Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elemzés: a növekvő klímaszorongás a gyermekvállalást is befolyásolja

A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik – hívta fel a figyelmet Szabó Amanda Imola, meteorológus, éghajlatkutató a klímaváltozás gyermeki egészségre és a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatásait elemző cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé szerdán.

Létrehozva:

|

A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás – írta az éghajlatkutató a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. “A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” – foglalta össze a felmérés eredményét a meteorológus. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig “habozik” a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. A kutató az írta: “nem ok nélkül aggódunk” gyermekeink jövőjéért az éghajlatváltozás miatt. A gyerekek egészsége jobban megszenved minden negatív változást.

Az UNICEF tanulmánya szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve többek között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében – ismertette. Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy a éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. “Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is” – írta az ELTE doktorandusza. “A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” – figyelmeztetett Szabó Amanda Imola.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

Energiapiaci feszültség: csökkenő készletek és dráguló üzemanyagok

Az IEA szerint 2027-ig feszes maradhat a dízelpiac, miközben csökken a globális olajkereslet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) októberi olajpiaci jelentése szerint a közel-keleti háború, az oroszországi és ázsiai kínálat visszaesése, valamint a készletek apadása miatt az év végéig olajpiaci hiány várható, a dízelellátás pedig 2027 második feléig feszes maradhat – írja az alternativenergia.hu. A magas üzemanyagárak már most növelik a szállítási és termékköltségeket, csökkentik a reáljövedelmeket és fékezik a gazdasági aktivitást – közölte a szervezet havi jelentésében. Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026 egészében napi 2,6 millió hordóval, 102,4 millió hordóra csökkenhet. A visszaesés hátterében a magas energiaárak és a romló gazdasági kilátások állnak. A szervezet ugyanakkor arra számít, hogy 2027-ben a globális olajkínálat jelentősen növekedhet, és a piac az év első negyedében ismét többletbe kerülhet.

A dízelpiac helyzete különösen feszült. A közel-keleti és oroszországi export szeptemberben együttesen napi 1,3 millió hordóval esett vissza az előző évhez képest, amit az Egyesült Államok és Kína magasabb kivitele csak részben ellensúlyozott. A globális dízel- és gázolajkínálatot a közel-keleti finomítói termelés visszaesése, az ázsiai export csökkenése, valamint az orosz finomítói kapacitásokat ért ukrán dróntámadások is szűkítik.

A finomítói árrések szeptemberben rekordközeli szintre emelkedtek. Az európai dízelárak hordónként mintegy 220 dolláros, az Egyesült Államokban pedig hasonlóan magas szintet értek el. Az árak azóta mérséklődtek, de továbbra is csaknem kétszer akkorák, mint a nyersolaj ára és a válság előtti szintekhez viszonyítva. A szállítási költségek emelkedése miatt Európában, Afrikában és Latin-Amerikában a következő hetekben ismét drágulhat a leszállított dízel.

Advertisement

Az IEA szerint a globális olajkészletek szeptemberben nettó 10 millió hordóval csökkentek, mivel a szárazföldi készletek 113 millió hordós visszaesését csak részben ellensúlyozta a tengeren szállított olaj mennyiségének növekedése. A szeptember végi globális készletszint 509 millió hordóval maradt el a közel-keleti háború előtti szinttől. A készletek apadása különösen kedvezőtlen az északi félteke téli keresleti csúcsának közeledtével.

A globális finomítói feldolgozás októberben szezonális mélypontra, napi 81,3 millió hordóra süllyedhet, majd az év végére 84,6 millió hordóra emelkedhet. A termelés helyreállása azonban nem lesz elegendő a 2026-ban felhalmozódott hiány ledolgozásához. Az IEA arra számít, hogy a dízelpiac 2027 első negyedében ismét többletet mutathat, de a készletek teljesebb helyreállítása és a piaci egyensúly tartós rendeződése a közel-keleti kínálat helyreállásától is függ. A G7-országok a stratégiai olajtartalékokból felszabadítandó készletek gyorsabb piacra juttatását szorgalmazzák.

Advertisement

Az IEA tagállamai összesen 100 millió hordó olaj és dízel felszabadítását hangolják össze az árnyomás enyhítése érdekében, a szervezet irányító testülete csütörtökön tárgyal a konkrét lépésekről. A dízelkészletek piacra juttatása kiemelt prioritás lehet. Az IEA szerint Donald Trump amerikai elnök orosz dízelexportra vonatkozó korlátozások enyhítéséről szóló bejelentése önmagában aligha változtatja meg érdemben a globális piaci egyensúlyt, mivel az orosz exportot elsősorban az ukrán dróntámadások miatt kiesett finomítói kapacitások korlátozzák.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák