Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Életbe lépett az üzemanyagokra kivetett szén-dioxid-adó Ausztriában

Életbe lépett a szén-dioxid-adó Ausztriában: szombattól a kibocsátott károsanyagok után tonnánként 30 eurót szednek be, az összeget pedig lakossági támogatásokra fordítják majd.

Létrehozva:

|

Az adó tervezete szerint a kibocsátott szén-dioxid adóját évente növelni fogják, arra sarkallva az úton közlekedőket, hogy alternatív, környezetkímélőbb közlekedési módokat használjanak. Az osztrák gazdaságkutató intézet (Wifo) számításai szerint az adó 8,6 eurócenttel (36 forint) emeli meg a benzin literenkénti árát, a dízel literéért pedig 9,9 eurócenttel (42 forint) kell többet fizetni az osztrák benzinkutakon. Az adóból befolyt összeg az ország új, klímabónusz nevű támogatásának alapját bővíti. A kormány által nyár elején bemutatott, egyszeri, 250 eurós (105 600 forint) összegű támogatás, melyet a rohamos áremelkedések miatt vezettek be, minden Ausztriában élő embert megillet, aki legalább az év felében bejelentett lakóhellyel rendelkezett az országban.

A bécsi kormány az adó hatályba lépését és energiaárak hirtelen növekedése miatt júliusról októberre tolta ki. A szén-dioxid-adóból befolyt összeget jövő évtől azon emberek jutalmazására szánják majd, akik túlnyomórészt vagy kizárólag tömegközlekedéssel utaznak, ezáltal jelentősen csökkentve a károsanyag-kibocsátást. A legutóbbi EU-s felmérés szerint a benzinért literenként 1,68 eurót (710 forint), míg a dízelért 1,92 eurót (811 forint) kellett fizetni a szén-dioxid-adó bevezetése előtt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák