Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elemzők: tetőzhet az építőipar teljesítménye, de nincs jele komolyabb visszaesésnek

Az építőipar októberi teljesítményéről napvilágot látott friss adatok azt jelzik, hogy tetőzhet a teljesítmény, az energiaválság miatt nincs lehetőség a további növekedésre, de a kereslet drasztikus visszaesése sem látszik.

Létrehozva:

|

Az állami beruházások visszafogásának hatása egyelőre nem jelent meg a kivitelezési költségekben – állapították meg a KSH friss adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint az építőipari termelés volumene októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,5 százalékkal, szeptemberhez képest 1,8 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 1,4 százalékkal nagyobb volt  az egy évvel korábbinál.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a friss adat azt mutatja, hogy az építőipari termelés tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt egyelőre nincs mód. Ugyanakkor a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, sőt, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában. Mint hozzátette, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások javultak, egyelőre tehát nem látszik, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna. Az októberi adatok alapján az építőipar növekedési hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz a  negyedik negyedévi GDP-hez.

Nemes Rudolf, a  Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks ügyvezető igazgatója az MTI-hez küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparon  belül jelentős súllyal rendelkező logisztikai és ipari ingatlanfejlesztések pozitívan járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Míg a közelmúltban az online kereskedelem térnyerése és a beszállítói láncok rövidülése volt jelentős hatással, most az látható, hogy a klasszikus kiskereskedelmi disztribúció és e-kereskedelem részaránya csökken,  a nehéz- illetve könnyűiparhoz köthető logisztika, összeszerelés aránya pedig jelentősen nő a keresleti oldalon. A Magyarországra érkező külföldi működőtőke-beruházásoknak (FDI) köszönhetően a háborúhoz, az energiakrízishez, az alapanyaghiányhoz, valamint a világjárványhoz köthető negatív világgazdasági tendenciák egyelőre nem éreztetik hátrányosan befolyásukat a keresleti oldalon. A kormányzati beruházások felülvizsgálata visszafogja az építőipar termelését is, aminek  elvileg a kivitelezési költségek csökkenését kellene kiváltania, ám ez egyelőre nem tapasztalható az ipari és logisztikai fejlesztések piacán – jegyezte meg a szakember.

Advertisement

Zöldinfó

A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a globális olajpiacot

A Nemzetközi Energiaügynökség az olajkereslet visszaesésére és rekordütemű készletcsökkenésre számít.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026-ban átlagosan napi 420 ezer hordóval csökken, így napi 104 millió hordóra mérséklődik – írja az alternativenergia.hu. Ez 1,3 millió hordóval alacsonyabb a konfliktus előtti prognózisnál. A legnagyobb visszaesés a második negyedévben várható, amikor a kereslet napi 2,45 millió hordóval eshet vissza. Az ügynökség az előző havi jelentésében még csak napi 80 ezer hordós keresletcsökkenést valószínűsített, az év elején pedig még napi 770 ezer hordós növekedéssel számolt. A jelentés szerint az olajkereslet “egyre súlyosbodó rombolása” az olajárak háború kitörése óta tapasztalt meredek emelkedésének következménye: az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj ára korábban hordónkénti mintegy 70 dollárba került, majd márciusban 120 dollárra emelkedett, jelenleg pedig 106-110 dollár körül mozog. Az IEA kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, ami nagyrészt megszakította a Perzsa-öböl térségéből érkező kőolaj-, földgáz- és üzemanyag-szállításokat. Az ügynökség szerint az Öböl menti országok termelése áprilisban napi 14,4 millió hordóval maradt el a háború előtti szinttől.

A világ olajkínálata áprilisban napi 95,1 millió hordóra csökkent, ami havi alapon további 1,8 millió hordós visszaesés. Az IEA ugyanakkor arra számít, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások júniustól fokozatosan újraindulhatnak. A jelentés szerint a globális olajtartalékok rekordütemben apadnak. A nyilvántartott készletek márciusban 129 millió hordóval, áprilisban pedig további 117 millió hordóval csökkentek. Az OECD-országok szárazföldi készletei áprilisban 146 millió hordóval estek vissza.

Az IEA szerint az Egyesült Államok, Japán és Németország stratégiai tartalékainak piacra bocsátása részben enyhítette a hiányt. Az ügynökség rámutatott arra is, hogy a finomítók világszerte visszafogták termelésüket az infrastruktúra károsodása, az exportkorlátozások és a nyersanyaghiány miatt. A globális finomítói feldolgozás a második negyedévben napi 4,5 millió hordóval csökkenhet. Az IEA szerint a kereslet visszaesése jelenleg elsősorban a petrolkémiai és a légiközlekedési szektort érinti, de a magas árak, a romló gazdasági környezet és a fogyasztáscsökkentő intézkedések egyre szélesebb körben mérséklik az üzemanyag-felhasználást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák