Zöldinfó
Elemzés: a növekvő klímaszorongás a gyermekvállalást is befolyásolja
A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik – hívta fel a figyelmet Szabó Amanda Imola, meteorológus, éghajlatkutató a klímaváltozás gyermeki egészségre és a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatásait elemző cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé szerdán.
A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás – írta az éghajlatkutató a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. “A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” – foglalta össze a felmérés eredményét a meteorológus. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig “habozik” a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. A kutató az írta: “nem ok nélkül aggódunk” gyermekeink jövőjéért az éghajlatváltozás miatt. A gyerekek egészsége jobban megszenved minden negatív változást.
Az UNICEF tanulmánya szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve többek között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében – ismertette. Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy a éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. “Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is” – írta az ELTE doktorandusza. “A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” – figyelmeztetett Szabó Amanda Imola.
mti
Zöldinfó
új program támogatja a magyar kkv-k fenntartható működését
Elindult a Magyar Energiamentő Vállalkozások Közössége (MEVA), amelynek célja, hogy a hazai KKV-k is aktív szereplőivé válhassanak az energiakrízis kezelésének.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt két hétben sorra jelentették be a nagyvállalatok, hogy visszafogják a fogyasztásukat – írja az alternativenergia.hu. Kevesebb szó esett azonban a kis- és középvállalkozások vállalásairól, pedig a magyar gazdaság alapját, a foglalkoztatottság kétharmadát és a GDP felét is ők adják. Ezért a MEVA alapítói – Scale Impact, társadalmi hatás ügynökség és a Fusefox energetikai startup – kezdeményezést indítanak a magyar kkv-knak. A csatlakozó vállalkozások szakértői közösség támogatásával tudást és ingyenes mérőeszközt kapnak ahhoz, hogy tudatosan gazdálkodjanak az energiával. A program részletei a legyelteisenergiamento.hu oldalon érhetőek el. Az elmúlt hetek hírei megmutatták, hogy Európában egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hőhullámok, az aszályok, az árvizek és más szélsőséges időjárási események. 2026 júliusában a Duna paksi vízállása történelmi mélypontra süllyedt. Emiatt az erőmű a névleges teljesítményének körülbelül 10 százalékán működik ma, ahogy kiderül az országos tájékoztatásból. A kieső termelést importtal, más hazai erőművekkel és a fogyasztás mérséklésével ill. annak átütemezésével kellett ellensúlyozni. A vállalatok és a háztartások
önkéntes változtatásai együttesen mintegy 700 MW-tal csökkentették a terhelést. Ez megmutatta, hogy a fogyasztás nem csupán kiszolgálandó igény, megfelelő helyzetben maga is mozgósítható erőforrás lehet.
Az alapítók úgy látják, hogy a hálózat tehermentesítésére és a fogyasztás átmozgatásához azonban a hazai vállalkozások elengedhetetlenek. Ahhoz, hogy egy vállalkozás tudatosan dönthessen az energiafelhasználásáról, először néhány alapvető kérdésre kell választ adnia: mikor fogyasztja a legtöbb energiát, mely fogyasztások szükségesek az üzletmenethez, melyek csökkenthetők, kapcsolhatók le vagy helyezhetők át más időpontra, és mindez megtehető-e termeléskiesés és üzleti kár nélkül. Ezért a MEVA program keretében 1000 db ingyenes P1 fogyasztásmérő eszközt is kapnak az okosmérőórával rendelkező vállalkozások, amely segítségével valós időben követhetik villamosenergia-fogyasztásukat. Az okosmérővel még nem rendelkező cégek számára a MEVA alapítói vállalják egy új, teljesen díjmentesen használható szolgáltatás kifejlesztését.
A tervezett megoldás célja, hogy okosmérő nélkül is lehetővé tegye a vállalkozások villamosenergia-fogyasztásának nyomon követését és elemzését. A jelenlegi energiakrízis fordulópont lehet abban, ahogyan az energiafogyasztáshoz viszonyulunk. Szeretnénk elérni, hogy ez a változás ne pár hétig tartson, hanem hosszú
távon egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb energiafogyasztói kultúrát és energiafogyasztási rendszert hozzon el. A MEVA alapítóiként érdekeltek vagyunk az energiahatékony, rugalmas KKV szektor megteremtésében, és szeretnénk felgyorsítani a már elérhető technológiák hazai elterjedését is.” – mondta Ágoston Dániel, a Fusefox termékfejlesztési vezetője.
A mostani energiaválság és az ezt kiváltó vízhiány tökéletesen mutatja, hogy milyen komplex és folyamatosan gyorsulva változó társadalmi és természeti folyamatok befolyásolhatják egy vállalkozás működését. A környezeti lábnyomunk megismerése és csökkentése valójában a kockázatainkat csökkenti, a társadalmi felelősségvállalás pedig azokat a partneri kapcsolatainkat erősíti, amelyek hozzájárulnak munkatársaink és
ügyfeleink megtartásához. Ehhez naprakész fenntarthatósági ismeretekre és szakmai kapcsolatrendszerre van szükség, ezért csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez – mondta Lévai Gábor, a Scale Impact, az első hazai B Corp alapítója.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
