Zöldinfó
Elemzés: a növekvő klímaszorongás a gyermekvállalást is befolyásolja
A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik – hívta fel a figyelmet Szabó Amanda Imola, meteorológus, éghajlatkutató a klímaváltozás gyermeki egészségre és a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatásait elemző cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé szerdán.
A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás – írta az éghajlatkutató a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. “A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” – foglalta össze a felmérés eredményét a meteorológus. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig “habozik” a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. A kutató az írta: “nem ok nélkül aggódunk” gyermekeink jövőjéért az éghajlatváltozás miatt. A gyerekek egészsége jobban megszenved minden negatív változást.
Az UNICEF tanulmánya szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve többek között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében – ismertette. Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy a éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. “Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is” – írta az ELTE doktorandusza. “A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” – figyelmeztetett Szabó Amanda Imola.
mti
Zöldinfó
Tiszta energiára építené át Európa energiafogyasztását az EU
Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Amikor fosszilis tüzelőanyagokat importálunk, az azokkal együtt járó sokkokat és válságokat is importáljuk, ezért Európának át kell alakítania energiafogyasztási szokásait – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban. Európa energiafogyasztási szokásainak átalakítása mellett érvelt az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, hogy az unió így előzze meg azokat a sokkokat és válságokat, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok behozatalával járnak – írja az alternativenergia.hu. Ursula von der Leyen az októberi EU-csúcsot előkészítő európai parlamenti plenáris vitában hangsúlyozta: már most meg kell hozni azokat a stratégiai döntéseket, amelyek a jövőben biztosítják Európa energiafüggetlenségét. Mint mondta, ehhez a fosszilis tüzelőanyagokat Európában előállított tiszta villamos energiával kell felváltani.
Emlékeztetett, hogy a termelés terén az Európai Unió már jelentős előrelépést ért el: tavaly első alkalommal fordult elő, hogy a szél- és napenergia több villamos energiát termelt az EU-ban, mint az összes felhasznált fosszilis tüzelőanyag együttvéve. Von der Leyen szerint ugyanakkor megfelelő infrastruktúrára is szükség van ahhoz, hogy a megtermelt tiszta energia eljusson oda, ahol szükség van rá, ezért sürgette az elektromos hálózatokra vonatkozó uniós intézkedéscsomag elfogadását. Közölte: a javaslat már az uniós társjogalkotók előtt van, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig megállapodás születhet róla.
Ursula Von der Leyen hangsúlyozta: a tiszta energia előállítása és célba juttatása önmagában nem elegendő, Európának növelnie kell a villamosenergia-felhasználás arányát is. Jelenleg a villamos energia az EU végső energiafogyasztásának kevesebb mint egynegyedét teszi ki. Az Európai Bizottság villamosítási cselekvési terve ezért azt a célt tűzi ki, hogy az arányt megduplázzák 2040-re.
A bizottsági elnök szerint a cél elérésével az Európai Unió évente mintegy 260 milliárd euróval csökkenthetné a fosszilis energia importját. Von der Leyen hozzátette: az Európai Bizottság az elkövetkező hónapokban további intézkedéseket terjeszt elő annak érdekében, hogy lehetővé tegye e célok megvalósítását. “Minden egyes elektron tiszta energia, amelyet az Európai Unióban termelünk és használunk fel, olyan energia, amelyet nem kell a kiszámíthatatlan globális piacokról importálnunk” – mutatott rá. Beszédében elmondta továbbá, hogy az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a közös energiabeszerzést, és stratégiai párbeszédet kezdeményez az európai olajfinomítókkal a költségek csökkentése és az ellátásbiztonság erősítése érdekében.
Közölte: az energiaárak emelkedése február vége óta 100 milliárd euróval növelte Európa fosszilis energiahordozók behozatalára fordított kiadásait. Február vége óta a földgáz ára 140 százalékkal emelkedett, a dízel ára pedig megduplázódott. Ez a nyomás a vállalkozásokat és a háztartásokat egyaránt érinti, és a tél közeledtével tovább fokozódhat – figyelmeztetett. A bizottsági elnök szerint ezért azonnali intézkedésekre van szükség. Rövid távon célzott, személyre szabott támogatásokat szorgalmazott a legalacsonyabb jövedelműeknek a magas energiaárak hatásainak enyhítésére.
Az általános támogatásokat ugyanakkor elutasította, mivel azok véleménye szerint növelnék a keresletet, nagyobb mértékben kedveznének a magasabb jövedelműeknek és jelentős költségekkel járnának. Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít az európai olajfinomítókkal, a kezdeményezés célja a költségek csökkentése és annak biztosítása, hogy Európa – egyebek mellett a védelmi ágazat számára – rendelkezzen a szükséges energiaellátással.
Miután a G7-országok megállapodtak 100 millió hordó kőolaj és dízel stratégiai tartalékokból történő felszabadításáról, az EU további egy év rugalmasságot biztosítana az exportőröknek az uniós metánszabályok alkalmazásában, hogy az energiapiaci válság idején elkerülhetők legyenek a további költségek.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában
