Zöldinfó

Elemzés: a növekvő klímaszorongás a gyermekvállalást is befolyásolja

A ma született gyermekek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több árvizet fognak átélni életük során, mint a nagyszüleik – hívta fel a figyelmet Szabó Amanda Imola, meteorológus, éghajlatkutató a klímaváltozás gyermeki egészségre és a gyermekvállalási kedvre gyakorolt hatásait elemző cikkében, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé szerdán.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-12

Szerző:

Hell

A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás – írta az éghajlatkutató a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. “A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” – foglalta össze a felmérés eredményét a meteorológus. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig “habozik” a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. A kutató az írta: “nem ok nélkül aggódunk” gyermekeink jövőjéért az éghajlatváltozás miatt. A gyerekek egészsége jobban megszenved minden negatív változást.

Az UNICEF tanulmánya szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve többek között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében – ismertette. Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy a éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. “Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is” – írta az ELTE doktorandusza. “A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” – figyelmeztetett Szabó Amanda Imola.

mti

Kapcsolódó tartalom:gyermekvállalás klímaszorongás unicef

Zöldinfó

Akár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték

Vizsgálják a Paksi Atomerőmű hulladékhőjének a fővárosi távfűtésben történő hasznosítását.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Paksi Atomerőmű hőjének a fővárosi távfűtési rendszerbe eljuttatása lehetőségéről készül döntéselőkészítő tanulmány, amelynek kidolgozásáról megbízási szerződést kötött a Budapest távhőrendszerét a FŐTÁV divíziója keretében üzemeltető Budapesti Közművek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel – közölte a Budapesti Közművek az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint a Budapesti Közművek finanszírozásában megvalósuló vizsgálat során a BME és a BKM szakemberei közösen elemzik azt, hogy a Paksi Atomerőmű és a Budapesti Közművek távfűtési hálózata között milyen műszaki megoldással lehet távhővezetéket lefektetni, és ezen az atomerőmű hulladékhőjét távfűtési céllal Budapestre eljuttatni. A vizsgálat lezárulása idén a negyedik negyedévben várható. Jelezték: a távfűtés mint technológia nem idegen a Paksi Atomerőműtől, hiszen Paks város lakótelepi részén a 80-as évek óta az atomerőműből származó távhővel fűtik a társasházi lakásokat. Ha megépül a Paks 2, akkor az atomerőmű mint hőforrás egészen az évszázad végéig rendelkezésre áll majd. A távvezeték megépítése jelentős hőterheléstől mentesítené a Dunát.

Kifejtették, az elmúlt évtizedek során sokat fejlődött a távhővezeték-technológia, ezért minimális lenne a vezeték mentén a hőveszteség, ez nem befolyásolná érdemben a projekt gazdaságosságát. A különlegesen szigetelt, 1000 milliméter átmérőjű távvezetékpár az engedélyezéstől függően akár közvetlenül a Duna nyomvonala mellett is vezetne, nem járna érdemi bontással, kisajátítással, és környezetvédelmi szempontból sem jelentene érdemi terhelést, az élővilágot nem befolyásolja. A földbe fektethető vezeték köré helyben honos növényzet telepíthető – írták a közleményben. Rámutattak arra is, hogy a fővárosi távhőrendszer stabil piacot jelentene a projekt számára, a FŐTÁV ügyfélköre dinamikusan bővül, az elmúlt öt évben mintegy 100 megawatt (MW) új fogyasztó csatlakozott a távhőszolgáltatáshoz. A fővárosi távhőrendszer téli csúcsigénye mintegy 1000 MW hőteljesítmény, míg a nyári használati melegvíz hőigény is jelentős, 100 MW körül alakul. Ezen igények érdemi részét tudná a Paksról származó hő egész évben biztosítani.

A távhő-tranzitvezeték nyomvonala mintegy 125 kilométer, és érintheti Dunaújvárost, Százhalombattát, Érdet. Ezekben a városokban jelenleg is üzemel távhőszolgáltatás. Az új vezetékből juthat hő ezekbe a rendszerekbe is, ami a beruházás gyorsabb megtérülését segítheti. A távhővezetékre felfűzhetők ipari parkok, melegházak is, ami tovább javítja a projekt energetikai hatékonyságát és gazdaságosságát.

A beruházással jelentős mennyiségű földgázimport váltható ki, csökkentve ezáltal Magyarország importenergia-függőségét. A kormány által sikeresen megszerzett EU-s források esetleges bevonásával az európai unió klímapolitikai, környezetvédelmi és energiafüggetlenséget célzó törekvései teljesülnek – emelték ki a közleményben. A távhőberuházás révén az atomerőmű blokkjai által évente termelt hő számottevő hányada hasznosulna a távfűtésben. Előzetes becslések szerint ez akár 300 millió köbméter földgázimport kiváltását is lehetővé tehetné – hangsúlyozták a közleményben.

Tovább olvasom