Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elemzők: tetőzhet az építőipar teljesítménye, de nincs jele komolyabb visszaesésnek

Az építőipar októberi teljesítményéről napvilágot látott friss adatok azt jelzik, hogy tetőzhet a teljesítmény, az energiaválság miatt nincs lehetőség a további növekedésre, de a kereslet drasztikus visszaesése sem látszik.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

|

Az állami beruházások visszafogásának hatása egyelőre nem jelent meg a kivitelezési költségekben – állapították meg a KSH friss adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint az építőipari termelés volumene októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,5 százalékkal, szeptemberhez képest 1,8 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 1,4 százalékkal nagyobb volt  az egy évvel korábbinál.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a friss adat azt mutatja, hogy az építőipari termelés tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt egyelőre nincs mód. Ugyanakkor a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, sőt, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában. Mint hozzátette, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások javultak, egyelőre tehát nem látszik, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna. Az októberi adatok alapján az építőipar növekedési hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz a  negyedik negyedévi GDP-hez.

Nemes Rudolf, a  Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks ügyvezető igazgatója az MTI-hez küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparon  belül jelentős súllyal rendelkező logisztikai és ipari ingatlanfejlesztések pozitívan járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Míg a közelmúltban az online kereskedelem térnyerése és a beszállítói láncok rövidülése volt jelentős hatással, most az látható, hogy a klasszikus kiskereskedelmi disztribúció és e-kereskedelem részaránya csökken,  a nehéz- illetve könnyűiparhoz köthető logisztika, összeszerelés aránya pedig jelentősen nő a keresleti oldalon. A Magyarországra érkező külföldi működőtőke-beruházásoknak (FDI) köszönhetően a háborúhoz, az energiakrízishez, az alapanyaghiányhoz, valamint a világjárványhoz köthető negatív világgazdasági tendenciák egyelőre nem éreztetik hátrányosan befolyásukat a keresleti oldalon. A kormányzati beruházások felülvizsgálata visszafogja az építőipar termelését is, aminek  elvileg a kivitelezési költségek csökkenését kellene kiváltania, ám ez egyelőre nem tapasztalható az ipari és logisztikai fejlesztések piacán – jegyezte meg a szakember.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöld Energia

Energetikai áttörés a láthatáron: Megduplázott hitelkeret és célzott energiatároló-program jön

Jelentős energetikai támogatásokkal, megemelt hitelkerettel és közel 57 ezer új energiatároló telepítésével reformálja meg a lakás- és zöldenergia-piacot a 2027-ben rajtoló Wekerle Plusz program.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-10-21

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar energetikai piacon és az építőiparban régóta várt, gyökeres változások jönnek: Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetést bemutató parlamenti felszólalásában hivatalosan is bejelentette a 2027-ben elinduló Wekerle Plusz programot. Az intézkedéscsomag nem csupán a lakásvásárlás előtt álló fiatalok helyzetét reformálja meg, hanem példátlan mértékű állami forrást biztosít a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, a fűtésrendszerek modernizálására és – ami a napelemes szakma számára kiemelkedő fontosságú – a hazai energiatároló rendszerek tömeges elterjedésére. A bejelentés értelmében a kormány átalakítja a korábbi, sok kritikát kapott Otthon Start programot. Míg az elődrendszer a magasabb jövedelműeknek és a befektetési céllal vásárlóknak kedvezett, a Wekerle Plusz kifejezetten a rászoruló fiatalok önerő-teremtését, valamint az energetikailag elavult, energiapazarló ingatlanok rendbetételét tűzte ki zászlajára. A szakmai körökben azonnal hatalmas visszhangot kiváltó program különös figyelmet fordít arra, hogy a zöldátállás ne luxus legyen, hanem a mindennapi rezsicsökkentés és a fenntartható energiagazdálkodás alappillére. A fix 3 százalékos kamatozású hitel felső határát a duplájára, pontosabban 6 millióról 15 millió forintra emelik.
  • Állami támogatás mértéke: Az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is járhat a beruházásokhoz.
  • Feltétel: A korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
  • Széles körű elérhetőség: A támogatás az ország valamennyi településén elérhető lesz, ráadásul házassági vagy gyermekvállalási feltétel nélkül, így az egyedülállók és a gyermektelen párok is élhetnek a lehetőséggel.
Magyar Péter a parlamenti felszólalásában kiemelte: “Ott nyújtunk a legnagyobb segítséget, ahol ma a legtöbb energia és a legtöbb családi pénz szökik el a falakon keresztül, és ahol a családok szó szerint az utcát fűtik a huzatos ablakok és az elavult kazánok miatt.” A támogatási csomagból közvetlenül finanszírozható a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a korszerű, energiatakarékos fűtésrendszerek kiépítése is, amelyek elengedhetetlenek a jövőbiztos, alacsony rezsijű otthonok kialakításához.

Hatalmas állami lökést kapnak az energiatárolók

A Wekerle Plusz program egyik leginnovatívabb és a szektor által leginkább várt eleme a hazai lakossági energiatárolási piac felfuttatása. A modern villamosenergia-rendszerekben – különösen a megújuló energiaforrások, mint a napelemes rendszerek elterjedésével – az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a termelés és a fogyasztás időbeli eltolásában, valamint az elektromos hálózat stabilitásának fenntartásában.
  • Célzott támogatás: A tervek alapján 57 ezer háztartás kaphat közvetlen támogatást saját energiatároló telepítésére.
  • Integrált ökoszisztéma: A napelemes rendszerek és a háztartási energiatárolók együttes alkalmazása teszi teljessé a hazai háztartások energetikai függetlenségét, mérsékelve a hálózati terhelést és optimalizálva a zöldenergia-felhasználást.
  • Éves ütemezés: A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással
Tovább olvasom

Ezeket olvassák