Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elemzők: tetőzhet az építőipar teljesítménye, de nincs jele komolyabb visszaesésnek

Az építőipar októberi teljesítményéről napvilágot látott friss adatok azt jelzik, hogy tetőzhet a teljesítmény, az energiaválság miatt nincs lehetőség a további növekedésre, de a kereslet drasztikus visszaesése sem látszik.

Létrehozva:

|

Az állami beruházások visszafogásának hatása egyelőre nem jelent meg a kivitelezési költségekben – állapították meg a KSH friss adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint az építőipari termelés volumene októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,5 százalékkal, szeptemberhez képest 1,8 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 1,4 százalékkal nagyobb volt  az egy évvel korábbinál.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a friss adat azt mutatja, hogy az építőipari termelés tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt egyelőre nincs mód. Ugyanakkor a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, sőt, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában. Mint hozzátette, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások javultak, egyelőre tehát nem látszik, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna. Az októberi adatok alapján az építőipar növekedési hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz a  negyedik negyedévi GDP-hez.

Nemes Rudolf, a  Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks ügyvezető igazgatója az MTI-hez küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparon  belül jelentős súllyal rendelkező logisztikai és ipari ingatlanfejlesztések pozitívan járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Míg a közelmúltban az online kereskedelem térnyerése és a beszállítói láncok rövidülése volt jelentős hatással, most az látható, hogy a klasszikus kiskereskedelmi disztribúció és e-kereskedelem részaránya csökken,  a nehéz- illetve könnyűiparhoz köthető logisztika, összeszerelés aránya pedig jelentősen nő a keresleti oldalon. A Magyarországra érkező külföldi működőtőke-beruházásoknak (FDI) köszönhetően a háborúhoz, az energiakrízishez, az alapanyaghiányhoz, valamint a világjárványhoz köthető negatív világgazdasági tendenciák egyelőre nem éreztetik hátrányosan befolyásukat a keresleti oldalon. A kormányzati beruházások felülvizsgálata visszafogja az építőipar termelését is, aminek  elvileg a kivitelezési költségek csökkenését kellene kiváltania, ám ez egyelőre nem tapasztalható az ipari és logisztikai fejlesztések piacán – jegyezte meg a szakember.

Advertisement

Zöldinfó

Megkezdődik az energetikai kutatás-fejlesztési pályázatok értékelése

Kétszeres túligénylés az energetikai kutatás-fejlesztési pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lezárult a jelentkezési időszak az energetikai korszerűsítéseket ösztönző programcsomag 13 milliárd forintos keretösszegű kutatás-fejlesztési kiírásán. A pályázat a piacról még hiányzó innovatív technológiai fejlesztések, jelentős tudományos, műszaki újdonságtartalommal rendelkező termékek, prototípusok, szolgáltatások létrehozását támogatja energetikai fókusszal. A benyújtási határidőig 71 hazai vállalkozás vagy konzorcium jelezte összesen 28 milliárd forintnyi támogatási igényét – írta az alternativenergia.hu. Hangsúlyozták: a gazdaság- és iparfejlesztési törekvések a tiszta és megfizethető energiaforrások további térnyerését elősegítve hangolhatók össze az energetikai és klímapolitikai célokkal. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ra a végső energiafogyasztás 30 százalékát megújuló alapon állítjuk elő, a végső energiaigény 800-ról 740 petajoulera csökken.

A hazai zöldgazdaság kimagasló termelői kapacitásokkal rendelkezik főként az akkumulátor- és hőszivattyúgyártásban. A vállalatok a pályázati segítséggel akár egyetemekkel, kutatóintézetekkel együttműködve is belevághatnak az új technológiák, eszközök kifejlesztésébe – tették hozzá. Az EM felidézte, a 13 milliárd forint vissza nem térítendő forrás tizenegy célterületen megvalósuló alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre fordítható. Támogatható technológiaként jöhetnek szóba egyebek mellett a nem-kémiai alapú magas hatásfokú energiatárolás, az akkumulátorok élettartamának optimalizálása, hatékony és környezetkímélő újrahasználata, a hulladékhő vagy az alacsony hőmérsékletű geotermikus kutak hasznosítása.

A benyújtási időszak lezárásával megkezdődik az értékelés, a lebonyolító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jövő áprilisig dönt a támogatásokról. Az egy projektre adható állami hozzájárulás minimum 100 millió és legfeljebb 600 millió forint. A projektek végrehajtására a szerződéskötéstől számított 24-48 hónap áll majd rendelkezésre – emlékeztetett a minisztérium.

Advertisement

A közlemény idézi Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt, aki kiemelte: “A kormány minden korábbinál több forrást biztosít a hazai vállalkozások számára ahhoz, hogy sokszínű korszerűsítésekkel mérsékeljék energiafelhasználásukat és rezsiterheiket. A Jedlik Ányos Energetikai Programban meghirdetett támogatások összértéke már meghaladta az 500 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési pályázat segítségével a gyakorlatban jól hasznosítható magyar ötletek piacképes termékekké, szolgáltatásokká válhatnak. A felhívás Magyarország energiaszuverenitása mellett a hazai gazdaság versenyképességét is erősítheti. A Jedlik-programban folyamatosan nyitjuk meg az újabb lehetőségeket, holnaptól a biogáz és biometán előállítását, majd az ipari energiatárolók telepítését ösztönző pályázatok indulnak el.”

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák