Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elemzők: tetőzhet az építőipar teljesítménye, de nincs jele komolyabb visszaesésnek

Az építőipar októberi teljesítményéről napvilágot látott friss adatok azt jelzik, hogy tetőzhet a teljesítmény, az energiaválság miatt nincs lehetőség a további növekedésre, de a kereslet drasztikus visszaesése sem látszik.

Létrehozva:

|

Az állami beruházások visszafogásának hatása egyelőre nem jelent meg a kivitelezési költségekben – állapították meg a KSH friss adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön kiadott jelentése szerint az építőipari termelés volumene októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 2,5 százalékkal, szeptemberhez képest 1,8 százalékkal csökkent. Az építőipari vállalkozások október végi szerződésállománya 1,4 százalékkal nagyobb volt  az egy évvel korábbinál.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a friss adat azt mutatja, hogy az építőipari termelés tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt egyelőre nincs mód. Ugyanakkor a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, sőt, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában. Mint hozzátette, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások javultak, egyelőre tehát nem látszik, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna. Az októberi adatok alapján az építőipar növekedési hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz a  negyedik negyedévi GDP-hez.

Nemes Rudolf, a  Futureal-csoporthoz tartozó HelloParks ügyvezető igazgatója az MTI-hez küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőiparon  belül jelentős súllyal rendelkező logisztikai és ipari ingatlanfejlesztések pozitívan járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez. Míg a közelmúltban az online kereskedelem térnyerése és a beszállítói láncok rövidülése volt jelentős hatással, most az látható, hogy a klasszikus kiskereskedelmi disztribúció és e-kereskedelem részaránya csökken,  a nehéz- illetve könnyűiparhoz köthető logisztika, összeszerelés aránya pedig jelentősen nő a keresleti oldalon. A Magyarországra érkező külföldi működőtőke-beruházásoknak (FDI) köszönhetően a háborúhoz, az energiakrízishez, az alapanyaghiányhoz, valamint a világjárványhoz köthető negatív világgazdasági tendenciák egyelőre nem éreztetik hátrányosan befolyásukat a keresleti oldalon. A kormányzati beruházások felülvizsgálata visszafogja az építőipar termelését is, aminek  elvileg a kivitelezési költségek csökkenését kellene kiváltania, ám ez egyelőre nem tapasztalható az ipari és logisztikai fejlesztések piacán – jegyezte meg a szakember.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent a Balatonra

Nyolc javaslatot tett a számvevőszék a Balaton védelmében a vízgazdálkodásért felelős miniszternek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a természetes vizek védelmével kapcsolatos állami feladatok ellenőrzése során a Balaton jó állapotának fenntartása érdekében tett intézkedéseket értékelve nyolc javaslatot fogalmazott meg a vízgazdálkodásért és -védelemért felelős miniszternek, egyebek mellett a mesterséges vízpótlás szükségességének és megvalósítási lehetőségeinek felmérésére, valamint a vízügyi monitoring felülvizsgálatára. Az ÁSZ MTI-nek küldött közleményében kiemelte: a Balaton Magyarország legjelentősebb állóvize, amely felbecsülhetetlen ökológiai értékei mellett kulcsfontosságú nemzetgazdasági szerepet is betölt – írja az alternativenergia.hu. A tó állapota közvetlenül befolyásolja a Balaton kiemelt üdülőkörzet turisztikai teljesítményét, amelynek átlagos GDP-arányos gazdasági teljesítménye nagyságrendileg megegyezik a honvédelemre, vagy az oktatásra fordított költségvetési kiadások volumenével.

A javaslatok között kiemelték: a számvevőszék kezdeményezte, hogy az irányítói döntéseket a jövőben szabályszerűen, valamint célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontokat is figyelembe véve készítsék elő és dokumentálják. A számvevőszék azt is javasolta, hogy a klímaváltozás okozta kihívások kezelésére hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek segítenek megoldani a vízmennyiséget és a vízminőséget érintő problémákat.

Ennek érdekében azt szeretnék, ha a vízmennyiséggel és a vízminőséggel kapcsolatos kutatási eredményeket felhasználnák a szakpolitikai döntések előkészítésében. Felmérnék, szükség van-e mesterséges vízpótlásra, és hogyan lehetne megvalósítani, valamint felülvizsgálnák a vízszintszabályozást és a vízügyi monitoringot. A számvevőszék javasolta továbbá a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer rekonstrukcióját is. Végül a Balaton vízmennyiségének és vízminőségének védelmét szolgáló pénzügyi források felülvizsgálatát is kérték – ismertették, kérve ezekhez a vízgazdálkodásért és -védelemért felelős miniszter intézkedését.

Advertisement

Hangsúlyozták: a klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent a Balaton élővilágára és gazdasági hasznosítására, ezért különösen fontos a tó vízkészletének megóvása és a fenntartható vízgazdálkodás. Az ÁSZ ezért azt vizsgálta, hogyan végzik a vízügyi feladatokat az ezért felelős szervezetek, az Energiaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (KDTVIZIG), a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (NYUDUVIZIG).

Az ellenőrzés – amely a 2021. január 1. és 2025.december 31. közötti időszakra terjedt – során vizsgálták, hogy az érintett szervezetek intézkedései mennyiben segítették a Balaton vízminőségének és vízmennyiségének javítását, illetve a tó jó állapotának hosszú távú megőrzését – ismertették. A Balaton természetes vízkészletének változása 2000 óta 10 alkalommal is negatív volt, míg előtte egyszer sem. A vizsgálat szerint a vízügyi igazgatás irányításáért felelős minisztérium feladatellátása nem volt eredményes.

Advertisement

A Balatonnal kapcsolatos vízgazdálkodási és vízvédelmi munkát nehezítette, hogy a felelős minisztérium nem hangolta össze a tóval kapcsolatos kutatási eredmények hasznosítását. Emellett az éghajlatváltozás egyre nagyobb kihívásai ellenére sem készült átfogó, ágazati szintű elemzés arról, hogy szükség lehet a Balaton mesterséges vízpótlására, és ha igen, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. A vízügyi igazgatási szervek munkáját az is nehezítette, hogy a Balaton jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges cselekvési irányokat kijelölő tervekről és előterjesztésekről több esetben nem született irányítói döntés. A döntések elmaradásának, illetve a dokumentált visszajelzések hiányában a vízügyi igazgatásért felelős szervek jellemzően csak a saját hatáskörükbe tartozó kérdésekben, valamint a döntően uniós forrásból megvalósított projektek keretében tudtak eredményeket elérni.

A közel 60 oldalas jelentés szerit a vízügyi igazgatásért felelős szervek célként fogalmazták meg a Balaton jó állapotának elérését, illetve fenntartását, de a megtett intézkedések nem eredményezték egyes vízmennyiségi- és minőségi problémák megszüntetését, valamint a klímaváltozás kockázatainak maradéktalan kezelését. Ezen belül elmaradt a külső vízpótlás szükségességének, illetve lehetőségeinek felmérése.

Advertisement

Az OVF, a KDTVIZIG és a NYUDUVIZIG által az ellenőrzött időszakban megtett intézkedések ellenére nem volt biztosított a Balaton vízmennyiségének és -minőségének tartósan jó állapota. A Balaton medrében történő többlettározás lehetőségének megteremtése ugyan az intézkedés végrehajtását megelőző állapothoz képest nagyobb rugalmasságot adott a vízgazdálkodás számára, azonban az üzemvízszint felső határának megemelése a mederben lévő tápanyag felszabadulásának, illetve ezzel párhuzamosan a vízminőség romlásának kockázatát veti fel. A vízminőség javítása érdekében végzett mederkotrások hatékonyságát pedig a Balaton belső tápanyagterhelése szempontjából a kutatási eredmények egyértelműen nem támasztották alá – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák