélyes vegyi anyag felhasználásának kivonása a teljes beszállítói láncból. Más ágazatok, például a textilipar, már megmutatták, hogy ez megvalósítható. A Greenpeace Detox kampányának is köszönhetően mostanra 20 globális textilipari vállalat kötelezte el magát, hogy 2020-ig minden veszélyes vegyi anyag felhasználásával felhagy.

Az eredményekből az is látszik, hogy összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Az előrejelzések szerint 2014-ben a legnépszerűbb fogyasztói elektronikai termékek eladott darabszáma eléri a 2,5 milliárdot. Ez a gyors ütemű növekedés alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi, egyre növekvő fogyasztásra ösztönző üzleti modell fenntarthatóságát. A Greenpeace jelentése kiemeli, hogy a helyzet iparági szintű kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerülhessük a növekvő környezetvédelmi katasztrófát.

Advertisement

„Az elektronikai ipar, mint az innovációkban élenjáró szektor, tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy újragondolja, miként készítik és népszerűsítik telefonjainkat, laptopjainkat és TV-inket. Itt az ideje, hogy a vállalatok nyíltan bemutassák nekünk, hogy ezek az eszközök miből is készülnek; és hogy más, zöldebb jövőt tervezzenek” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több százezer gazda nyert: történelmi támogatási ciklus a magyar mezőgazdaságban

A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 2023-tól induló új agártámogatási ciklusban a beruházási típusú támogatásokra rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltünk meg, 102 ezer támogatói okirattal – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. Az Agrárminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a tárcavezető közölte, hogy Magyarország a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel – írja az alternativenergia.hu. Ennek köszönhetően 393 ezer támogatói okirat jutott el a kedvezményezettekhez. A program jelentőségét a megvalósult beruházások mutatják, amelyek alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, valamint az élelmezésbiztonság erősítéséhez. Ennek az időszaknak a stratégiai célja a vidéki életkörülmények javítása volt a népesség megtartó képességének erősítése érdekében, ezen túlmenően az agrárium szerkezete is jelentősen elmozdult, ugyanis nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása.

2021 és 2023 között példátlan mértékű forrás jutott a vidékfejlesztési felhívásokhoz, soha nem látott számú nyertes pályázattal. Ezek a támogatások jelentősen erősítették az agrárvállalkozások hatékonyságát és ellenálló képességét a változó természeti és gazdasági környezetben – tette hozzá az agrárminiszter. Nagy István ismertette, hogy a termelők számára a jelenlegi uniós ciklus ugyancsak egyedülálló lehetőségeket kínál fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához, miközben a termelői likviditás erősítése sem marad el.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák