Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Apple a legzöldebb kütyügyártó

Létrehozva:

|

A Greenpeace értékelte a fogyasztói elektronikai vállalatok környezeti hatásait. Az Apple vezet a Samsung és összes többi rivális előtt is, akik egyelőre nem képesek a nyomába érni. Összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Fejenként évi 7 kg. elektromos hulladékot termeltünk 2 éve, és ez a szám csak nő.

A Greenpeace International Zöld kütyük: a jövő tervezése című jelentésében 16 vezető fogyasztói elektronikai cég eddigi zöldítő lépéseit és jövőbeni feladatait értékelte a veszélyes anyagok felhasználása, az energialábnyomuk és a fenntartható beszállítói láncok kiépítése szempontjából. [A vizsgált vállalatok: Acer, Apple, Dell, HCL, HP, Lenovo, LGE, Nokia, Panasonic, Philips, RIM, Samsung, Sharp, Sony, Toshiba, Wipro]

Jó hír: a mobiltelefon-piac együttesen több mint 50%-át lefedő Samsung, Apple és Nokia telefonjai mostanra mentesek a legveszélyesebb anyagoktól, a polivinil-kloridtól (PVC) és a brómozott égésgátlóktól (BFR-ek). A brómozott égésgátlók közé olyan brómtartalmú szerves vegyületek tartoznak, melyeket az anyagokhoz kevernek azok gyúlékonyságának csökkentésére és égésének lassítására. Számos brómozott égésgátló mérgező; ráadásul nagyon lassan bomlanak le a környezetben, és felhalmozódhatnak az emberekben és állatokban. A PVC egy klórtartalmú műanyag, melyet lágyított, hajlékony formájában használ az elektronikai ipar, elsősorban szigetelésként és vezetékek burkolataként. A PVC teljes életciklusa során károsítja a környezetet, és kockázatot jelent az emberi egészségre is.

Az Apple az egyetlen vállalat, amelyik ezen anyagokat minden termékéből száműzte, s nemrégiben újabb bíztató lépéseket jelentett be a termelésben felhasznált vegyi anyagok csökkentésére. A világ legnagyobb elektronikai vállalata, a Samsung nem tudta teljesíteni célkitűzéseit a mobilokon kívüli termékei körében. Ezért a Dellhez hasonlóan visszalépett a korábbi nyilvános kötelezettségvállalásaitól. Sajnos az Amazon és a Microsoft is (akik a mobilok és táblagépek piacán kívánnak terjeszkedni) csak nagyon szerény vállalásokat tettek, illetve semmilyen előrelépésről nem tudtak beszámolni a nyilvánosságnak. A Lenovo és a Huawei viszont pozitív példát mutatnak, kis naperőműveket telepítve üzemeikbe. Az Apple pedig most tervezi első 100%-ban megújuló energiát használó üzemét iPhone-képernyők gyártására.

A Greenpeace jelentése szerint a legfontosabb lépés az iparág méregtelenítése érdekében a beszállítói láncok átláthatóvá tétele, valamint az összes veszélyes vegyi anyag felhasználásának kivonása a teljes beszállítói láncból. Más ágazatok, például a textilipar, már megmutatták, hogy ez megvalósítható. A Greenpeace Detox kampányának is köszönhetően mostanra 20 globális textilipari vállalat kötelezte el magát, hogy 2020-ig minden veszélyes vegyi anyag felhasználásával felhagy.

Az eredményekből az is látszik, hogy összességükben az elektronikai vállalatok egyelőre képtelenek kezelni növekvő energialábnyomukat. Az előrejelzések szerint 2014-ben a legnépszerűbb fogyasztói elektronikai termékek eladott darabszáma eléri a 2,5 milliárdot. Ez a gyors ütemű növekedés alapjaiban kérdőjelezi meg a jelenlegi, egyre növekvő fogyasztásra ösztönző üzleti modell fenntarthatóságát. A Greenpeace jelentése kiemeli, hogy a helyzet iparági szintű kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerülhessük a növekvő környezetvédelmi katasztrófát.

„Az elektronikai ipar, mint az innovációkban élenjáró szektor, tökéletes helyzetben van ahhoz, hogy újragondolja, miként készítik és népszerűsítik telefonjainkat, laptopjainkat és TV-inket. Itt az ideje, hogy a vállalatok nyíltan bemutassák nekünk, hogy ezek az eszközök miből is készülnek; és hogy más, zöldebb jövőt tervezzenek” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Zöldinfó

Több mint 45 ezren jelentkeztek bölényvadászatra a Grand Canyonba

Létrehozva:

|

Szerző:

Több mint 45 ezren jelentkeztek az amerikai Nemzeti Park Szolgálat (NPS) felhívására, amelyben 12 gyakorlott vadász önkéntest kértek a Grand Canyonban elszaporodott bölények kilövésére.

A parkfenntartó azzal magyarázta a felhívást, hogy a bölénycsordák olyan népesek lettek, hogy az már környezeti károkat okoz a természetvédelmi területen – számolt be róla a BBC hírportálja. A bölények kilövését nem vadászatként hirdették meg, mivel az amerikai nemzeti parkokban tilos a vadászat. A felhívást egyes szakértők azért bírálták, mivel szerintük ez veszélyes precedenst teremthet. A jelentkezés hétfőn kezdődött és 48 órával később zárult. Ez alatt az idő alatt 45 ezer jelentkező vállalkozott a feladatra. A tájékoztatás szerint első körben 25 jelentkezőt választanak ki, majd a rátermettségük felmérése után 12 vállalkozót bíznak meg vele, hogy lőjenek ki bölényeket a park North Rim elnevezésű részén.

Az önkéntesek nem vihetnek magukkal segítőtársakat. Egy bölény mintegy 900 kilogrammot nyom, de a kilőtt állat húsából csak annyit vihet magával a vadász, amit motorizált szállítóeszköz vagy málhásállat nélkül képes. Pedig a terepviszonyok sem könnyűek: sziklás, néha havas terepen kell haladni, akár 2440 méteres szintkülönbség emelkedéssel kell megbirkózni. A régióban azért vált szükségessé a bölények ritkítása, mert számuk az elmúlt években 600 példányra nőtt. A parkszolgálat szerint 200 példányra kellene leszorítani a bölények számát a North Rim területén az amerikai őslakosok régészeti lelőhelyeinek letaposásának elkerülése, a talajerózió és a vízszennyezés csökkentése érdekében. A 19. század végére alig 400 példány maradt meg a korábban az országot benépesítő, 30-60 millió példányra becsült bölénypopulációból. Környezetvédők szerint nincs rá bizonyíték, hogy a Grand Canyon térségében eredetileg is éltek volna bölények.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Különleges genetikai háttérrel rendelkeznek a 105 évig élő emberek

Létrehozva:

|

Szerző:

Különleges genetikai hátterüknek köszönhetően élnek egyes emberek akár több mint 105 évig is – állapították meg olasz kutatók.

Ez az első alkalom, hogy ilyen részletességgel megfejtették a nagyon hosszú ideig élő emberek genomját, ami útmutatóul szolgálhat ahhoz, miért élhetnek ennyire hosszú életet és hogyan sikerül elkerülniük az időskori betegségeket.”Az öregedés megnöveli számos krónikus betegség és állapot kockázatát. A 105 év feletti emberek genetikai adottságát vizsgáltuk és összehasonítottuk az Olaszország azonos területein élő fiatalabb felnőttekével” – idézte Paolo Garagnanit, a Bolognai Egyetem szakértőjét az EurekAlert tudományos hírportál.A kollégáival és számos olasz kutatócsoport és a svájci Lausanne-ban lévő Nestlé Kutatóközpont munkatársainak közreműködésével végzett vizsgálatba 81 nagyon idős, 105 év és 110 év feletti embert vontak be.

Az ő eredményeiket az azonos régióban élő 36 egészséges személyével hasonlították össze, akiknek átlagéletkora 68 év volt. A vérvizsgálatok és genomszekvenálások során nyert információkat összevetették korábbi tanulmányokkal, amelyek összesen 333 száz éves kor felett és 358 hatvan év körüli személyt vizsgáltak. Öt genetikai változást azonosítottak, amelyek gyakoriak a 105 feletti és a 110 feletti korcsoportban. Az ellenőrzések során ugyanezeket megtalálták a száz éven felülieknél is.A számítógépes elemzések szerint ezek a genetikai módosulások megváltoztathatják három különböző gén kifejeződését, amelyek a sejtek egészsége szempontjából kiemelt fontosságúak.

Az egyik ilyen gén (STK17A) koordinálja például a sejtválaszt DNS-károsodás esetén, elősegíti a programozott sejthalált, kezeli a veszélyes reaktív oxigéneket. Ezek a folyamatok számos betegség, például a rák kialakulásánál játszanak fontos szerepet. A szakemberek a természetesen előforduló mutációkat is megvizsgálták a korcsoportokban. Arra jutottak, hogy a 105, illetve 110 év felettieknél hétből hat génnél alacsonyabb volt a mutációval terheltség aránya. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy elkerülték őket az olyan egészségügyi problémák, mint a szívbetegség.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt