A növekvő veszélyek miatt egyre több ember számára döntő szempont a gyermekvállalás kérdésében az éghajlatváltozás – írta az éghajlatkutató a Stanford Center for Innovation in Global Health (CIGH) felmérésére hivatkozva, amelyben a fiatalok éghajlati szorongását vizsgálták. A felmérésben több mint 10 ország (köztük három európai: Finnország, Franciaország és az Egyesült Királyság) mintegy 10 ezer fiatalja vett részt. “A válaszadók között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben. A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt” – foglalta össze a felmérés eredményét a meteorológus. Emellett az is kiderült a felmérésből, hogy sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt. A válaszadók 40 százaléka pedig “habozik” a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt. A kutató az írta: “nem ok nélkül aggódunk” gyermekeink jövőjéért az éghajlatváltozás miatt. A gyerekek egészsége jobban megszenved minden negatív változást.

Az UNICEF tanulmánya szerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve többek között a hőhullámok, a vízhiány, a fertőző betegségek és a levegőszennyezés következtében – ismertette. Szabó Amanda Imola felhívta a figyelmet arra is, hogy a éghajlatváltozás miatt különböző megbetegedések előfordulása jelentősen megnövekszik, ezek kétharmada a gyermekeket érinti. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatással van a gyermekek jóllétére is. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák például megzavarhatják az oktatás menetét vagy ellehetetleníthetik azt. “Az egyetlen hosszú távú megoldás az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére az üvegházgáz-kibocsátás drasztikus csökkentése és emellett szükséges a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodás is” – írta az ELTE doktorandusza. “A kutatások azt mutatják, hogy a szociális szolgáltatások, például az egészségügyi ellátás fejlesztése, a tiszta vízhez és higiéniai szolgáltatásokhoz, az oktatáshoz és a biztonságos élelmiszerhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kockázatainak csökkentéséhez és a gyermekek élhető jövőjének biztosításához. Mindez azonban nem elegendő, ha a globális üvegházhatású-gázkibocsátások nem érik el minél hamarabb a nettó nullát” – figyelmeztetett Szabó Amanda Imola.

mti